Szürkebálna (Eschrichtius robustus) — jellemzés, élőhely és viselkedés
Ismerd meg a szürkebálnát (Eschrichtius robustus): jellemzés, élőhely, vándorlás, merülési képesség, kommunikáció és anya–borjú védelem részletesen.
A szürke bálna (Eschrichtius robustus) egy nagytestű bálna (szűrőbálna), amelyet vastag zsírréteg (blubber) és jellegzetes, foltos, boríték-szerű bőre jellemez. A zsírréteg vastagsága akár 25 cm (10 hüvelyk) is lehet. A régi bálnavadászok tapasztalatai szerint a szürkebálna-anya rendkívül hevesen védelmezi borját: előfordult, hogy rátámadtak a bálnavadászokra és felborították hajóikat, ezért gyakran nevezték a szürkebálnát ördöghalnak.
Leírás
A szürkebálna testhossza felnőttkorban általában 12–15 méter, testtömege elérheti a 30–40 tonnát. Testét szürke, foltos bőr borítja, amelyen gyakran találhatók rátelepedett barnacle-k és bőrférgek (whale lice), így a felület érdesnek, csomósnak tűnik. A fajnak nincsenek fogai, helyettük hosszú szálas szűrőlemezek (baleen) szolgálják a táplálék kiszűrését.
Élőhely és elterjedés
A szürkebálnák északi féltekén fordulnak elő; két elkülöníthető populációról beszélünk. A keleti rész (Eastern North Pacific, ENP) a legismertebb: a táplálkozóhelyek az északi, tápanyagban gazdag vizekben (pl. Bering-tenger), míg a telelő- és szaporodóhelyek a melegebb, sekély lagúnák a Baja California környékén. Volt egy nyugati populáció is a Csendes-óceán északi részén (Nyugat- és Északkelet-Ázsia környékén), amely ma jóval kisebb és sérülékenyebb.
Táplálkozás és táplálkozási módok
A szürkebálna elsősorban az óceánfenékről táplálkozik: homokot, iszapot szív be a szájába, majd a baleen-lemezek segítségével kiszűri a benthoszban élő apró rákokat (különösen amphipodákat), kagylókat és egyéb gerincteleneket. Ez a „fenék-szűrés” egyedi táplálkozási stratégia, amely során táplálkozás közben feltúrják a meder üledékét, és táplálkozási gödröket (feeding pits) hoznak létre — így befolyásolják a helyi tengeri élőhelyek szerkezetét és termékenységét.
Vándorlás és viselkedés
A szürkebálnák hosszú vándorlásairól ismertek: évente egyaránt vonulnak északról délre, a táplálkozóhelyekről a melegebb szaporodólagúnákba. Ez az egyik leghosszabb ismert cetvándorlás, a teljes oda-vissza út hossza egyes egyedeknél akár több tízezer kilométerre rúghat (tipikusan több ezer, akár ~16 000 km körüli távolság). Kiváló úszók, gyakran úsznak csapatokban, képesek akár 30 percig tartó merülésre és 155 méter körüli mélységig lemerülni, bár a tipikus merülési idő rövidebb (több percig tartó búvárkodás).
Szaporodás és élettartam
A párosodás és születés főként a telelőhelyeken történik. A vemhesség időtartama körülbelül 13–14 hónap. Az újszülött borjú általában 4–5 méter hosszú és anyatejjel táplálkozik; a szoptatási időszak jellemzően 6–8 hónapig tart. A szürke bálna élettartama 50–70 év is lehet, ha elkerüli a predátorokat és az ember okozta veszélyeket.
Hangok és kommunikáció
A faj különféle hangokat ad ki: hörgő, kattogó és fütyülő jellegű hangokat, melyek a tájékozódást, párosodást és a társas kapcsolattartást szolgálják. Ezek a jelzések fontosak a csoportok közti kommunikációban, különösen a zavaros, iszapos vizekben, ahol látásuk korlátozott lehet.
Veszélyek és védelem
- Historikus bálnavadászat: a 19–20. századi intenzív vadászat drasztikusan lecsökkentette az állományokat, különösen a nyugati populációt.
- Hajóütközések és halászhálóba gabalyodás: ezek ma is jelentős veszélyt jelentenek, különösen a vonulási útvonalakon és a telelőlagúnák környékén.
- Élőhely-változás és klímaváltozás: a táplálékforrások eltolódása, a tengerfenék ökológiájának változása befolyásolhatja a táplálkozást és a sikeres szaporodást.
- Hajózási és ipari zaj: a hangszennyezés zavarja a kommunikációt és a tájékozódást.
Az ENP (keleti) populáció a nemzetközi védelem és a bálnavadászat megszűnése után részben felépült; a nyugati populáció azonban továbbra is kis létszámú és sebezhető, ezért külön figyelmet igényel a megőrzése.
Emberi kapcsolatok és turizmus
A szürkebálnák visszatérése sok helyen lehetőséget teremt az ökoturisztikai megfigyelésre (pl. Baja California lagúnái), amely hozzájárulhat a faj védelméhez és a helyi közösségek gazdaságához. Ugyanakkor a turizmus szabályozása fontos annak érdekében, hogy ne zavarja a szaporodó- és nevelő magatartást.
Összefoglalva, a Eschrichtius robustus különleges ökológiai szereppel bíró faj: jellegzetes táplálkozási módja révén alakítja a tengeri élőhelyeket, vándorlásával pedig összeköti a hideg és meleg vizek biológiai folyamatait. Megőrzéséhez továbbra is nemzetközi együttműködés, élőhelyvédelem és az emberi tevékenységek hatékony szabályozása szükséges.
Diéta
Ez az óriás cetféle apró halakat, rákokat, tintahalakat és más apró organizmusokat eszik, amelyeket a tengerfenéken talál. A táplálékát fésűszerű bálnatábláin keresztül szitálja.
Leírás
A legtöbb bálnához képest a szürke bálna meglehetősen kicsi, mindössze körülbelül 45 láb hosszúra nő. Könnyen észrevehetőek szürke, foltos színükről, amely valójában inkább szénfekete, mint szürke. A szürke bálnák bőrén sok pajor és tetű található. A tudósok szerint azonban a tetvek és a pajzstetvek nem ártanak a bálnának, sőt, lehetséges, hogy még segítenek is neki, mivel az elhalt bőrrel táplálkoznak, amitől a bálnának meg kell szabadulnia.
A bálnák az egyik uszonyt részesítik előnyben a másikkal szemben, ahogyan az emberek is jobb- vagy balkezesek. Meg lehet nézni, hogy egy szürke bálna bal- vagy jobb uszonyú-e. Azt az uszonyát használja leginkább, amelyiken a legkevesebb pajor van. Ez azért van, mert a bálna szeret lemerülni az óceán fenekére, hogy hatalmas mennyiségű homokot kaparjon fel a fenékről, kiszűrve a benne élő apró zsákmányállatokat. Amikor a bálna ezt teszi, a fenékhez dörgölődő oldaláról sok pajzstetűt lekapar. Tehát amelyik oldalon a legkevesebb pajzstetű van, azt az oldalt használja a bálna legszívesebben, amikor homokot ás fel.
Migráció
A szürke bálnák minden évben nagyon hosszú vándorlást tesznek meg a Jeges-tengerből (Alaszkától északnyugatra) a mexikói partokig és vissza. Évente mintegy 20 000 km-t (~12 500 mérföldet) tesznek meg, és a partok közelében tartózkodnak. A hideg sarkvidéki vizekben táplálkoznak, és a Mexikó melletti Csendes-óceán meleg, védett trópusi lagúnáiban ellnek és párosodnak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szürke bálna?
V: A szürke bálna egy bálnafajta, amely szűrővel táplálkozik, és vastag, akár 25 cm (10 hüvelyk) vastag zsírréteggel rendelkezik.
K: Miért nevezték a bálnavadászok a szürke bálnát ördöghalnak?
V: A bálnavadászok azért nevezték a szürke bálnát ördöghalnak, mert egy szürke bálna anya vadul védte borját, és megtámadta a bálnavadászokat, még a hajóikat is felborította.
K: Milyen a szürke bálnák vándorlási szokása?
V: A szürke bálnák minden évben csapatokban vándorolnak a hideg vizekből a trópusok felé.
K: Mennyire fürge úszók a szürke bálnák?
V: A szürke bálnák nagyon fürge úszók.
K: Milyen mélyre tudnak merülni a szürke bálnák?
V: A szürke bálnák akár 30 percig is képesek merülni, és 155 méteres mélységbe is lemerülhetnek.
K: Milyen hangokat adnak ki a szürke bálnák?
V: A szürke bálnák röfögő, kattogó és fütyülő hangokat adnak ki, amelyekkel más szürke bálnákkal kommunikálhatnak.
K: Mi a szürke bálna tudományos neve?
V: A szürke bálna tudományos neve Eschrichtius robustus.
Keres