Zöldtrágya

A zöldtrágya termesztése általában egy meghatározott ideig tart, majd a növényt beszántják és a talajba dolgozzák. A zöldtrágya általában több funkciót is ellát, többek között a talajjavítást és a talajvédelmet:

  • A hüvelyes zöldtrágyák, mint például a lóhere, a gyökérgumókban nitrogénmegkötő szimbiózisbaktériumokat tartalmaznak, amelyek a légköri nitrogént a növények számára hasznosítható formában kötik meg.
  • A zöldtrágyák növelik a talaj szervesanyag-tartalmát (biomassza), ezáltal javítják a vízvisszatartást, a levegőztetést és a talaj egyéb jellemzőit.
  • Egyes zöldtrágyafajták gyökérzete mélyen a talajban növekszik, és olyan tápanyagforrásokat hoz fel, amelyek a sekélyebb gyökerű növények számára nem állnak rendelkezésre.
  • A zöldtrágyák kiválasztásakor és alkalmazásakor gyakran figyelembe veszik a gyomnövények elnyomásának, valamint a talajerózió és a talajtömörödés megelőzésének általános funkcióit is.
  • Egyes zöldtrágya növények, ha hagyják virágozni, takarmányt biztosítanak a beporzó rovarok számára.

Történelmileg a zöldtrágyázás gyakorlata a vetésforgó ugarolási ciklusára vezethető vissza, amelyet a talajok regenerálódásának lehetővé tételére alkalmaztak.

Zöldtrágya növények

  • Az olyan téli takarónövényeket, mint a zab vagy a rozs, már régóta használják zöldtrágyaként.
  • Mustár
  • Clover
  • Görögszéna
  • Lupin
  • Napkender
  • Téli tarló
  • Téliszőlőbab
  • Az Azolla nemzetségbe tartozó páfrányokat Délkelet-Ázsiában zöldtrágyaként használják.
  • Bársonybab (Mucuna pruriens) A 20. század elején az USA déli részén elterjedt, mielőtt a szójabab felváltotta volna. Napjainkban a legtöbb trópusi országban népszerű, különösen Közép-Amerikában, ahol ez a fő zöldtrágya, amelyet a vágásos/földes művelési gyakorlatban használnak.

Zöldtrágyák a biogazdálkodásban

A biogazdálkodás a talaj egészségére és a tápanyagok talajban történő körforgására támaszkodik, természetes folyamatok, például állati trágya hozzáadása révén. Ha az állati trágya nem áll rendelkezésre, az állomány nélküli vetésforgóban a zöldtrágya létfontosságú trágyázási funkciót tölt be.

Kapcsolódó oldalak

  • Műtrágya

Kérdések és válaszok

K: Mi az a zöldtrágyás növény?


V: A zöldtrágya olyan növény, amelyet egy meghatározott ideig termesztenek, majd beszántják és a talajba dolgozzák talajjavítás és talajvédelem céljából.

K: Milyen funkciókat látnak el a zöldtrágyák?


V: A zöldtrágyák jellemzően több funkciót látnak el, többek között a talajjavítást, a talajvédelmet, a gyomok visszaszorítását, a talajerózió és a talajtömörödés megelőzését, valamint a beporzó rovarok számára takarmányt biztosítanak.

K: Mi a hüvelyes zöldtrágyák szerepe a talajjavításban?


V: A hüvelyes zöldtrágyák, mint például a lóhere, a gyökérgumókban nitrogénmegkötő szimbiózisbaktériumokat tartalmaznak, amelyek a légköri nitrogént a növények által hasznosítható formában kötik meg, ami javítja a talaj termékenységét.

K: Hogyan növelik a zöldtrágyák a talaj szervesanyag-tartalmát?


V: A zöldtrágyák a talajba beépülve növelik a talajban lévő szerves anyag (biomassza) százalékos arányát, ezáltal javítják a vízvisszatartást, a levegőztetést és más talajjellemzőket.

K: Milyen előnyökkel járnak egyes zöldtrágyafajták, amelyek mélyen a talajban nőnek?


V: A zöldtrágya egyes fajtáinak gyökérrendszere mélyen a talajban növekszik, és olyan tápanyagforrásokat hoz fel, amelyek a sekélyebb gyökérzetű növények számára nem állnak rendelkezésre, ami javítja a talaj termékenységét.

K: Mi a zöldtrágyázás gyakorlatának történelmi eredete?


V: Történelmileg a zöldtrágyázás gyakorlata a vetésforgó pihentetési ciklusára vezethető vissza, amelyet a talajok regenerálódásának lehetővé tételére alkalmaztak.

K: Milyen előnyei vannak a zöldtrágyázásnak mint takarónövénynek?


V: A zöldtrágya mint takarónövény előnyei közé tartozik a gyomok visszaszorítása, a talajerózió és a talajtömörödés megelőzése, valamint a talaj termékenységének javítása mellett a beporzó rovarok számára takarmány biztosítása.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3