Máz
A máz a kerámián vagy kerámián használt réteg vagy bevonat. Nevezhetjük üvegzománcnak vagy porcelánzománcnak is. A porított üveget 750 és 850 °C közötti égetéssel olvasztják a kerámiára. A por megolvad, folyik, majd sima, tartós üveges bevonattá keményedik a fémen, illetve az üvegen vagy kerámián. Ez egy kemencében történik.
Sokféle máz létezik, néhányat díszítésre használnak, néhányat pedig arra, hogy a kerámiát vízhatlanná tegyék, hogy az képes legyen megtartani a folyadékokat. A máz a tárgy színezésére, díszítésére, megerősítésére vagy vízhatlanítására szolgál.
A mázazás fontos az agyagedények esetében, mivel különben szivárogna belőlük a víz. A mázat kőedényeken és porcelánon is használják. A mázak funkcionális aspektusán túlmenően a mázak különböző felületi felületeket alakíthatnak ki, beleértve a fényesség és a mattság fokát és a színt. A mázak a mögöttes mintázatot vagy textúrát is kiemelhetik.
A mázat építőanyagokon használják. Erre példa a kínai Kaifengben 1049-ben mázas téglából épült Vaspagoda.
A kerámiamáz nyersanyagai általában szilícium-dioxidot tartalmaznak, amely égetéskor üveggé alakul. A fémoxidok, mint például a nátrium, a kálium és a kalcium, "fluxusként" működnek, hogy csökkentsék az olvadási hőmérsékletet. A timföld, amely gyakran agyagból származik, megmerevíti az olvadt mázat, hogy az ne folyjon le a darabról. A szín vasoxidból, rézkarbonátból vagy kobaltkarbonátból származik. Az ón-oxid vagy a cirkónium-oxid teszi a mázat átlátszatlanná.
Kompozit testű, festett és mázas üveg. Keltezés: 16. század. Iránból. New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum.
Héraklész nyugszik egy díványon, Andokidész festő vázájának fekete alakos oldala, Kr. e. 520/510 körül. München: Staatliche Antikensammlungen
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mázsa?
V: A máz a kerámián vagy kerámián használt réteg vagy bevonat, más néven üvegzománc vagy porcelánzománc. Úgy készül, hogy porított üveget olvasztanak a kerámiára és magas hőmérsékleten kiégetik.
K: Milyen típusú mázak léteznek?
V: Sokféle máz létezik, néhányat díszítésre használnak, néhányat pedig arra, hogy a kerámiát vízhatlanná tegyék, így az képes megtartani a folyadékokat. A mázak javíthatják az alapul szolgáló mintázatot vagy textúrát is.
K: Milyen anyagokból áll a kerámiamáz?
V: A kerámiamáz nyersanyagai általában a következők: szilícium-dioxid, amely égetéskor üveget képez, fémoxidok, például nátrium, kálium és kalcium, amelyek "folyósítóként" csökkentik az olvadási hőmérsékletet, timföld, amely megmerevíti az olvadt mázat, hogy az ne folyjon le a darabról, vas-oxid a színezéshez, réz- vagy kobaltkarbonát a további színezéshez, valamint ón- vagy cirkónium-oxid a máz átlátszatlanná tételéhez.
K: Milyen forrón kell égetni a kerámiát ahhoz, hogy a porított üveg ráolvadjon?
V: A kerámiát 750 és 850 °C (1 380 és 1 560 °F) között kell égetni ahhoz, hogy a por megolvadjon és szétfolyjon, mielőtt sima, tartós üveges bevonattá keményedne a fémen, üvegen vagy kerámián.
K: Mi az egyik példa arra, hogy az üvegezést hogyan használták az építőanyagokban?
V: A kínai Kaifengben 1049-ben épült vaspagoda egy példa arra, hogyan használták a mázazást az építőanyagokban, mivel a téglákból épült, amelyeket egy mázas anyagréteggel fedtek be.
K: Milyen célt szolgál az üvegezés?
V: Az üvegezés többféle célt szolgál, többek között a tárgyak színezését, díszítését, megerősítését és vízszigetelését, hogy szivárgás nélkül képesek legyenek folyadékot tartani.
