Nagyhercegség

A nagyhercegség olyan ország, amelynek államfője nagyherceg vagy nagyhercegnő.

A ma létező egyetlen nagyhercegség Luxemburg. Luxemburg 1815-ben vált nagyhercegséggé, amikor Hollandia független királysággá vált, és I. Vilmos holland királyt Luxemburg nagyhercegévé nevezték ki. A két ország 1890-ben szétvált. III. Vilmosnak nem volt férfi örököse, így Hollandiában Vilmos királyné követte őt, Luxemburg azonban a szalézi jogot követte, ami azt jelentette, hogy csak férfi uralkodhatott. Luxemburg jelenlegi nagyhercege Henri.

Vannak azonban más európai házak is, amelyek nagyhercegnek nevezik magukat, még ha a társadalom többi része nem is ismeri el őket teljes mértékben.

A független finn és litván köztársaságok, valamint a holland Limburg tartomány (Limburgi Hercegség) történelmük bizonyos időszakaiban nagyhercegségek voltak.

A nagyhercegségek címe és eredete

A nagyhercegi cím (latinul: Magnus Dux, németül: Großherzog, olaszul: Gran Duca, franciául: Gran Duca: Grand-Duc, Swedish: Storhertig, litván: Didysis kunigaikštis, lengyel: Didysis kunigaikštis, lengyel: Storhertig, litván: Didysis kunigaikštis: Wielki książę, csehül: Velkovévoda) tiszteletbeli rangsorban a király alatt, de az uralkodó hercegnél (Herzog) vagy hercegnél (Fürst) magasabb.

A nagyherceg (vagy nagyhercegnő) olyan személy, aki egy nagyhercegséget irányít. De az angol nyelvben a "Grand Duke" olyan hercegtípust is jelenthet, aki nem uralkodik egy országon, de az uralkodó rokona. Az orosz nyelvben Velikiy Knjaz "nagyhercegek", a cár rokonai, más hercegek a herceg fölött álló nemesek voltak. Az angolban Grand Prince helyett Grand Duke-ot mondanak.

A nagyhercegségek listája

A napóleoni háborúk és az első világháború között legalább nyolc nagyhercegség létezett Európában:

A napóleoni korszakban, valamint a bécsi kongresszus és a Német Szövetség által számos nagyhercegség jött létre.

Toszkánai Nagyhercegség (1569-1860, később Olaszország része)
A Berg Nagyhercegség (1806-1813, később Poroszország része)
Würzburgi Nagyhercegség (1806-1814, később Bajorország része)
Badeni Nagyhercegség (1806-1918, 1871-től a Német Birodalom része)
Hessen-Darmstadti Nagyhercegség (1806-1918, 1871-től a Német Birodalom része)
Finn Nagyhercegség (1809-1917 Oroszországgal való perszonálunióban, 1917 óta köztársaság)
A frankfurti nagyhercegség (1810-1813, később több német állam része volt).
A Poznani Nagyhercegség (1815-1848 Poroszország részeként)
Luxemburgi Nagyhercegség (1815-től 1890-ig személyi unióban volt Hollandiával)
Mecklenburg-Schwerini Nagyhercegség (1815-1918, 1871-től a Német Birodalom része)
Mecklenburg-Strelitz Nagyhercegség (1815-1918, 1871-től a Német Birodalom része)
Szász-Weimar-Eisenach Nagyhercegség (1815-1918, 1871-től a Német Birodalom része)
Oldenburgi Nagyhercegség (1829-1918, 1871-től a Német Birodalom része)
A Krakkói Nagyhercegség (1846-1918 az Ausztriával való perszonálunióban, Lengyelország része)

A Varsói Hercegséget (1807-1813) néha nagyhercegségnek nevezik, de nem volt az.

Ma Luxemburg az egyetlen fennmaradt nagyhercegség. Néhány régi nagyhercegség azonban még mindig őrzi a nekik általában a bécsi kongresszuson odaítélt címeket.

A címzés formája

A legtöbb uralkodó nagyherceget királyi felségnek hívták. A családok más tagjainak címei eltérőek voltak. Hessen-Darmstadtban és Badenben az ifjabb tagokat nagyhercegi felségnek nevezték.

Az egyetlen jelenleg is létező nagyhercegi család, a Luxemburg, ifjabb tagjait királyi fenségeknek nevezi, de ők is pármai hercegek voltak.

Az orosz nagyherceg vagy nagyhercegnő császári fenség volt.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a nagyhercegség?

V: A nagyhercegség olyan ország, amelynek államfője nagyherceg vagy nagyhercegnő.

K: Melyik az egyetlen ma létező nagyhercegség?

V: Luxemburg az egyetlen ma létező nagyhercegség.

K: Hogyan lett Luxemburg nagyhercegség?

V: Luxemburg 1815-ben vált nagyhercegséggé, amikor Hollandia független királysággá vált, és I. Vilmos holland királyt Luxemburg nagyhercegévé nevezték ki.

K: Miért nem követte Luxemburg ezt a példát, amikor a két ország 1890-ben szétvált?

V: Luxemburg a száli törvényeket követte, ami azt jelentette, hogy csak férfi uralkodhatott; ezért III. Vilmos holland királynét Vilmos királyné követte, Luxemburgnak azonban férfi örökösre volt szüksége.

K: Ki Luxemburg jelenlegi nagyhercege?

V: Luxemburg jelenlegi nagyhercege Henri.

K: Luxemburgon kívül milyen más példák vannak a történelemben a nagyhercegségekre?

V: A nagyhercegségek további példái a történelemben a független finn és litván köztársaságok, valamint a holland Limburg tartomány (Limburgi Hercegség).

K: Vannak-e Európában olyan házak, amelyek nagyhercegségnek titulálják magukat, de nem ismerik el őket?

V: Igen, vannak más európai házak is, amelyek nagyhercegként stilizálják magukat, még ha a társadalom többi része nem is ismeri el őket teljes mértékben.