Zöldtrágya
A zöldtrágya termesztése általában egy meghatározott ideig tart, majd a növényt beszántják és a talajba dolgozzák. A zöldtrágya általában több funkciót is ellát, többek között a talajjavítást és a talajvédelmet:
- A hüvelyes zöldtrágyák, mint például a lóhere, a gyökérgumókban nitrogénmegkötő szimbiózisbaktériumokat tartalmaznak, amelyek a légköri nitrogént a növények számára hasznosítható formában kötik meg.
- A zöldtrágyák növelik a talaj szervesanyag-tartalmát (biomassza), ezáltal javítják a vízvisszatartást, a levegőztetést és a talaj egyéb jellemzőit.
- Egyes zöldtrágyafajták gyökérzete mélyen a talajban növekszik, és olyan tápanyagforrásokat hoz fel, amelyek a sekélyebb gyökerű növények számára nem állnak rendelkezésre.
- A zöldtrágyák kiválasztásakor és alkalmazásakor gyakran figyelembe veszik a gyomnövények elnyomásának, valamint a talajerózió és a talajtömörödés megelőzésének általános funkcióit is.
- Egyes zöldtrágya növények, ha hagyják virágozni, takarmányt biztosítanak a beporzó rovarok számára.
Történelmileg a zöldtrágyázás gyakorlata a vetésforgó ugarolási ciklusára vezethető vissza, amelyet a talajok regenerálódásának lehetővé tételére alkalmaztak.
Zöldtrágya növények
- Az olyan téli takarónövényeket, mint a zab vagy a rozs, már régóta használják zöldtrágyaként.
- Mustár
- Clover
- Görögszéna
- Lupin
- Napkender
- Téli tarló
- Téliszőlőbab
- Az Azolla nemzetségbe tartozó páfrányokat Délkelet-Ázsiában zöldtrágyaként használják.
- Bársonybab (Mucuna pruriens) A 20. század elején az USA déli részén elterjedt, mielőtt a szójabab felváltotta volna. Napjainkban a legtöbb trópusi országban népszerű, különösen Közép-Amerikában, ahol ez a fő zöldtrágya, amelyet a vágásos/földes művelési gyakorlatban használnak.
Zöldtrágyák a biogazdálkodásban
A biogazdálkodás a talaj egészségére és a tápanyagok talajban történő körforgására támaszkodik, természetes folyamatok, például állati trágya hozzáadása révén. Ha az állati trágya nem áll rendelkezésre, az állomány nélküli vetésforgóban a zöldtrágya létfontosságú trágyázási funkciót tölt be.
Kapcsolódó oldalak
- Műtrágya
Kérdések és válaszok
K: Mi az a zöldtrágyás növény?
V: A zöldtrágya olyan növény, amelyet egy meghatározott ideig termesztenek, majd beszántják és a talajba dolgozzák talajjavítás és talajvédelem céljából.
K: Milyen funkciókat látnak el a zöldtrágyák?
V: A zöldtrágyák jellemzően több funkciót látnak el, többek között a talajjavítást, a talajvédelmet, a gyomok visszaszorítását, a talajerózió és a talajtömörödés megelőzését, valamint a beporzó rovarok számára takarmányt biztosítanak.
K: Mi a hüvelyes zöldtrágyák szerepe a talajjavításban?
V: A hüvelyes zöldtrágyák, mint például a lóhere, a gyökérgumókban nitrogénmegkötő szimbiózisbaktériumokat tartalmaznak, amelyek a légköri nitrogént a növények által hasznosítható formában kötik meg, ami javítja a talaj termékenységét.
K: Hogyan növelik a zöldtrágyák a talaj szervesanyag-tartalmát?
V: A zöldtrágyák a talajba beépülve növelik a talajban lévő szerves anyag (biomassza) százalékos arányát, ezáltal javítják a vízvisszatartást, a levegőztetést és más talajjellemzőket.
K: Milyen előnyökkel járnak egyes zöldtrágyafajták, amelyek mélyen a talajban nőnek?
V: A zöldtrágya egyes fajtáinak gyökérrendszere mélyen a talajban növekszik, és olyan tápanyagforrásokat hoz fel, amelyek a sekélyebb gyökérzetű növények számára nem állnak rendelkezésre, ami javítja a talaj termékenységét.
K: Mi a zöldtrágyázás gyakorlatának történelmi eredete?
V: Történelmileg a zöldtrágyázás gyakorlata a vetésforgó pihentetési ciklusára vezethető vissza, amelyet a talajok regenerálódásának lehetővé tételére alkalmaztak.
K: Milyen előnyei vannak a zöldtrágyázásnak mint takarónövénynek?
V: A zöldtrágya mint takarónövény előnyei közé tartozik a gyomok visszaszorítása, a talajerózió és a talajtömörödés megelőzése, valamint a talaj termékenységének javítása mellett a beporzó rovarok számára takarmány biztosítása.
