Fritz Reuter — német regényíró, életmű és életrajz (1810–1874)
Fritz Reuter (1810–1874) német regényíró: életrajz és életmű, börtönévek, németalföldi nyelvű művek és klasszikusok (Ut de Franzosentid, Ut mine Stromtid) — részletes bemutató
Fritz Reuter (1810. november 7. – 1874. július 12.) német regényíró, a mecklenburgi alsónémet (plattdeutsch) irodalom kiemelkedő alakja. Stavenhagenben született, életműve főként a mezőgazdasági falusi társadalom sokszínű, emberközeli ábrázolására épül.
Élete
1831-ben Reuter a rostocki egyetemen kezdett tanulni, majd 1832-ben átment a jénai egyetemre. Jénában belépett egy Burschenschaft (nacionalista diákegyesület) tagjai közé. A porosz hatóságok 1833-ban Berlinben letartóztatták; a per során mindössze annyi bizonyítást tudtak felhozni ellene, hogy a szervezet színeit viselte. Ennek ellenére hazaárulás vádjával halálra ítélték, de III. Frigyes Vilmos porosz király a büntetést harmincéves fegyházra enyhítette.
1838-ban Reuter a mecklenburg-schwerini fegyházba került, majd két évet töltött a dömöci erődben. 1840-ben szabadult, miután IV. Frigyes Vilmos lépett trónra. Szabadulása után rövid ideig a Heidelbergi Egyetemen folytatta jogi tanulmányait, ám édesapja betegsége miatt hazatért Stavenhagenbe és segített a családi gazdaság irányításában. Apja halála után abbahagyta a gazdálkodást, 1850-ben magántanár lett a akkor még Treptow-an-der-Tollense nevű kisvárosban, Pomerániában, ahol feleségül vette Luise Kunze-t, egy mecklenburgi lelkész lányát.
Irodalmi pálya
Reuter első könyve németalföldi nyelven jelent meg 1853-ban — itt az elnevezés helyénvaló pontosításként: valójában alsónémet (plattdeutsch) dialektusban írt. Az 1850-es évek közepétől felhagyott a tanítással, Treptowot elhagyva Neubrandenburgba költözött, hogy kizárólag az írásnak szentelje magát.
Legismertebb művei az Ut de Franzosentid és az Ut mine Stromtid. Az Ut de Franzosentid a Napóleon elleni harcok idejét és a korszak vidéki életét jeleníti meg, míg az Ut mine Stromtid az 1848-as, forradalmi hullám hatásait és a társadalmi változásokat dolgozza fel. Műveiben Reuter a mecklenburgi falvak, tanyák életének jellegzetes figuráit, a paraszti világ humorát, bölcsességét és emberi gyarlóságait rögzíti érzékenyen és realista módon.
Stílus, témák és hatás
- Nyelv: Reuter műveinek nagy része alsónémet dialektusban íródott, amely hiteles, közvetlen hangot adott szereplőinek és erős regionális színt vitt a leírásokba.
- Témák: a paraszti élet mindennapjai, a társadalmi viszonyok, a történelem hatása a vidéki közösségekre, emberi sorsok és jellemrajzok.
- Stílus: laza, beszélyes elbeszélésmód, humora és szatírája mellett empatikus portréalkotás jellemzi.
- Hatás: Reuter a 19. századi német regionális irodalom meghatározó alakjává vált; műveit és alakját széles körben ismerték és tisztelték Észak-Németországban, később több nyelvre is lefordították.
Élete vége és öröksége
1863-ban Reuter Neubrandenburgból Eisenachba költözött, ahol további könyveket írt; ezeket a kritika és az olvasók általában kevésbé tartották kimagaslónak, mint korábbi, dialektusban megírt műveit. Reuter Eisenachban hunyt el 1874. július 12-én. Halála után műveit továbbra is olvasták és kiadták, szerepe a plattdeutsch irodalom történetében tartós.
Ma Fritz Reuter nevét múzeumok, irodalmi társaságok és emlékművek őrzik, különösen Stavenhagenben, ahol született. Művei értéke nemcsak irodalmi jellegében, hanem a vidéki népi kultúra dokumentálásában is rejlik; alkotásai fontos forrást jelentenek a 19. századi északi német társadalom és nyelv tanulmányozásához.
Fritz Reuter
Fritz-Reuter-Literaturmuseum, Stavenhagen
Kérdések és válaszok
K: Mikor született Fritz Reuter?
V: Fritz Reuter 1810. november 7-én született.
K: Hol tanult az egyetemen?
V: Fritz Reuter a rostocki és a jénai egyetemen tanult.
K: Mi történt, amikor a porosz kormány letartóztatta Berlinben?
V: A porosz kormány hazaárulásért halálra ítélte, noha csak azt tudták bizonyítani, hogy a klub színeit viselte. III. Frigyes Vilmos porosz király ezt harmincéves börtönbüntetésre változtatta.
K: Mit csinált Reuter a börtönből való szabadulása után?
V: Miután kiszabadult a börtönből, Reuter újra elkezdett jogot tanulni a Heidelbergi Egyetemen, de el kellett hagynia, és vissza kellett mennie Stavenhagenbe, hogy segítsen apja gazdaságának vezetésében. Amikor apja meghalt, felhagyott a gazdálkodással, és 1850-ben magántanár lett egy akkor még Treptow-an-der-Tollense nevű kisvárosban, Pomerániában. Itt vette feleségül Luise Kunze-t, egy mecklenburgi lelkész lányát.
K: Melyek Reuter legjobb könyvei?
V: Az Ut de Franzosentid és az Ut mine Stromtid Fritz Reuter két legjobb könyve. Ezekben leírja azokat a férfiakat és nőket, akiket a mecklenburgi falvakban és tanyákon ismert. Az Ut de Franzosentid a Napóleon elleni harc idején játszódik, míg az Ut mine Stromtid az 1848-as forradalmi mozgalmat írja le.
K: Hová költözött Reuter Neubrandenburg után?
V: Neubrandenburg elhagyása után Fritz Reuter Eisenachba költözött, ahol 1874. július 12-én meghalt.
K: Hogyan viszonyultak későbbi írásai a korábbi műveihez?
V: Későbbi írásai nem voltak olyan jók, mint az Eisenachba költözés előtt írt korábbiak.
Keres