George Gaylord Simpson
George Gaylord Simpson (1902. június 16. - 1984. október 6.) amerikai paleontológus. Simpson volt a huszadik század talán legnagyobb hatású paleontológusa, és a modern evolúciós szintézis egyik fő résztvevője.
A kihalt emlősök és vándorlásaik szakértője volt, különösen az Amerikát átszelő Nagy-Amerika között. Simpson ellenezte Alfred Wegener kontinentális sodródás elméletét, így az állatok vándorlásáról szóló munkáiból hiányzott ez az elképzelés.
Simpson eloszlatta azt a mítoszt, hogy a ló evolúciója lineáris folyamat volt, amely a modern Equus caballusban csúcsosodott ki. Ő alkotta meg 1940-ben a hipodigma szót, és sokat publikált a fosszilis és élő emlősök rendszertanáról.
Életrajz
Az Illinois állambeli Chicagóban született Simpson többnyire a coloradói Denverben nőtt fel. A Yale Egyetemen szerzett diplomát 1923-ban és 1926-ban. Az Amerikai mezozoikus emlősök (1929) című disszertációja volt az első lépés az emlősök evolúciója iránti egész életen át tartó érdeklődésében. A Brit Természettudományi Múzeumban töltött posztdoktori év után Simpson 1927-ben visszatért, hogy az Amerikai Természettudományi Múzeumban vállaljon állást.
1942-ben Simpson belépett az amerikai hadseregbe. Századosként, majd őrnagyként szolgált a hadsereg hírszerzésénél. 1944-ig szolgált az amerikai erőknél Észak-Afrikában és Nyugat-Európában. Ezután lemondott, mert súlyos májgyulladásban szenvedett. Két bronzcsillaggal tért haza. Az Amerikai Természettudományi Múzeum geológiai és paleontológiai osztályának kurátorává (vezetőjévé) léptették elő. Emellett a Columbia Egyetem zoológus professzora is volt (1945-1959). Folytatta a korai emlősökkel kapcsolatos munkáját, és az új-mexikói San Juan-medence paleocén és eocén faunáján dolgozott.
1959-től 1970-ig a Harvard Egyetem összehasonlító zoológiai múzeumának kurátora volt, majd 1982-es nyugdíjba vonulásáig az Arizonai Egyetem földtudományi professzora.
Főbb művek és díjak
Az 1940-es években Simpson három fő művet készített. Tempó és mód az evolúcióban (1944), Az osztályozás elvei és az emlősök osztályozása (1945) és Az evolúció értelme (1949). Simpson a modern evolúciós elmélet népszerű ismertetését nyújtotta, hangsúlyt fektetve a fosszíliákból származó bizonyítékokra.
Simpson 1958-ban elnyerte a Linnean Society Darwin-Wallace-érmét. 1962-ben megkapta a Királyi Társaság Darwin-érmét is "az általános evolúciós elmélethez való, a paleontológia, különösen a gerincesek alapos tanulmányozásán alapuló kiemelkedő hozzájárulásáért". 1965-ben megkapta az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Érdemérmét.
Idézetek
Ezek a Simpsontól származó idézetek jó képet adnak az emberről:
"Az ember egy céltalan és természetes folyamat eredménye, amely nem őt tartotta szem előtt".
"Nem azért gondolom, hogy az evolúció kiemelkedően fontos, mert ez a szakterületem; azért ez a szakterületem, mert szerintem kiemelkedően fontos".
Könyvek
- Csodák (1931)
- Tempó és módus az evolúcióban (1944)
- Az evolúció értelme (1949)
- Lovak (1951)
- Evolúció és földrajz (1953)
- Az evolúció főbb jellemzői (1953)
- Élet: bevezetés a biológiába (1957)
- Az állati rendszertan alapjai (1961)
- Ez az életszemlélet (1964)
- Az evolúció földrajza (1965)
- Pingvinek (1976)
- Engedmény a valószínűtlennek (1978) (önéletrajz)
- Pompás elszigeteltség (1980)
- The Dechronization of Sam Magruder (posztumusz megjelent novella, 1996)
Kérdések és válaszok
K: Ki volt George Gaylord Simpson?
V: George Gaylord Simpson amerikai paleontológus volt.
K: Miért volt Simpson befolyásos a szakterületén?
V: Simpson volt a huszadik század talán legbefolyásosabb paleontológusa, és a modern evolúciós szintézis egyik fő résztvevője.
K: Mi volt Simpson szakterülete?
V: Simpson a kihalt emlősök és vándorlásaik, különösen az amerikai kontinensek közötti Nagy-Amerika-váltás szakértője volt.
K: Mi volt Simpson véleménye Alfred Wegener kontinentális sodródás elméletéről?
V: Simpson ellenezte Alfred Wegener kontinentális sodródás elméletét.
K: Hogyan közelítette meg Simpson az állatok vándorlásának gondolatát?
V: Simpson állatvándorlással kapcsolatos munkájából hiányzott a kontinentális sodródás gondolata, amelyet ellenzett.
K: Milyen mítoszt oszlatott el Simpson a ló evolúciójával kapcsolatban?
V: Simpson eloszlatta azt a mítoszt, hogy a ló evolúciója lineáris folyamat volt, amely a modern Equus caballusban csúcsosodott ki.
K: Melyik kifejezést alkotta meg Simpson 1940-ben, és mi volt a témája publikált műveinek?
V: Simpson 1940-ben alkotta meg a hipodigma kifejezést, és sokat publikált a fosszilis és élő emlősök rendszertanáról.