Formosai Köztársaság (Tajvan, 1895–1896) — rövid életű demokratikus állam

Formosai Köztársaság (1895–1896): rövid életű, vitatott első ázsiai köztársaság — Tajvan kísérlete a függetlenségre és a japán megszállás elleni bátor ellenállás.

A Tajvani Köztársaság egy rövid életű köztársaság volt Tajvan szigetén. Egyszerűsített kínai nyelven: 台湾民主国; hagyományos kínaiul: 臺灣民主國; pinyin: Táiwān Mínzhǔguó; jelentése: Tajvan Demokratikus Állam. Angolul még az ún: Formosai Köztársaság, Tajvani Köztársaság és Formosa Köztársaság.

A Tajvani Köztársaság 1895-ben alakult meg rövid, de jelentős politikai kísérletként. A háttérben az állt, hogy a kínai Csing-dinasztia és a Japán Császárság között lezajlott háborút a shimonoseki szerződés zárta le, amely Tajvant és a Penghu-szigeteket a japán félhez adta. A köztársaság kikiáltása azután történt, hogy a császári hatóságok 1895 májusában fokozatosan elhagyták a szigetet; a de facto kormányzás megszűnéséig és a japán csapatok végső elfoglalásáig tartott a kísérlet.

Történelmi háttér és kikiáltás

Az 1894–1895-ös első kínai–japán háború után, a shimonoseki szerződés rendelkezései nyomán, a tajvani vezetők egy része úgy döntött, hogy ellenáll a japán átvételnek. A köztársaságot magas rangú helyi tisztviselők, katonai vezetők és polgári vezetők hirdették ki azzal a céllal, hogy szervezetten védekezzenek a japán megszállás ellen és ideiglenes kormányt hozzanak létre.

1895. május 24-én az új köztársaság elküldte függetlenségi nyilatkozatának másolatát az összes tajvani nagykövetségnek. Május 25-én tartották az ünnepélyes kikiáltást és a kormány szervezését megkezdték. A köztársaság jelképeket is kialakított: bélyegeket bocsátottak ki, és papírpénzt nyomtattak, melyek ma ritka gyűjtői darabok.

Kormányzás és vezetés

• Tang Csing-szung (Tang Qing-sung) – a köztársaság első elnöke, aki korábban Qing-kormányzó volt; hivatalban: 1895. május 25. – 1895. június 5.
• Liu Yung-fu (Liu Yongfu) – második elnök és a híres Black Flag (Fekete Zászló) vezér, aki korábban Vietnamban és Kínában is harcolt; hivatalban: 1895. június 5. – 1895. október 21.

A köztársaság vezetői formálisan hűséget mutattak a Csing-dinasztiához, és azt hangsúlyozták, hogy a létrejött államszervezet tulajdonképpen a Qing fennhatósághoz tartozó terület ideiglenes kormányzását biztosítja, nem pedig nyílt szakítást Pekinggel.

A katonai konfliktus és bukás

Amikor a japán csapatok megkezdték a hadműveleteket Tajvanon, heves harcok törtek ki. A japán haderő technikailag és szervezettségben fölényben volt, ezért több helyi erő ellenére hónapok alatt sikerült megszilárdítaniuk helyzetüket. A kormány végső bázisa Tainan volt; Tainan elfoglalása 1895. október 21-én történetileg is mérföldkőnek számít, ekkor a köztársaság ellenállása gyakorlatilag összeomlott. A legtöbb magas rangú tisztviselő és számos civil ezután elmenekült a szárazföldi Kínába.

Gazdaság, bélyegek és pénz

A rövid fennállás alatt a köztársaság megpróbált alapvető igazgatási és gazdasági eszközöket létrehozni: saját bélyegeket bocsátott ki és papírpénzt nyomtatott. Ezek a kiadások elsősorban a belső kommunikációt és a katonai költségek fedezetét szolgálták. A korabeli papírpénzek és bélyegek ma szűk keresztmetszetű, ritka bélyeg- és érmekutatói tárgyak.

Megítélés és örökség

Egyes történészek szerint az 1895-ös kikiáltás fontos korai kísérlet volt az ázsiai modernizáció és önrendelkezés jegyében; gyakran említik, hogy ez volt az egyik korai köztársasági kezdeményezés Ázsiában, bár előfordultak előbbiek is, például a Lanfang Köztársaság, amelyet 1777-ben alapítottak Borneón. A források között vita van arról, hogy melyik tekinthető „elsőnek”, mivel a formális és a de facto államiság kritériumai eltérőek.

A japán megszállás 1895-től 1945-ig tartott; ez az időszak mély hatást gyakorolt Tajvan társadalmára, gazdaságára és jogi státuszára. A modern tajvani függetlenségi mozgalmak és az 1895-ös köztársaság viszonya összetett: egyes mai csoportok a „Tajvani Köztársaság” nevet használják egy új, Kínától független állam kikiáltására, miközben többféle politikai és ideológiai álláspont létezik arról, hogy van-e történelmi kontinuitás az 1895-ös rövid életű köztársasággal. Az első Tajvani Köztársaság lojális volt a Csing-dinasztiához, míg a modern függetlenségi eszmék általában Kínától való teljes elszakadást tűzik célul.

Rövid kronológia

• 1895. május 24. – Függetlenségi nyilatkozat másolatainak elküldése
• 1895. május 25. – A Tajvani Köztársaság kikiáltása
• 1895. június eleje – Kormányátalakítás; Tang Csing-szung lemond, Liu Yung-fu veszi át a vezetést
• 1895. október 21. – Tainan elfoglalása; a köztársaság vége

Összegzésként elmondható, hogy a Formosai Köztársaság rövid élete ellenére fontos epizód Tajvan modern történetében: bemutatja, milyen gyorsan válhatott a geopolitikai döntések következménye egy helyi önrendelkezési kísérletté, és hogyan alakult a tajvani társadalom és politika a későbbi évtizedekben.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Tajvani Köztársaság?

K: Mikor alakult meg a Tajvani Köztársaság?

K: Mennyi ideig tartott?

K: Ez volt az első köztársaság Ázsiában?

K: Kik voltak azok a kulcsemberek, akik részt vettek az új kormány megalakításában?

Kérdés: Milyen intézkedéseket tettek, hogy megmutassák hűségüket Kínához?

Keresés betűvel