Johannes Peter "Honus" Wagner (/ˈhɒnəs ˈwæɡnər/; 1874. február 24. – 1955. december 6.) amerikai Major League Baseball shortstop játékos volt. A "Repülő holland" becenevet kapta elsősorban gyorsasága és német származása miatt. Pályafutása a National League-ben zajlott 1897 és 1917 között: két évig a Louisville Colonels, majd 17 évig a Pittsburgh Pirates játékosa volt. Wagner nyolc ütőbajnoki címet szerzett, ami a National League történetében a legtöbb. Hatszor vezette a ligát slugging százalékban, és ötször a lopott bázisok listáját. Karrierje során több mint 3 000 ütést ért el, és a korszak egyik legsokoldalúbb játékosaként ismerték: gyors, kiváló védekező képességű és erős ütő.
Pályafutás röviden
Wagner a századforduló egyik meghatározó alakja volt. A Louisville Colonelsnél kezdett, majd amikor a klubokat átszervezték, a Pittsburgh Pirates-hez került, ahol hosszú évekig a csapat húzóembere maradt. A dead-ball korszakban játszott, amikor a játék kevésbé volt pusztán erőütésekre építve: a gyorsaság, a taktikus ütés és a mezőnyjáték különösen nagy jelentőséggel bírt. Emiatt Wagner teljesítményét a kortársak és az utókor is kiemelten értékelte.
Játékmód és erősségek
Wagner erőssége a sokoldalúsága volt: kivételes mezőnymunkája, gyorsasága és jó ütéstechnikája tette őt kiemelkedővé. Védekezésben nagy mozgástartománnyal és pontos dobásokkal rendelkezett, így a shortstop poszt egyik legmegbízhatóbb alakja volt. Offenzív oldalon gyakran hozta a magas ütőátlagot, és sokszor adott lendületet csapatának lopott bázisaival és taktikus ütéseivel. A kortársak és az utókor elemzői is gyakran a valaha volt legjobb shortstopok közé sorolják.
Hírességek Csarnoka és elismerések
1936-ban beiktatták (felvették) a Baseball Hírességek Csarnokába; ő volt az első beiktatottak egyike, az öt alapító tag közé tartozott. A felvételhez kapott szavazatok terén ő kapta a második legtöbbet: csak Ty Cobb szerzett ennél többet, míg Babe Ruth Wagnerrel holtversenyben a második legtöbb szavazatot kapta. Idővel számos szakíró és történész a sportág minden idők egyik legjobb játékosaként értékelte, különösen a shortstop poszton.
Örökség
Wagner öröksége túlmutat statisztikáin: személye a baseball történetének ikonikus alakjává vált. A róla készült T206 baseballkártya az egyik leghíresebb és legértékesebb kártya a gyűjtők körében, ami további legendás státuszt kölcsönzött neki. Sok modern rangsorban és elemzésben továbbra is az első helyek egyikére kerül, amikor a dead-ball korszak legjobbjairól vagy a legnagyobb shortstopokról van szó.
Személyes élet és halál
Wagner élete nagy részét a pittsburghi környéken élte le, és halála 1955. december 6-án következett be. Pályafutása és személye ma is erős kötődést jelent a Pittsburghi baseball hagyományaihoz; emlékét számos publicisztika, történeti munka és a baseball közösség tartja életben.
A legtöbb történész szerint Ty Cobb a dead-ball korszak legnagyobb játékosa. Néhányan azonban úgy vélik, hogy Wagner jobb játékos volt minden tekintetben. A legtöbb baseball-történész úgy gondolja, hogy Wagner volt a valaha volt legjobb shortstop. Cobb azt mondta, hogy Wagner "talán a valaha volt legnagyobb sztár, aki valaha is a gyémántra lépett".