Hőindex
A "hőindex" (HI, más néven "humiture") egy olyan mérőszám, amely a levegő hőmérsékletét és a relatív páratartalmat kombinálja, mint az ember által érzékelt egyenértékű hőmérsékletet - vagyis azt, hogy mennyire érezzük melegnek. Az eredményt "érzett léghőmérsékletnek" vagy "látszólagos hőmérsékletnek" is nevezik. Például, ha a hőmérséklet 32 °C (90 °F) és nagyon magas a páratartalom, a hőindex körülbelül 41 °C (105 °F) lehet.
Az emberi test általában izzadással, azaz izzadással hűti magát, amely elpárologtatja és elvezeti a hőt a testből. Ha azonban a relatív páratartalom magas, akkor a párolgás sebessége csökken, így a hő kisebb sebességgel távozik a testből, és így több hőt tart meg, mint száraz levegőn. A méréseket annak szubjektív leírása alapján végezték, hogy az alanyok mennyire érzik magukat melegnek egy adott hőmérséklet és páratartalom mellett, így egy olyan indexet lehetett létrehozni, amely egy hőmérséklet és páratartalom kombinációt egy másikhoz viszonyít, magasabb hőmérsékleten, szárazabb levegőben.
A hőindexet 1978-ban George Winterling dolgozta ki "humiture" néven, és egy évvel később az Országos Meteorológiai Szolgálat is átvette. Robert G. Steadman munkájából származik. A szélhűlési indexhez hasonlóan a hőindex is tartalmaz feltételezéseket az emberi testtömegre és magasságra, a ruházatra, a fizikai aktivitás mértékére, a vér vastagságára, a napfény és az ultraibolya sugárzásnak való kitettségre, valamint a szélsebességre vonatkozóan. A tipikus értékektől való nagy eltérések olyan hőindexértékeket eredményeznek, amelyek nem tükrözik pontosan az érzékelt hőmérsékletet.
Kanadában a hasonló humidexet használják a hőindex helyett. A humidex abban különbözik a hőindextől, hogy a relatív páratartalom helyett a harmatpontot használja.
A hőindexet úgy határozzák meg, hogy az megegyezzen a levegő tényleges hőmérsékletével, amikor a vízgőz parciális nyomása megegyezik az 1,6 kPa alapértékkel. Normál légköri nyomáson (101,325 kPa) ez az alapérték 14 °C (57 °F) harmatpontnak és 0,01 keveredési aránynak (10 g vízgőz/kilogramm száraz levegő) felel meg. Ez a tengerszint feletti pszichrometrikus diagramban 25 °C-os léghőmérsékletnek és 50%-os relatív páratartalomnak felel meg.
Magas hőmérsékleten a relatív páratartalom szintje, amely ahhoz szükséges, hogy a hőindex magasabb legyen a tényleges hőmérsékletnél, alacsonyabb, mint hűvösebb hőmérsékleten. Például körülbelül 27 °C-on (80 °F) a hőindex megegyezik a tényleges hőmérséklettel, ha a relatív páratartalom 45%, de körülbelül 43 °C-on (110 °F) minden 17% feletti relatív páratartalom érték magasabbá teszi a hőindexet, mint 43 °C (110 °F).
A hőindexet csak akkor számítják ki, ha a tényleges hőmérséklet 27 °C (80 °F) felett van, a harmatponti hőmérséklet 12 °C (54 °F) felett van, és a relatív páratartalom 40%-nál magasabb. A hőindex és a humidex értékek az árnyékban és nem a napon végzett hőmérsékletméréseken alapulnak, ezért a napon tartózkodva fokozott óvatossággal kell eljárni.
Néha a hőindexet és a szélhőmérsékletet együttesen a "látszólagos hőmérséklet" vagy a "relatív külső hőmérséklet" kifejezéssel jelölik.
Kapcsolódó oldalak
- Humidex
- Szélhűlés
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hőindex?
V: A hőindex egy olyan mérőszám, amely a levegő hőmérsékletét és a relatív páratartalmat kombinálva adja meg az egyenértékű hőmérsékletet, vagyis azt, hogy milyen meleg van. Olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a testtömeg, a ruházat, a fizikai aktivitás, a napfénynek való kitettség és a szélsebesség.
K: Ki fejlesztette ki a hőindexet?
V: A hőindexet 1978-ban George Winterling fejlesztette ki "humiture" néven, és egy évvel később az Országos Meteorológiai Szolgálat is átvette. Robert G. Steadman munkájából származik.
K: Mi a különbség a hőindex és a humidex között?
V: A humidex abban különbözik a hőindextől, hogy a relatív páratartalom helyett a harmatpontot használja.
K: Mikor egyezik meg a hőindex a tényleges hőmérséklettel?
V: Körülbelül 27 °C-nál (80 °F) a hőindex megegyezik a tényleges hőmérséklettel, ha a relatív páratartalom 45%, de körülbelül 43 °C-nál (110 °F) minden 17% feletti relatív páratartalom-érték a hőindexet 43 °C-nál (110 °F) magasabbra teszi.
K: Mikor végeznek méréseket a hőindex kiszámításához?
V: A méréseket annak szubjektív leírása alapján végzik, hogy az alanyok adott hőmérsékleten és páratartalom mellett mennyire érzik magukat forrónak, így egy olyan indexet lehet készíteni, amely egy hőmérséklet és páratartalom kombinációt egy másikhoz viszonyít egy magasabb hőmérsékleten, szárazabb levegőben. A hőindexet csak akkor számítják ki, ha a tényleges hőmérséklet 27 °C (80 °F) felett van, a harmatponti hőmérséklet 12 °C (54 °F) felett van, és a relatív páratartalom 40%-nál magasabb.
K: Hogyan kell fokozott óvatossággal eljárni, ha magas hőmérséklet idején a szabadban tartózkodunk?
V: Ha magas hőmérsékleten a szabadban tartózkodik, a méréseket a fokozott UV-sugárzásnak való kitettség miatt a napfény helyett árnyékban kell végezni, ezért a közvetlen napfényben fokozott óvatossággal kell eljárni.
