Hyderabad: Telangana fővárosa, története, Nizamok és filmipar

Hyderabad: Telangana történelmi gyöngyszeme — Nizamok öröksége, gyöngyváros és Deccanwood filmipar Ramoji Film City-vel. Fedezd fel kultúra, történelem és modern fejlődés találkozását.

Hyderabad (kiejtése (/ˈhaɪdərəbɑːd/ ( hallg.) HY-dər-ə-ə-baad)) Telangana állam legnagyobb fővárosa. Több mint 12,2 millió lakosával a legnagyobb lakosságú város az államban Hyderabad a fejlesztési prioritások szempontjából A-1-es város. A gyöngyök városaként vagy a Nizamok városaként is ismert. Hyderabad lakóit hyderabadinak nevezik.

Hyderabadot 1591-ben alapította Muhammad Quli Qutb Shah szultán a Musi folyó partján. Később a mogul kormányzó, I. Asaf Jah Nizam uralkodott rajta, aki megalapította az Asaf Jahi dinasztiát (más néven a Nizamok). Összesen 10 nizám volt, az utolsó Oszmán Ali Khan, Asaf Jah VII.

A város ad otthont a Ramoji Film Citynek, amely több mint 2000 hektár (8,1 km2; 3,1 négyzetmérföld) területű. Az itteni filmipart The Hyderabad Deccan Urdu filmiparnak (más néven Deccanwood) nevezik.

Történelem röviden

Hyderabad alapítása a Qutb Shahi dinasztia idejére nyúlik vissza (1591). A város később a mogul birodalom befolyása alá került, majd 1724-ben I. Asaf Jah megalapította az Asaf Jahi dinasztiát, amely a Nizamok uralmát hozta el a régióba. A Nizamok évszázadokon át független vagy félig független uralkodók voltak, és nagy gazdagságukról, valamint mecénási szerepükről voltak ismertek.

1948-ban, India függetlenné válása után a független Hyderabad állam India részeként való integrálása (Operation Polo) lezárta a Nizamok idejét; később a város az Andhra Pradesh, majd 2014 után az újonnan létrejött Telangana állam fővárosa lett.

Kultúra, nyelvek és gasztronómia

Hyderabad gazdag, többétnemzetiségű kulturális örökséggel rendelkezik. A legelterjedtebb nyelvek a telugu és az urdú, de széles körben használnak hindi és angolt is. A városban hagyományosan erős az iszlám és a hindu kulturális hatás keveredése, ami a művészetben, zenében és építészetben is megjelenik.

A helyi konyha világhírű, különösen a Hyderabadi biryani és a haleem. A város híres ékszer- és gyöngykereskedelméről, valamint tradicionális kézműves termékeiről (például üveg karkötők, bonyolult hímzések).

Gazdaság és oktatás

Hyderabad jelentős gazdasági központ. A város az információs technológia és a biotechnológia egyik meghatározó központja Indiában: itt található többek közt a HITEC City és számos nemzetközi informatikai és gyógyszeripari cég telephelye. Emellett erős a filmipar és a szolgáltató szektor (BPO-k, kutatóintézetek).

Fontos oktatási és kutatási intézmények működnek a városban, például az Osmania University, a University of Hyderabad és az IIT Hyderabad, amelyek vonzzák a diákokat és kutatókat szerte az országból és külföldről.

Látnivalók és turizmus

• Charminar – Hyderabad egyik legismertebb építménye, a város jelképévé vált.
• Golconda-erőd – történelmi erődítmény, amely híres a zenei akusztikájáról és a gyémántkereskedelem múltjáról.
• Chowmahalla Palace és Mecca Masjid – a Nizamok korának emlékei.
• Ramoji Film City – a világ egyik legnagyobb filmstúdió-komplexuma, nagy turistalátványosság és aktív forgatási helyszín.
• A város környékén számos modern bevásárlóközpont, étterem és kulturális központ található, továbbá jól kiépített közlekedési hálózat: repülőtér, vasút és a városi metró.

Éghajlat és életmód

Hyderabad éghajlata trópusi, száraz és csapadékos évszakokkal. A nyarak forrók, a monszun idején érkezik a jelentősebb csapadék, míg a telek enyhébbek. A város lakói vegyes életmódot folytatnak: modern városi élet és hagyományos gyakorlatok találkoznak a mindennapokban.

Filmipar

A város filmiparát, különösen az uridru és telugu nyelvű filmeket is magába foglaló ágat, gyakran nevezik Deccanwood-nak vagy a Hyderabad Deccan Urdu filmiparnak. Emellett a telugu nyelvű filmipar, az ún. Tollywood jelentős része is kapcsolódik Hyderabadhoz, mivel itt találhatók nagy stúdiók és forgatási helyszínek.

Összegzés

Hyderabad egy sokszínű, történelmi és modern elemeket egyaránt magában foglaló nagyváros: fontos kulturális központ, dinamikus gazdasági szereplő és jelentős filmstúdiók otthona. A város történelmi öröksége, gasztronómiája és ipari fejlődése miatt a régió egyik legfontosabb központjának számít.

Történelem

A régészek 2500 éves vaskori lelőhelyeket találtak Hyderabadban. Ezeket a lelőhelyeket Haythnagar és Ramoji Film City közelében találták meg, és temetkezések és szerszámok találhatók rajtuk. A Qutub Shahi királyok uralták Hyderabadot 1687-ig, amikor a várost a mogulok elfoglalták. Muhammad Quli Qutub Shah Qutub Shahi uralkodó volt, aki elrendelte a Charminar mecset építését. A közismert nevén Tanisha Nawab Abdul Hassan Shah volt az utolsó Qutub Shahi uralkodó Hyderabadban, mielőtt Aurangzeb 1687-ben elfoglalta a várost. Aurangzeb Asaf Dzsahot nevezte ki Hyderabad kormányzójának. Így kezdődött az Asaf Dzsahi dinasztia, amely 1948-ig uralkodott Hyderabadban.

Hyderabad 1947-ben lett fejedelmi állam, miután együttműködött Indiával. De hamarosan a Nizamnak alá kellett írnia egy csatlakozási okmányt az Indiai Unióhoz, hogy Hyderabad India részévé váljon. 1956. november 1-jén Hyderabad tartományt nyelvi alapon felosztották Karnataka, Maharashtra és Andhra Pradesh tartományokra. Így került Hyderabad a telugu nyelvű közösséghez, és így Andhra Pradesh fővárosa lett. Telangana állam 2014. június 2-án alakult meg, és elvált Andhra Pradeshtől, megtartva fővárosának Hyderabadot.

A város mára az informatika területén is fejlődött, négy informatikai főiskolával, köztük a JNTU-val (Jawaharlal Nehru Technológiai Egyetem). A nemzetközi repülőtér és az ingatlanok felemelkedése nagy hatással van Hyderabad fejlődésére.

Muhammad Quli Qutb Shah sírja a Golconda erőd közelében, Hyderabadban, Indiában.

Földrajz

Hyderabad a Dekkán-fennsíkon fekszik, 500 méterrel a tengerszint felett, és a terület nagy része sziklás. A fő termesztett növény a rizs, de emellett bengáli gram, földimogyoró, cukornád és napraforgó is termesztésre kerül. Hyderabadot 1591-ben alapították a Musi folyó partján. Ma ez a terület a régi város néven ismert, ahol a Mekka Maszdzsid és a Hussain Sagar-tó található. A területen sok hivatalos épület található, és ez a terület nagyon régi. A közelmúltban Hyderabadot egyesítették Secunderabaddal. Ez egy nagy, egységes és népes várost eredményezett, amelyet sok falu vesz körül.

Éghajlat

Hyderabadban forró, nedves és száraz éghajlat uralkodik. A monszun vagy esős évszak június végétől október végéig tart. Évente átlagosan 32 hüvelyknyi eső esik a városra. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 1966. június 2-án 51,5 °C volt. A legalacsonyabb feljegyzett hőmérséklet 1946. január 8-án 1,1 °C (43 °F) volt. Esténként és reggelente hűvösebb van, mivel a város magasan a tengerszint felett fekszik.

Népesség

A város lakossága meghaladja a négymilliót. A hinduk alkotják a többséget, míg a muszlimok a lakosság 40%-át teszik ki. Hyderabad muszlim közössége a legnagyobb Telangana államban. A muszlimok főként az óvárosban és környékén élnek. A keresztények kis számban élnek a városban. A híres templomok közé tartoznak az Abids és Secunderabad környékén találhatóak, mint például a Szent József katedrális.

A mekkai Maszdzsid

Kérdések és válaszok

K: Mekkora Hyderabad lakossága?

K: Milyen néven ismert Hyderabad?

K: Ki alapította Hyderabadot?

K: Ki uralkodott Hyderabad alapítója után?

K: Hány Nizam volt összesen?

K: Mi az a Ramoji Film City?

K: Mi az a Deccanwood?

Keresés betűvel