Iran Air 655 lelövése: 1988-as Vincennes-incidens a Perzsa-öbölben

Iran Air 655 lelövése (1988) — a USS Vincennes Perzsa-öbeli tragédiája: Airbus A300, 290 áldozat, vita a hibás célazonosításról és nemzetközi következményekről.

Az Iran Air 655-ös járata egy Teheránból Dubajba tartó iráni utasszállító járat volt. A repülőgép egy Airbus A300-as volt 274 utassal és 16 fős személyzettel a fedélzeten. A gépet 1988. július 3-án az iráni-iraki háború idején a USS Vincennes lőtte le a Perzsa-öbölben. A Vincennes akkoriban kisebb iráni ágyúnaszádokkal folytatott tűzváltást. A csetepaté során a 655-ös járat a Bandar Abbász nemzetközi repülőtérről szállt fel. A repülőteret polgári és katonai járatok egyaránt használták.

A Vincennes összetévesztette a polgári repülőgépet az iráni légierő Grumman F-14 Tomcat vadászgépével, amely támadórepülésre indult. A Vincennes többször is megpróbálta figyelmeztetni a repülőgépet, de nem kapott választ. A figyelmeztetéseket azonban katonai frekvencián küldték a nem létező F-14 Tomcatnek. Az Airbus személyzete nem férhetett hozzá ezekhez a csatornákhoz, és nem hallotta volna a figyelmeztetéseket. A Vincennes két rakétát lőtt ki, amelyek mindkettő a gép törzsébe csapódott. A fedélzeten tartózkodó mind a 290 utas meghalt.

Korrekció és pontosítás

Bár a cikk elején található források egy részében Teheránból történő indulás szerepel, a valóságban az Iran Air 655-ös járata a Bandar Abbász nemzetközi repülőtérről indult és onnan tartott Dubaj felé. A téves források és az esemény körüli zavar tovább növelte a konfliktus súlyosságát.

Háttere

1988-ban a Perzsa-öböl térségében az iráni–iraki háború miatt fokozott katonai jelenlét és feszültség volt. Az amerikai haditengerészet hajói a térségben járőröztek, és időnként összetűztek iráni hadihajókkal. A USS Vincennes egy irányító és megfigyelő feladatot ellátó cirkáló volt, amely éles helyzetben szolgált.

A támadás rövid leírása

A Vincennes személyzete légifelderítő és radarinformációk alapján azt az értékelést adta, hogy egy iráni vadász közeledik, valamint úgy vélték, a civil repülőgép nem reagál a jóváhagyott hívásokra. A hajó a saját biztonságát fenyegető veszélyként azonosította a célpontot, és ezért légvédelmi rakétákat indított. A találat teljesen megsemmisítette az Airbus A300 törzsét, a fedélzeten tartózkodó 290 ember — utasok és személyzet — mind életét vesztette.

Vizsgálatok, következmények és vita

• Azonnali amerikai reagálás: A haditengerészet vizsgálatokat indított, és a személyzet helyzetértékelését bemutató jelentések láttak napvilágot. Az amerikai hatóságok kezdetben azzal érveltek, hogy a Vincennes önvédelemből cselekedett, mivel veszélyben érezte magát.
• Eltérő értelmezések: Független elemzések és iraki/iráni források szerint a polgári repülőgép egy emelkedő, polgári útvonalon haladó gép volt, amely nem jelentett fenyegetést. A viták középpontjában a radarkép félreolvasása, a helytelen célazonosítás és a kommunikációs problémák álltak (például a figyelmeztetések katonai frekvenciákon történő küldése).
• Nemzetközi jog és vizsgálatok: Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki. Későbbi vizsgálatok és jelentések rámutattak arra, hogy számos hibás döntés és zavaró tényező okozta a tragédiát, beleértve a helyzetfelismerés hibáit és az eljárások hiányosságait.

Kárpótlás és politikai hatás

A baleset jelentősen rontotta az Iran Air járatának lelövéséből eredő nemzetközi viszonyokat. Hosszú tárgyalások után az Egyesült Államok és Irán között 1996 körül megállapodás született, amelynek keretében az Egyesült Államok kártérítést fizetett az áldozatok családjainak és kifejezte az esemény miatt érzett sajnálatát. Ez azonban nem szüntette meg a politikai és erkölcsi vitákat: sokan formális bocsánatkérést és teljes jogi elismerést követeltek, míg mások az intézményi és parancsnoki felelősség tisztázását szorgalmazták.

Hatások a hadműveleti eljárásokra és emlékezet

A Vincennes-ügy rávilágított a repülés és a haditengerészet közötti kommunikáció fontosságára, valamint arra, hogy mennyire veszélyesek lehetnek a téves helyzetfelismerések fegyveres környezetben. Az eset után több katonai szervezet felülvizsgálta a célazonosítási, figyelmeztetési és szabályozási eljárásokat, és nagyobb hangsúlyt fektettek a polgári légiforgalom megkülönböztetésére.

A tragédia emléke ma is él a családok, a civil szervezetek és az érintett nemzetek szemében. Több emlékmű és megemlékezés állít emléket az áldozatoknak, és az eset a polgári áldozatokat érintő katonai hibák figyelmeztető példájaként szerepel a szakirodalomban.

Összegzés

Az Iran Air 655-ös járatának lelövése 1988. július 3-án egy összetett és tragikus esemény volt, amelyben a katonai fenyegetésérzékelés, a kommunikáció hiányosságai és a rossz helyzetfelismerés egyaránt szerepet játszottak. A 290 áldozat emléke és az eset tanulságai ma is fontosak a polgári és katonai légi közlekedés biztonságának javítása szempontjából.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt az Iran Air 655-ös járata?

K: Hányan voltak a repülőgép fedélzetén?

K: Mikor történt az incidens?

K: Ki lőtte le a repülőgépet?

K: Miért lőtte le a Vincennes a repülőgépet?

K: Hogyan próbálta a Vincennes figyelmeztetni a repülőgépet?

K: Mi történt a repülőgépen tartózkodókkal?

Keresés betűvel