Beavatás — definíció, típusok és ismert rítusok

Beavatás — definíció, típusok és ismert rítusok: Fedezd fel a beavatás fogalmát, történetét, típusait és híres rítusokat (keresztség, bar/bat micva, bencés, szabadkőműves).

Szerző: Leandro Alegsa

A beavatás olyan szertartás, amely egy csoportba vagy társadalomba való belépést vagy befogadást jelent. Ez lehet egy közösségben a felnőttkorba való hivatalos felvétel is. Az olyan beavatási szertartások, mint a keresztény keresztség vagy a konfirmáció, vagy a zsidó bar vagy bat micva, vagy az iskolai érettségi, beavatásnak számítanak. A testvéri szervezetbe, például a szabadkőművesek közé vagy egy vallási rendbe, például a bencések közé való felvétel szintén beavatásnak számít. A beavatási szertartáson részt vevő személyt beavatottnak nevezik.

Típusok

  • Vallási beavatások: keresztény keresztség, konfirmáció, zsidó bar vagy bat micva, hindu upanayana (szentfonal-avatás), szikh amrit sanskar stb.
  • Életszakaszhoz kötődő rítusok (rites of passage): felnőtté válás, házasságkötés, temetés és más életfordulók.
  • Szekták és rendek közötti felvétel: szerzetesi fogadalmak, testvéri társaságokba (pl. szabadkőművesek), politikai vagy szakmai közösségekbe való felvétel.
  • Hivatásbeli beavatás: orvosi eskü, jogi praxisra való felvétel, szakmai ceremóniák, diplomák átadása (pl. érettségi).
  • Szekuláris és szórakoztató beavatások: egyetemi gólyatáborok, sportklubokba való beavatás, ifjúsági mozgalmak protokolljai.

A beavatási rítusok szerkezete

A társadalomtudományban gyakran hivatkoznak Arnold van Gennep triádjára, amely három fő szakaszt különít el:

  • Elválás (separation): a jelöltet elválasztják a korábbi státusztól és szerepektől (pl. rituális elszakadás a családtól vagy korábbi életviteltől).
  • Átmeneti állapot, liminalitás (transition/liminality): a jelölt "küszöbön" van, a normál társadalmi szabályok gyakran feloldódnak; ez a rítus központi, gyakran próbatételekkel vagy szimbolikus cselekedetekkel.
  • Beilleszkedés (reincorporation): a jelölt új státuszt kap, nyilvános elismerésben részesül, és visszatér a közösségbe megváltozott szereppel.

Victor Turner munkái a liminalitás fogalmát tovább mélyítették: a rítusok során a jelöltek közössége gyakran erős érzelmi és szimbolikus kapcsolódást él át.

Szimbólumok és gyakori elemek

  • Víz: megtisztulás, újjászületés (pl. keresztelés).
  • Tűz, fény: megtisztulás, isteni jelenlét, megvilágosodás.
  • Átalakulást jelző tárgyak: ruhaváltoztatás, ékszerek, szent tárgyak átadása, új név adása.
  • Próbák és megmérettetések: fizikai vagy szellemi próbák, amelyek a jelölt alkalmasságát hivatottak demonstrálni.
  • Szóbeli vagy írásos eskük: lojalitás, szabályok és értékek átvétele.

A beavatás társadalmi és pszichológiai funkciói

  • Közösségépítés és kohézió: a rítusok megerősítik a csoportnormákat és összekovácsolják a tagokat.
  • Identitásformálás: a beavatás segít az egyén társadalmi szerepének és személyes identitásának kialakításában.
  • Határjelölés: világosan elválasztja az "idegeneket" a közösség tagjaitól, és fenntartja a társadalmi rendet.
  • Értékátadás: a rítusok alkalmat adnak a közösség alapvető értékeinek és hiedelmeinek átadására.

Ismert rítusok világszerte (példák)

  • Keresztény keresztség és konfirmáció
  • Zsidó bar és bat micva
  • Hindu upanayana (szentfonal-avatás) és más, születéshez vagy felnőttkorhoz kötődő szertartások
  • Szikh amrit sanskar (beavatás az áhítatba)
  • Őslakos népek beavatási rítusai: látomáskeresés, „walkabout”, férfivá/lánnyá válás rítusai különféle kultúrákban
  • Szekuláris példák: érettségi, diplomaátadó ünnepségek, szakmai eskük
  • Szociális vagy titkos társaságok rítusai: belépés testvéri rendekbe (pl. szabadkőművesek)

Modern kihívások és etikai kérdések

Bár a beavatások sok pozitív funkciót töltenek be, előfordulnak problémák is:

  • Erőszakos vagy veszélyes gyakorlatok (hazing): néhány beavatás fizikai vagy pszichés kárt okozhat; emiatt sok helyen törvények tiltanak bizonyos gyakorlatokat.
  • Kiskorúak beleegyezése: vitát kelt, hogy a gyermekek mikor és milyen mértékben adhatnak valódi hozzájárulást vallási vagy kulturális rítusokhoz.
  • Kultúrák közötti tisztelet: hagyományok átvétele vagy turisztikai bemutatása során fontos a helyi közösségek érzékenységének tiszteletben tartása.
  • Diszkrimináció: némely rítusok kizárhatnak bizonyos személyeket (nem, származás, meggyőződés alapján), ami jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Összefoglalás

A beavatás sokféle formában létezik: vallási, kulturális, hivatásbeli és szociális rítusok szolgálják a közösséghez tartozás érzését, az identitás kialakulását és a társadalmi rend fenntartását. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a gyakorlatok ne okozzanak kárt, és tartsák tiszteletben az egyének jogait és méltóságát.

Szabadkőműves beavatás. 18. századZoom
Szabadkőműves beavatás. 18. század

Etimológia

Az angol szó a latin initium szóból származik: "bejárat" vagy "kezdet". A rokon angol ige, initiate, azt jelenti, hogy elkezdeni vagy elindítani egy bizonyos cselekvést.

Törzsi beavatások

A törzsek gyakran tartanak beavatásokat. Sok afrikai törzsben a beavatás a férfiak körülmetélését és néha a nők körülmetélését/nemi szervük megcsonkítását jelenti. Úgy gondolják, hogy a beavatás szükséges ahhoz, hogy az egyén a törzs teljes jogú tagjának tekinthesse magát. Ellenkező esetben az egyén nem vehet részt a szertartásokon vagy akár az olyan társadalmi rituálékban, mint a házasságkötés. Egy férfi nem vehet feleségül vagy nem létesíthet semmilyen különleges kapcsolatot egy olyan nővel, aki nem ment el a beavatásra, mert nem tekintik nőnek.

A beavatásra úgy is gondolhatunk, mint egy olyan eseményre, amely segíthet a tizenéveseknek felkészülni arra, hogy jó férjek és feleségek legyenek. A modernizáció miatt a beavatásokat már nem veszik olyan komolyan, mint korábban, de még mindig vannak bizonyos területek, ahol még mindig tartanak beavatásokat.

Egyes afrikai törzseknél a fiúk 3-4 hónapig, a lányok pedig 1-2 hónapig tartanak beavatási rítusokat.

Az ausztrál aborigin törzsek általában hosszú időszakokon át segítettek felkészíteni a serdülő fiúkat, megtanították őket a törvényekre, mielőtt készen álltak arra, hogy részt vegyenek a nagy, bonyolult szertartásokon a beavatáskor, amikor végre férfiként ismerték el őket társadalmukban. A legtöbb törzsnél a férfiak beavatási rituáléjának része volt a körülmetélés és a sebhelyezés, míg számos közép-ausztráliai törzsnél a subinciciót is gyakorolták.

Irodalom

  • Mircea Eliade, Rites and Symbols of Initiation, első kiadás, New York, NY Harper and Row, 1958.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a bevezetés?


V: A beavatás olyan szertartás, amely egy csoportba vagy társadalomba való belépést vagy elfogadást jelez, és lehet egy közösségben a felnőttkorba való hivatalos felvétel.

K: A beavatási szertartások lehetnek vallásosak?


V: Igen, a beavatási szertartások lehetnek vallási szertartások, mint például a keresztény keresztség vagy konfirmáció, vagy a zsidó bar vagy bat micva.

K: Milyen más típusú csoportok tarthatnak beavatási szertartásokat?


V: Egyéb csoportok, amelyek tarthatnak beavatási szertartásokat, lehetnek testvéri szervezetek, mint például a szabadkőművesek, vagy vallási rendek, mint például a bencések.

K: Ki a beavatott?


V: A beavatott az a személy, aki részt vesz egy beavatási szertartáson, és akit felvesznek a csoportba vagy társaságba.

K: Az iskolai érettségi beavatásnak számít?


V: Igen, az iskola elvégzése egyfajta beavatásnak tekinthető.

K: A beavatás csak egyszer történik meg egy személy életében?


V: Nem feltétlenül. A csoporttól vagy társaságtól függően a beavatás többször is megtörténhet, ahogy az illető feljebb lép, vagy ahogy a szervezeten belül különböző szintekre felveszik.

K: A beavatási szertartások változhatnak a rituálék és hagyományok tekintetében?


V: Igen, a beavatási szertartások szertartásai és hagyományai változhatnak a csoporttól vagy a társadalomtól, valamint azok szokásaitól és hiedelmeitől függően.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3