Japan Airlines 123-as járat
A Japan Airlines 123-as járata a tokiói Haneda repülőtérről (más néven Tokiói Nemzetközi Repülőtér) az oszakai nemzetközi repülőtérre (más néven Oszaka Itami repülőtér) tartó menetrend szerinti belföldi járat volt. 1985. augusztus 12-én a Boeing 747-146SR típusú gépen 12 perccel a felszállás után mechanikai problémák léptek fel. A gép 32 perccel később a Gunma prefektúrában található Takamagahara hegybe zuhant, miután a pilóták megpróbálták irányítani a gépet, de nem sikerült. A balesetben 520 ember halt meg, és csak 4-en élték túl. A balesetet egy farokcsapás utáni hibás javítás okozta, ami fémfáradást és végül repülés közbeni szerkezeti meghibásodást okozott, amelyben a gép teljes farka levált a gépről.
A baleset volt a legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlenség, amelyben csak egy gép érintett. Ez volt egyben a második legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlenség is, ennél csak a tenerifei repülőtéri katasztrófa volt rosszabb.
A repülőgép érintett
A lezuhant repülőgép egy Boeing 747-146SR (az SR a rövid hatótávolságot jelenti) volt, JA8119-es farokszámmal. A gépet Japánon belüli rövid, belföldi útvonalakon használták. A gép 1974. január 28-án repült először. A gép 4 Pratt & Whitney JT9D-7A hajtóművel rendelkezett. Lezuhanása előtt 25030 órát repült, és 18835 alkalommal szállt fel és le.
1978. június 2-án a JA8119-es repülőgép az oszakai nemzetközi repülőtéren szenvedett balesetet. Leszállás közben a repülőgép farka a kifutópályának ütközött. A balesetben megsérült a hátsó nyomó válaszfal, valamint a gép hátsó része. Később, június 17-én és július 11-én a Boeing javítói megjavították a gépet, kicserélve a hátsó rész alsó részét és a válaszfal egy részét. A repülőgép később ismét szolgálatba állt.
A baleset kivizsgálása során a nyomozók rájöttek, hogy a Boeing által 7 évvel a baleset előtt végzett javítás hibás volt. Míg a válaszfalban lévő illesztési lemez beépítéséhez két sor szegecsre lett volna szükség, a javító csak egy sort használt. Ez 70%-kal növelte a fém kifáradásának esélyét, és ez okozta a későbbi balesetet is.
A Japan Airlines 123-as járatának útvonala
Utasok és személyzet
Ezen a napon a gépet háromfős személyzet vezette. A 49 éves kapitány, Masami Takahama nagyon tapasztalt pilóta volt. Összesen 12423 órát repült, ebből 4842 órát 747-eseken. A 39 éves másodpilóta, Yutaka Sasaki kapitánynak készült. Ezen a járaton a baloldali ülésen ült (ami általában a kapitányoké). 3963 órát repült, ebből 2665 órát 747-eseken. A személyzet utolsó tagja, a 46 éves fedélzeti mérnök, Hiroshi Fukuda 9831 órát repült, ebből 3846 órát 747-eseken. A személyzet 12 főből állt. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az utasok és a személyzet mely országokból érkeztek.
Az utasok nemzetiségeinek végső összesítése | |||
Állampolgárság | Utasok | Legénység | Összesen |
483 | 15 | 498 | |
1 | 0 | 1 | |
Nyugat-Németország | 2 | 0 | 2 |
4 | 0 | 4 | |
3 | 0 | 3 | |
2 | 0 | 2 | |
3 | 0 | 3 | |
1 | 0 | 1 | |
1 | 0 | 1 | |
1 | 0 | 1 | |
1 | 0 | 1 | |
1 | 0 | 1 | |
6 | 0 | 6 | |
Összesen | 509 | 15 | 524 |
Baleset
A baleset napjának délutánján a JA8119 már két oda-vissza járatot teljesített, a JL503/504-es járatot Szapporóba és vissza, valamint a JL363/366-os járatot Fukuokába és vissza. 17.17-kor a repülőgép éppen befejezte a JL366-os járatot, és a tokiói nemzetközi repülőtér 18-as pontján parkolt, hogy felkészüljön az Oszakába tartó JL123-as járatra.
18.04-kor a gép elkezdett a kifutópálya felé gurulni. A felszállásra 18.12-kor került sor, és a gép felemelkedett a 24000 láb (kb. 7300 méter) utazómagasságra. Addig minden rendben volt.
18.24-kor hirtelen hangos zaj hallatszott, amelyet valójában a nyomó válaszfal meghibásodása okozott. Ez robbanásszerű dekompressziót okozott. A levegő kiáramlott a repülőgépből, és a gép farokrészét lefújta. Mivel a gépet vezérlő mind a négy hidraulikavezeték a farokban található, a gép irányíthatatlanná vált. 46 másodperccel később a pilóták 7700-as jelzést adtak ki (ami azt jelenti, hogy vészhelyzet van), és kérték, hogy térjenek vissza a tokiói nemzetközi repülőtérre. Azonban bár a légiforgalmi irányító engedélyezte, hogy a gép Tokió felé forduljon, a gép furcsa módon északnyugati irányba indult. A tokiói légiforgalmi irányító 18.28-kor arra kérte a pilótákat, hogy forduljanak balra, de a pilótáktól azt az üzenetet kapta, hogy "most már irányíthatatlan". Ekkor a repülőgép már a fugoid mozgásnak nevezett módon mozgott, emelkedett, amíg el nem veszítette a sebességét és meg nem akadt, majd az orra lefelé megy és felgyorsul, amíg a gép újra képes emelkedni. A fugoid mozgás a repülés végéig ismétlődött.
18.31-kor a légiforgalmi irányító megkérdezte a gépet, hogy leszállhat-e a Nagoya repülőtéren, amely 72 mérföldre (kb. 133 km-re) volt a géptől. A pilóták azonban vissza akartak térni Tokióba. 18.35 és 18.56 között a pilóták a farok nélkül küzdöttek a gép irányításával. Ez nem sikerült, a gép irányíthatatlanul repült a hegyek felé.
18.56-kor a gép jobb szárnya egy gerincnek ütközött. A gép ezután továbbrepült, egy második gerincnek ütközött, majd felrobbant. 520-an meghaltak, míg 4-en túlélték.
A repülőgép lezuhanásához szükséges idő a válaszfal meghibásodása után 32 perc. A baleset a repülés történetének legsúlyosabb robbanásszerű dekompresszióval járó balesete volt.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Japan Airlines 123-as járata?
V: A Japan Airlines 123-as járata a tokiói Haneda repülőtérről az oszakai nemzetközi repülőtérre tartó menetrend szerinti belföldi járat volt.
K: Mikor jelentkeztek mechanikai problémák a Boeing 747-146SR gépen?
V: A Boeing 747-146SR repülőgépen 12 perccel a felszállás után mechanikai problémák léptek fel.
K: Mi történt a géppel, miután a pilóták megpróbálták irányítani?
V: A repülőgép 32 perccel később a Gunma prefektúrában található Takamagahara hegybe zuhant, miután a pilóták megpróbálták irányítani, de nem sikerült.
K: Hányan haltak meg a balesetben?
V: 520 ember halt meg a balesetben.
K: Hány túlélője volt a repülőgép-szerencsétlenségnek?
V: Csak 4 túlélőről számoltak be.
K: Mi volt a baleset oka?
V: A balesetet egy farokcsapás utáni hibás javítás okozta, ami fémfáradást és végül repülés közbeni szerkezeti meghibásodást okozott, amelynek következtében a repülőgép teljes farka levált a gépről.
K: Ez a baleset volt a legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlenség, amelyben csak egy repülőgép volt érintett?
V: Igen, a halálos áldozatok száma alapján ez volt a legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlenség, amelyben csak egy repülőgép volt érintett.