Dzsammu és Kasmír hercegsége (1846–1947) — története, földrajza és megosztása
Dzsammu és Kasmír hercegsége (1846–1947): részletes történet, földrajz és felosztás — Dogra uralom, brit beavatkozás, demográfia és a terület megosztásának politikai következményei.
Kasmír és Dzsammu egy hercegi állam volt a Himalájában, északon Brit India területei mellett. A területet a 19. század közepétől a hindu Dogra dinasztia maharadzsái irányították, a brit paramountcy (felsőbbség) mellett.
Története (1846–1947)
Az államot 1846-ban hozták létre a szikhek legyőzése után. A Kelet-indiai Társaság annektálta a Kasmír-völgyet, és vissza akarta szerezni az angol–szikh háború költségeinek egy részét. Ennek nyomán kötötték meg az 1846-os szerződéseket: a amritszari szerződés alapján a muszlim többségű Kasmírt eladták a dzsammui Dogra uralkodónak, Gulab Singhnek, aki ezután megalapította a Dogra hercegséget.
Az új állam viszonylagos belső önállóságot élvezett, de a brit korona a külügyek és a védelmi ügyek felett gyakorolta a fennhatóságot: a brit hatóságoknak joguk volt tanácsot adni, és a terület stratégiai fontossága miatt brit képviselők (Residents) működtek a fejedelmi udvar közelében. 1935-ben a brit kormány különleges adminisztráció alá vonta a Gilgit Agency-t, amelyet addig a maharadzsa bérbe adott a briteknek, és ez a későbbi 1947–48-as eseményekben jelentős szerepet játszott.
Az állam területét az 1846-os amritszari szerződésben határozták meg: "Az Industól keletre és a Ravi folyótól nyugatra fekvő állam területe 80 900 km2 volt."
Földrajz és népesség
A hercegség rendkívül változatos tájat foglalt magába: a nedves, termékeny Kasmír-völgytől a Pir Panjal és a Zanszkár-hegység vonulataiig, valamint a magas, sivatagos Ladakh-fennsíkig és a Karakorum vidékéig. Fontos folyói közé tartoztak az Indus és mellékfolyói (például a Jhelum és a Chenab), illetve a Ravi nyugati határnál.
Népessége etnikailag és vallásilag sokszínű volt: a Kasmír-völgyben túlsúlyban éltek a muzulmánok, Dzsammu régiójában sok hindu (különösen dográk) és a Ladakh–Karakorum tájékán buddhista és tibeti eredetű csoportok (ladakhi, balti, shina stb.). A nyelvek között megtalálhatók a kasmíri, dogri, ladakhi (bóti), shina és más helyi nyelvek.
Gazdaságát a mezőgazdaság (rizs, árpa, burgonya, gyümölcsök), kézművesség (például kasmiri sálak, gyapjútermékek), illetve helyi kereskedelem határozta meg. A régió fontos átjáró volt a közép-ázsiai kereskedelem és a Karakoram–Himalája kereszteződése miatt.
Politika, uralkodók és közigazgatás
A Dogra dinasztiát Gulab Singh alapította (ur. 1846–1857), majd következtek utódai: Ranbir Singh (1857–1885), Pratap Singh (1885–1925) és végül Hari Singh (1925–1947). Az uralkodók belpolitikai hatalma kiterjedt, ugyanakkor a britek befolyása a kül- és védelmi ügyekben, valamint a stratégiai területek (például Gilgit) intézésében meghatározó maradt.
A felosztás és a 1947–48-as konfliktus rövid áttekintése
Amikor 1947-ben a Brit India felbomlott, a hercegi állam vezetője, a maharadzsa Hari Singh kezdetben függetlenségre törekedett. Az újonnan létrejövő India és Pakisztán között azonban éles versengés alakult ki a kiterjedt, egymástól eltérő lakosságú területekért.
Október végén–november elején 1947-ben pakisztáni támogatással érkező fegyveres csoportok és helyi felkelők hatoltak be a királyság nyugati és északnyugati részeire. A maharadzsa a vészhelyzetre válaszul aláírta a csatlakozási nyilatkozatot (Instrument of Accession) Indiával 1947. október 26-án, amely katonai segítséget tett lehetővé. Ezt követően indiai csapatok érkeztek a térségbe, és a két fél között fegyveres konfliktus (az első indo–pakisztáni háború) bontakozott ki.
A harcok végét részben a Nemzetközi Egyesült Nemzetek által közvetített fegyverszünet hozta meg: a tűzszünet 1949 elején lépett életbe, és az érintett erők közti határvonalat 1949-re kialakított tűzszüneti vonal (később a Line of Control alapja) rögzítette. Ennek következményeként a korábbi hercegi állam területének nagy részét megosztották: Pakisztán ellenőrzése alá kerültek az északnyugati területek (a későbbi Gilgit–Baltisztán és az úgynevezett Ázad Kasmír), míg India a fennmaradó területek – Dzsammu, a Kasmír-völgy és Ladakh egy része – fölött tartotta fenn igazgatási jogát a maharadzsa csatlakozása alapján.
Örökség és jelentőség
A Dzsammu és Kasmír hercegségének története egyszerre politikai, kulturális és stratégiai jelentőségű: a 1846-ban kialakult Dogra uralom és a brit befolyás, majd a 20. század közepén bekövetkezett felbomlás hosszú távon meghatározta a dél-ázsiai nemzetközi kapcsolatok alakulását. A régió mai politikai, társadalmi és kulturális viszonyait nagyban befolyásolták ezek az események, és a terület vitája a XXI. században is fontos geopolitikai kérdés maradt.
Teremtés
A fejedelmi állam létrehozása előtt Kasmírt a Durrani Birodalom uralta, majd Ranjit Singh alatt a szikhek vették át. A szikh uralom idején Dzsammu a Punjab régióban a szikh birodalom melléktartománya volt, de miután 1822-ben meghalt annak rádzsája, Kishore Singh, Dogra, a szikhek fiát, Gulab Singh-et ismerték el örökösének. Ezután megkezdte királyságának kiterjesztését.
Jammu uralkodójaként Gulab Singh vette át Bhadarwahot, majd Kishtwart. Kishtwar elfoglalása azt jelentette, hogy Szingh most már két Ladakhba vezető út felett is megszerezte az ellenőrzést, ami lehetővé tette számára, hogy átvegye az irányítást a terület felett. Bár a hegyek és a gleccserek miatt hatalmas nehézségekbe ütköztek, a dográknak Gulab Singh tisztje, Zorawar Singh vezetésével sikerült meghódítaniuk egész Ladakhot.
Néhány évvel később, 1840-ben Zorawar Singh tábornok megszállta Baltisztánt, és elfogta a ladakhiak oldalára állt szkardui rádzsát, és átvette az országát. A következő évben (1841) Zorawar Singh megpróbált betörni Tibetbe, azonban a téli időjárás és a tibetiek támadása miatt. Ő és szinte az egész hadserege meghalt.
1845 telén háború tört ki a britek és a szikhek között. Gulab Szingh egészen az 1846-os Sobraon-i csatáig semleges maradt, amikor Sir Henry Lawrence megbízható tanácsadója lett. Ez lehetővé tette számára, hogy földet szerezzen magának - az Industól keletre és a Ravi folyótól nyugatra fekvő összes dombos vagy hegyes vidéket.
Kasmírt magát a maharadzsának sem volt könnyű átvennie. A maharadzsa hadseregének meg kellett küzdenie Imam-ud-din - a szikh kormányzó - ellen. Imam-ud-dint a Jhelum-völgyből származó bambák segítették. Srinagar közelében sikerült legyőzniük Gulab Singh csapatait, és megölték Wazir Lakhpatot. Imam-ud-dint azonban később Sir Henry Lawrence rábeszélte, hogy hagyja abba a harcot, és Kasmír további harcok nélkül került az új uralkodóhoz.
Bővítés
Nem sokkal később a Hunza rádzsa megtámadta Gilgit területét. Nathu Shah Gulab Singh nevében válaszul egy sereg élén megtámadta a Hunza-völgyet; őt és seregét megsemmisítették, és Gilgit erődje Punial, Yasin és Darel mellett a Hunza Raja kezébe került. A maharadzsa ekkor két sereget küldött, egyet Astorból, egyet pedig Baltisztánból, és némi harc után Gilgit erődjét visszafoglalták. 1852-ben a dogra csapatokat legyőzte a jaszini Gaur Rahman, és nyolc évig az Indus képezte a maharadzsa területeinek határát.
Gulab Singh 1857-ben meghalt, utódja, Ranbir Singh az indiai lázadás idején a britek oldalára állt. Miután a lázadást a britek legyőzték, Ranbir úgy döntött, hogy visszaveszi Gilgitet. 1860-ban Devi Szingh vezetésével egy haderő átkelt az Induson, és Gaur Rahman erős erődje felé vonult Gilgitben. Gaur Rahman nem sokkal a dográk megérkezése előtt halt meg. Az erődöt a maharadzsák foglalták el és tartották 1947-ig.
Bár Ranbir Singh toleráns volt más vallásokkal szemben, az ország feletti ellenőrzése gyenge volt. 1877-1879 között szörnyű éhínség pusztított Kasmírban.
Földrajz
Jammu volt az állam legdélebbi része, és a pandzsábi Jhelum, Gujrat, Sialkot és Gurdaspur kerületek mellett feküdt.
Szállítás
Régebben volt egy útvonal Kohalából Lehbe, Rawalpindiből Kohalán keresztül és a Kohala-hídon át lehetett utazni Kasmírba. A Kohalából Srinagarba vezető út 132 mérföld hosszú kocsiút volt, Kohalától Baramulláig az út a Jhelum folyó mellett vezetett. Muzaffarabadnál a Kishenganga folyó egyesül a Jhelummal, és ezen a ponton az Abbottabadból és Garhi Habibullahból érkező út találkozik a kasmíri úttal. Az út nagy forgalmat bonyolított, és a hatóságoknak többször is meg kellett javítaniuk.
Árvíz
1893-ban a Jhelumon 52 órán át tartó esőzés miatt nagyon súlyos áradások voltak, és Srinagarban nagy károk keletkeztek. Az 1903-as árvíz azonban sokkal súlyosabb volt.
A fejedelmi állam vége
1947-ben elfogadták az indiai függetlenségi törvényt, ami azt jelentette, hogy Brit-Indiából két független állam - Pakisztán és India - lett. A hercegségek szabadon dönthettek arról, hogy csatlakoznak-e Indiához vagy Pakisztánhoz - vagy függetlenek maradnak. Végül minden hercegség Pakisztán vagy India része lett.
Kasmír uralkodója azonban független akart maradni, nem akart sem Pakisztánhoz, sem Indiához csatlakozni, ami háborúhoz vezetett a két szomszédos ország között, amelyben Kasmírt felosztották egymás között. Mindegyikük úgy vélte, hogy az egykori fejedelmi állam egésze hozzájuk tartozik. Ez több háborúhoz vezetett. A kasmíri konfliktus a két nukleáris szomszéd között továbbra is az egyik legnehezebb és leghosszabb ideje tartó vita, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa próbál megoldani.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi volt Kasmír és Jammu?
V: Kasmír és Dzsammu egy fejedelmi állam volt a Himalájában, északon Brit India területei mellett.
K: Ki uralkodott Kasmírban és Dzsammuban?
V: Kasmírt és Dzsammut egy hindu maharadzsa irányította.
K: Mikor hozták létre Kasmír és Dzsammu államot?
V: Kasmír és Dzsammu állam 1846-ban jött létre, a szikhek veresége után.
K: Miért annektálta a Kelet-indiai Társaság a Kasmír-völgyet?
V: A Kasmír-völgyet a Kelet-indiai Társaság annektálta, hogy visszaszerezze az angol-szikh háború költségeinek egy részét.
K: Kinek adták el a muszlim többségű Kasmírt?
V: A muszlim többségű Kasmírt az amritsari szerződés értelmében a dzsammui Dogra uralkodónak adták el.
K: Mekkora volt Kasmír és Dzsammu állam területe az amritsari szerződés szerint?
V: Az amritszári szerződés szerint Kasmír és Dzsammu állam területe, amely az Industól keletre és a Ravi folyótól nyugatra feküdt, 80 900 km2 területet foglalt magában.
Kérdés: Mi történt Kasmír és Dzsammu hercegi állammal, miután a britek elhagyták Indiát?
V: Miután a britek elhagyták Indiát, Kasmír és Dzsammu fejedelmi államot felosztották Pakisztán és India között, mivel háború zajlott a szomszédok között.
Keres