Jhelum körzet (Pakisztán) – Pandzsáb tartományi kerület áttekintése
Jhelum körzet (Pandzsáb, Pakisztán) áttekintése: történelmi katonai hagyományok, só- és szénbányászat, Jhelum folyó menti földrajz, népesség, gazdaság és közlekedés.
Jhelum körzet (urdu: ضلع جہلم) Pakisztán Pandzsáb tartományában található. Az 1998-as népszámlálás szerint a körzetnek 936 957 lakosa volt, amelynek 31,48%-a városi lakos. A későbbi népszámlálások (például 2017) a lakosság további növekedését mutatták.
Híres katonai múlttal
Jhelum arról ismert, hogy sok katonát adott a briteknek, majd később a pakisztáni fegyveres erőknek, ami miatt a „katonák városa” vagy a „mártírok és harcosok földje” elnevezéseket is megkapta. A katonai toborzás és szolgálat hagyománya a helyi identitás fontos része.
Földrajz és nyersanyagok
A körzet kiterjedése a Jhelum folyótól majdnem az Indusig tart, és része a híres Só-hegységnek. A sót a Mayo bányában, a Só-hegységben bányásszák (a legismertebb a Khewra/Mayo sóbánya), és a sókereskedelem fő központja Pind Dadan Khan. A térségben két szénbánya is működik; ezek az egyetlenek a tartományban, amelyekből az északnyugati vasút egy részét látják el szénnel. A kerületet átszeli az Északnyugati vasút fővonala, és délen egy fontos mellékvonal is áthalad rajta, így jó vasúti összeköttetésekkel rendelkezik.
Gazdaság és életmód
A térség gazdasága vegyes: a bányászat és a só-, illetve szénkitermelés fontos bevételi forrás, emellett jelentős a mezőgazdaság is. A pandzsábi hagyományoknak megfelelően a helyi lakosság többsége pandzsábi nyelven beszél, az urdu pedig hivatalos nyelvként használatos. A városi és vidéki életmód egyaránt jelen van: a városok adminisztratív és kereskedelmi központok, míg a peremterületeken a mezőgazdasági tevékenységek dominálnak.
Közigazgatás és határok
A kerület több járásra (tehsilre) tagolódik; a legnagyobbak közé tartoznak például Jhelum, Pind Dadan Khan, Dina és Sohawa. Határos más pandzsábi és környező területekkel: délen Sargodha, délkeleten és keleten Gudzsrat és a Dzshelum folyó, nyugaton Csakwal, keleten Mirpur, északon pedig Rawalpindi.
Látnivalók és örökség
A körzet és környéke történelmi és természeti látnivalókkal rendelkezik: a Só-hegység sóbányái (például a Khewra/Mayo bánya) fontos turisztikai célpontok, és a térség történelmi emlékei is vonzóak a látogatók számára. A helyi épített örökség és a katonai hagyományok szintén szerepet játszanak a kulturális identitásban.
Összefoglalva, Jhelum körzet a Pandzsáb északi részén fekvő, gazdag természeti erőforrásokkal rendelkező terület, amely történelmi katonai múltja, bányászata és mezőgazdasága révén fontos szerepet tölt be a régióban.
Adminisztráció
A 3,587 km-es területű Jhelum körzet 2közigazgatásilag négy tehszilre oszlik: Dina, Pind Dadan Khan és Dina, - amelyek 53 uniós tanácsra oszlanak. Tartalmazza Jhelum városát is.

Jhelum elhelyezkedése
Demográfia
A 2017-es népszámlálás szerint Jhelum körzet teljes lakossága 1222650 . A teljes népesség a férfiak 601964 , a nők 620636 és a Transzneműek 50 . Az átlagos éves növekedési ráta 1998 és 2017 között 1,41 volt.
Az 1998-as pakisztáni népszámlálás szerint 936 957 ember élt Jhelum körzetben. Egy négyzetkilométerre 261 ember jutott. A pandzsábi oktatási minisztérium 2006-os éves műveltségi statisztikája szerint Jhelumban 79%-os volt az írni-olvasni tudók aránya, ami Pakisztánban a legmagasabbak közé tartozik. Jhelum humán fejlettségi indexe 0,770, ami Karacsi után a legmagasabb Pakisztánban.
Nyelv
A Jhelum körzet lakói pandzsábiul beszélnek. Az írott nyelv az urdu. Sokan beszélik a mirpuri pandzsábi vagy pothohari nyelvet is.

Tilla Jogian, a Jhelum körzet legmagasabb csúcsa
Climate
A terület éghajlata szélsőséges. Télen nagyon hideg, nyáron pedig nagyon meleg van. Az átlagos csapadékmennyiség évente 48 és 69 mm között változik.
| Klíma adatok Jhelum, Pakisztán | |||||||||||||
| Hónap | Jan | Február | Márc | Április | Május | Jun | Július | Aug | Sep | Október | Nov | December | Év |
| Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F) | 20 | 22 | 27 | 33 | 38 | 40 | 36 | 34 | 35 | 33 | 28 | 21 | 31 |
| Átlagos alacsony °C (°F) | 5 | 8 | 12 | 18 | 22 | 26 | 26 | 25 | 23 | 17 | 10 | 6 | 16 |
| Átlagos csapadékmennyiség mm (hüvelyk) | 34 | 50 | 60 | 36 | 32 | 52 | 237 | 221 | 78 | 12 | 10 | 30 | 85.2 |
| Forrás: Weatherbase | |||||||||||||
Főiskolák és iskolák
- Army Public School and College
- FG Intermediat College
- Fauji Foundation Model School & College
- Govt. Degree College
- Govt. College. G.T. Road
- Govt. College for Women
- Govt. Kereskedelmi Főiskola
- Kala Gujran Research Girls College Kala Gujran
- Jinnah Law College
- M.A. Jinnah Kereskedelmi és Informatikai Főiskola
- PICS
- Bemutató zárdaiskola
- Jhelum Homeopátiás Orvosi Főiskola
- SLS College
Látnivalók
- Lehri Natúrpark
Nevezetes emberek
|
| Ebben a szakaszban nincsenek források. (2012. február) |
- Muhammad Akram, Nishan-e-Haider, Nakka Kalan, Tehsil & District Jhelum.
- Asif Nawaz (néhai), (volt pakisztáni vezérkari főnök.
- Ghazanfar Ali Khan, (a pakisztáni mozgalom vezetője)
- Ch. Altaf Hussain (néhai), Punjab, Pakisztán volt kormányzója, volt parlamenti képviselő és a Lahore-i Felsőbíróság Ügyvédi Kamara elnöke.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Jhelum kerület?
V: A Jhelum körzet egy körzet Pakisztán Pandzsáb tartományában.
K: Hányan éltek a körzetben az 1998-as népszámlálás szerint?
V: Az 1998-as népszámlálás szerint a körzetben 936 957 ember élt.
K: Ezeknek az embereknek hány százaléka volt városi?
V: Az emberek 31,48%-a volt városi.
K: Miért nevezik Jhelumot "a katonák városának"?
V: Jhelum arról ismert, hogy sok katonát adott a brit, majd később a pakisztáni fegyveres erőknek, ami miatt kapta a "katonák városa" becenevet.
K: Honnan származik a só Jhelumban?
V: A sót a Jhelumban található Mayo bányában, a Salt Range-ben bányásszák.
K: Vannak szénbányák Jhelumban?
V: Igen, a tartományban két szénbánya működik, amelyekből az Északnyugati Vasút kap szenet.
K: Milyen más kerületek határosak Jhelummal?
V: Jhelummal délen Sargodha, délen és keleten Gujrat és a Jhelum folyó, nyugaton Chakwal, keleten Mirpur, északon pedig Rawalpindi határos.
Keres