Glutén: definíció, összetétel és előfordulás búzában, rozsban, árpában

Glutén: áttekintés a gliadin és glutenin összetételéről, előfordulásáról búzában, rozsban és árpában — tudnivalók, kinyerés és élelmiszeripari szerep.

A glutén /gloot-en/ a gliadin és a glutenin fehérjék összetétele. Ezek a fehérjék egyes fűszerű gabonafélék, például a búza, a rozs és az árpa endospermiumában találhatók. A gliadin és a glutenin a búzamagban található fehérje mintegy 80%-át teszi ki. Mivel vízben nem oldódnak, a szemekben lévő keményítő kimosásával nyerhetők ki. Világszerte a glutén fontos élelmiszer-fehérjeforrás, mind a közvetlenül glutént tartalmazó gabonákból készült ételekben, mind pedig a fehérjeszegény élelmiszerek adalékanyagaként.

Összetétel és fizikai tulajdonságok

A glutén két fő komponensének eltérő fizikai tulajdonságai határozzák meg a közös viselkedését:

• Gliadin — kis molekulájú, viszkózus, a tésztát nyújthatóvá (extenzibilissé) teszi.
• Glutenin — nagyobb, diszulfid-kötésekkel stabilizált polimer, amely rugalmasságot és szakítószilárdságot ad a tésztának.

Víz hozzáadásakor és mechanikai munkálással (dagasztás) a két fehérje hálózatot alkot, amely képes a keletkező szén-dioxidgázokat csapdába ejteni — ez alapvető a kelesztett kenyerek szerkezetéhez. A glutén fehérjék emellett fehérjeösszetételük miatt nem teljes értékű emberi fehérjék: aminosav-összetételük általában lizinben szegény.

Előfordulás búzában, rozsban és árpában

A glutén kifejezés elsősorban a búzafehérje-készletre utal, de rokon fehérjecsoportok a rozsban és árpában is megtalálhatók. Ezek nevei fajtánként változnak (például a rozsban a secalin, az árpában a hordein), de szerkezetük és funkciójuk hasonló:

• Búza: a legismertebb, nagy gluténtartalmú gabona; búzafajtától és feldolgozástól függően a gluténtartalom és minőség eltérő lehet.
• Rozs: rostban gazdagabb, a benne lévő fehérjék más arányban vannak jelen, ezért a rozskenyér általában sűrűbb, kevésbé levegős.
• Árpa: szintén tartalmaz prolamin-szerű fehérjéket; sörgyártásnál fontos szerepe van, de a benne lévő fehérjék is lehetnek problémásak érzékenyek számára.

A zab különálló fehérjét (avenin) tartalmaz; sok cöliákiás beteg azt tünetmentesen tolerálja, de gyakori a kereszt-szennyeződés búzával.

Kinyerés és ipari felhasználás

A glutént hagyományosan úgy nyerik ki, hogy lisztet vízzel gyúrnak tésztává, majd a tésztát folyóvíz alatt mossák: a vízben oldódó alkotók (szénhidrátok, kevesebb fehérje) kimosódnak, és az oldhatatlan fehérjeállomány marad vissza — ez a „nedves glutén”. Ebből szárítással készül a kereskedelmi forgalmú „vital wheat gluten” (szárított búzafehérje), amelyet számos élelmiszerben alkalmaznak:

• kenyér- és péksütemények minőségének javítása (szerkezet, térfogat)
• húspótlók és texturált növényi fehérjék előállítása (például seitan)
• adalékként a feldolgozott élelmiszerekben a fehérjetartalom növelésére vagy textúrajavításra

Táplálkozási és egészségügyi szempontok

Az elmúlt évtizedekben a glutén egészségügyi hatásairól sok figyelem esett. Fontos megkülönböztetni három fő állapotot:

• Cöliákia — autoimmun betegség, amelyben a glutén (specifikus gliadin-peptidek) hatására a vékonybél nyálkahártyája károsodik (bélbolyhok sorvadása). Genetikai hajlam (HLA-DQ2/DQ8) és diagnózis (szerológia, biopszia) jellemzi.
• Wheat (búza) allergia — IgE-mediált allergiás reakciók, amelyek légúti, bőr- vagy anafilaxiás tüneteket okozhatnak; különbözik a cöliákiától.
• Nem-cöliákiás gluténérzékenység — olyan tünetcsoport (emésztési és egyéb panaszok), amely gluténmentes diétára javulhat, de nem igazolható cöliákia vagy búzaallergia.

Nemzetközi szabványok szerint a „gluténmentes” élelmiszerekben a gluténkoncentráció általában 20 mg/kg (20 ppm) alatt kell legyen; ezt laboratóriumi módszerekkel (például ELISA) mérik.

Gyakorlati megjegyzések és alternatívák

• Gluténmentes táplálkozás szükséges cöliákiában és bizonyos allergiák esetén; ilyen diétánál fontos a csomagoláson lévő jelölések és a kereszt-szennyeződés elkerülése.
• Glutén helyett a sütésben gyakran használnak xantángumit vagy guargumit a tészták szerkezetének javítására; gabonamentes alternatívák: rizs-, kukorica-, hajdina-, köles-, valamint különböző gluténmentes lisztek keverékei.
• Élelmiszeripari alkalmazásnál a glutént gyakran címkézik „mátrixjavítóként” vagy „növényi fehérjeként” — érzékenyeknek mindig figyelniük kell a pontos összetevőlistára.

Összefoglalva: a glutén a búza, a rozs és az árpa fontos, vízben kevéssé oldódó fehérjeösszetevője, amely alapvetően meghatározza a kelesztett pékáruk szerkezetét és számos ipari felhasználását. Ugyanakkor bizonyos egyének számára egészségügyi problémákat okozhat, ezért a pontos diagnózis és a megfelelő élelmiszer-címkézés kulcsfontosságú.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a glutén?

K: A gabona melyik része tartalmazza a glutént?

K: A búzamag fehérjéjének mekkora részét alkotja a gliadin és a glutenin?

K: Hogyan nyerhető gliadin és glutenin a gabonafélékből?

K: Mi a jelentősége a gluténnek mint élelmiszerfehérjének?

K: Mely gabonafélék tartalmaznak glutént?

K: A glutén oldódik vízben?

Keresés betűvel