Futurizmus

A futurizmus egy modern művészeti és társadalmi mozgalom volt, amely a 20. század elején Olaszországból indult. Nagyrészt olasz jelenség volt, bár Oroszországban, Angliában és másutt is voltak párhuzamos mozgalmak. A futuristák a művészet minden médiumában, így a festészetben, szobrászatban, kerámiában, grafikában, ipari formatervezésben, belsőépítészetben, színházban, filmekben, divatban, textíliában, irodalomban, zenében, építészetben, sőt még a gasztronómiában is tevékenykedtek.

Umberto Boccioni, Plasztikus formák (1913/14)Zoom
Umberto Boccioni, Plasztikus formák (1913/14)

Umberto Boccioni, A folytonosság egyedi formái a térben (1913). Ez a mű szerepel a jelenlegi olasz 20 centes euróérmén.Zoom
Umberto Boccioni, A folytonosság egyedi formái a térben (1913). Ez a mű szerepel a jelenlegi olasz 20 centes euróérmén.

Futurizmus Olaszországban 1909-1916

A futurizmus megalapítója és legnagyobb hatású személyisége Filippo Tommaso Marinetti olasz író volt. Marinetti a mozgalmat a Futurista kiáltványban indította el, amelyet először 1909. február 5-én a La gazzetta dell'Emilia című lapban tett közzé. Ezt a cikket a Le Figaro című francia napilap 1909. február 20-án újra leközölte. Marinettihez hamarosan csatlakoztak Umberto Boccioni, Carlo Carrà, Giacomo Balla, Gino Severini festők és Luigi Russolo zeneszerző.

Marinetti szenvedélyes ellenszenvét fejezte ki minden régi iránt, különösen a politikai és művészeti hagyományok iránt. "Mi nem akarunk belőle, a múltból", írta, "mi, a fiatal és erős futuristák! " A futuristák csodálták a sebességet, a technológiát, a fiatalságot és az erőszakot, az autót, a repülőgépet és az ipari várost, mindazt, ami az emberiség természet feletti technológiai diadalát képviselte, és szenvedélyes nacionalisták voltak. Elutasították a múlt kultuszát és minden utánzást, dicsérték az eredetiséget, "bármilyen merész, bármilyen erőszakos", büszkén viselték "az őrület mocskát", haszontalannak utasították el a műkritikusokat, fellázadtak a harmónia és a jó ízlés ellen, lesöpörték minden korábbi művészet témáit és témáit, és dicsőítették a tudományt.

A futurizmus jellemzője volt a kiáltványok közzététele, és a futuristák (általában Marinetti vezetésével vagy ösztönzésével) számos témában írtak kiáltványokat, többek között festészetről, építészetről, vallásról, öltözködésről és főzésről.

Az alapító kiáltvány nem tartalmazott pozitív művészeti programot. A futuristák a későbbi A futurista festészet technikai kiáltványában próbálták megalkotni. Ebben elkötelezték magukat egy "egyetemes dinamizmus" mellett, amelyet közvetlenül a festészetben kellett megjeleníteni.

A gyakorlatban munkáik nagy részét a kubizmus befolyásolta, és képeik valóban dinamikusabbak voltak, mint Picasso és Braque képei. Korai munkáik leírására a "plasztikus dinamizmus" kifejezést használták.

A futurizmus egyik legnagyobb mecénása és finanszírozója Milánóban Antonio Bernocchi üzleti mágnás volt, ő volt a megalkotója és gyártója az olasz ipari formatervezés első, futurizmus ihlette példájának, amely "Luminator Bernocchi" néven vált ismertté.

Később

Sok olasz futurista támogatta a fasizmust az ország modernizálásának reményében. Olaszország megosztott volt az ipari észak és a vidéki, archaikus dél között. A fasisztákhoz hasonlóan a futuristák is olasz nacionalisták, radikálisok, az erőszak hívei voltak, és ellenezték a parlamentáris demokráciát. Marinetti a Nemzeti Fasiszta Párt egyik első tagja volt. Hamarosan rájött, hogy a fasiszták nem elég radikálisak számára, de 1944-ben bekövetkezett haláláig támogatta az olasz fasizmust.

A futuristáknak a fasizmus 1922-es győzelme után a fasizmushoz való csatlakozása hozta meg számukra a hivatalos elfogadottságot Olaszországban, és azt, hogy fontos munkákat végezzenek, különösen az építészet területén. A második világháború után sok futurista művésznek nehéz volt a karrierje a legyőzött és lejáratott rendszerrel való kapcsolatuk miatt.

A futuristák Marinetti haláláig újra és újra megújultak.

A futurizmus öröksége

A futurizmus számos más huszadik századi művészeti mozgalomra, többek között az art decóra, a vorticizmusra, a konstruktivizmusra, a szürrealizmusra és a dadaizmusra is hatással volt. A futurizmust, akárcsak a science fictiont, részben a "jövő" vette át.

Mindazonáltal a futurizmus eszméi továbbra is a modern nyugati kultúra részét képezik: a fiatalság, a sebesség, a hatalom és a technológia hangsúlyozása a modern filmművészet és kultúra nagy részében megjelenik. Ridley Scott a Blade Runnerben Sant'Elia dizájnötleteit használta fel.

Marinetti gondolatainak visszhangjai, különösen az "emberi test metálissá álmodása", még mindig erősen jelen vannak a japán kultúrában, és felbukkannak a mangában/anime-ban és olyan művészek munkáiban, mint Shinya Tsukamoto, a "Tetsuo" (szó szerint "Vasember") filmek rendezője.

A futurizmus hatással volt a cyberpunk irodalmi műfajára. Az internet első fellángolásának idején ismertté vált művészek, mint például Stelarc és Mariko Mori, a futurista eszmék által befolyásolt műveket készítettek. A futurista mozgalom egyfajta újjáéledése 1988-ban kezdődött a neo-futurista színházi stílus chicagói megteremtésével, amely a futurizmus sebességre és rövidségre helyezett hangsúlyát használja fel az azonnali színház új formájának létrehozására. Aktív neo-futurista társulatok működnek Chicagóban, New Yorkban és Montrealban.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a futurizmus?


V: A futurizmus egy modern művészeti és társadalmi mozgalom, amely a 20. század elején Olaszországból indult.

K: Honnan ered a futurizmus?


V: A futurizmus Olaszországból indult.

K: A futurizmus csak olasz jelenség volt?


V: Nem, voltak párhuzamos mozgalmak Oroszországban, Angliában és más országokban.

K: Milyen művészeti formákat gyakoroltak a futuristák?


V: A futuristák a művészet minden médiumában, így a festészetben, szobrászatban, kerámiában, grafikai tervezésben, ipari formatervezésben, belsőépítészetben, színházban, filmekben, divatban, textiliparban, irodalomban, zenében, építészetben, sőt még a gasztronómiában is tevékenykedtek.

K: A futurizmus a művészet valamelyik meghatározott formájára korlátozódott?


V: Nem, a futurizmus nem korlátozódott semmilyen konkrét művészeti formára.

K: Mikor kezdődött a futurizmus?


V: A futurizmus a 20. század elején kezdődött.

K: Milyen más országokban voltak a futurizmussal párhuzamos mozgalmak?


V: Oroszországban, Angliában és más országokban is voltak a futurizmussal párhuzamos mozgalmak.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3