Beavatás
A beavatás olyan szertartás, amely egy csoportba vagy társadalomba való belépést vagy befogadást jelent. Ez lehet egy közösségben a felnőttkorba való hivatalos felvétel is. Az olyan beavatási szertartások, mint a keresztény keresztség vagy a konfirmáció, vagy a zsidó bar vagy bat micva, vagy az iskolai érettségi, beavatásnak számítanak. A testvéri szervezetbe, például a szabadkőművesek közé vagy egy vallási rendbe, például a bencések közé való felvétel szintén beavatásnak számít. A beavatási szertartáson részt vevő személyt beavatottnak nevezik.
Szabadkőműves beavatás. 18. század
Etimológia
Az angol szó a latin initium szóból származik: "bejárat" vagy "kezdet". A rokon angol ige, initiate, azt jelenti, hogy elkezdeni vagy elindítani egy bizonyos cselekvést.
Törzsi beavatások
A törzsek gyakran tartanak beavatásokat. Sok afrikai törzsben a beavatás a férfiak körülmetélését és néha a nők körülmetélését/nemi szervük megcsonkítását jelenti. Úgy gondolják, hogy a beavatás szükséges ahhoz, hogy az egyén a törzs teljes jogú tagjának tekinthesse magát. Ellenkező esetben az egyén nem vehet részt a szertartásokon vagy akár az olyan társadalmi rituálékban, mint a házasságkötés. Egy férfi nem vehet feleségül vagy nem létesíthet semmilyen különleges kapcsolatot egy olyan nővel, aki nem ment el a beavatásra, mert nem tekintik nőnek.
A beavatásra úgy is gondolhatunk, mint egy olyan eseményre, amely segíthet a tizenéveseknek felkészülni arra, hogy jó férjek és feleségek legyenek. A modernizáció miatt a beavatásokat már nem veszik olyan komolyan, mint korábban, de még mindig vannak bizonyos területek, ahol még mindig tartanak beavatásokat.
Egyes afrikai törzseknél a fiúk 3-4 hónapig, a lányok pedig 1-2 hónapig tartanak beavatási rítusokat.
Az ausztrál aborigin törzsek általában hosszú időszakokon át segítettek felkészíteni a serdülő fiúkat, megtanították őket a törvényekre, mielőtt készen álltak arra, hogy részt vegyenek a nagy, bonyolult szertartásokon a beavatáskor, amikor végre férfiként ismerték el őket társadalmukban. A legtöbb törzsnél a férfiak beavatási rituáléjának része volt a körülmetélés és a sebhelyezés, míg számos közép-ausztráliai törzsnél a subinciciót is gyakorolták.
Irodalom
- Mircea Eliade, Rites and Symbols of Initiation, első kiadás, New York, NY Harper and Row, 1958.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a bevezetés?
V: A beavatás olyan szertartás, amely egy csoportba vagy társadalomba való belépést vagy elfogadást jelez, és lehet egy közösségben a felnőttkorba való hivatalos felvétel.
K: A beavatási szertartások lehetnek vallásosak?
V: Igen, a beavatási szertartások lehetnek vallási szertartások, mint például a keresztény keresztség vagy konfirmáció, vagy a zsidó bar vagy bat micva.
K: Milyen más típusú csoportok tarthatnak beavatási szertartásokat?
V: Egyéb csoportok, amelyek tarthatnak beavatási szertartásokat, lehetnek testvéri szervezetek, mint például a szabadkőművesek, vagy vallási rendek, mint például a bencések.
K: Ki a beavatott?
V: A beavatott az a személy, aki részt vesz egy beavatási szertartáson, és akit felvesznek a csoportba vagy társaságba.
K: Az iskolai érettségi beavatásnak számít?
V: Igen, az iskola elvégzése egyfajta beavatásnak tekinthető.
K: A beavatás csak egyszer történik meg egy személy életében?
V: Nem feltétlenül. A csoporttól vagy társaságtól függően a beavatás többször is megtörténhet, ahogy az illető feljebb lép, vagy ahogy a szervezeten belül különböző szintekre felveszik.
K: A beavatási szertartások változhatnak a rituálék és hagyományok tekintetében?
V: Igen, a beavatási szertartások szertartásai és hagyományai változhatnak a csoporttól vagy a társadalomtól, valamint azok szokásaitól és hiedelmeitől függően.
