Feta: görög oltalommal védett juh- és kecskesajt
Feta – a hagyományos görög oltalom alatt álló juh- és kecskesajt eredete, védjegye és jogi vitái. Ismerd meg az eredetvédett feta történetét és jellegzetességeit.
A fetasajt (görögül: φέτα, női nem; kiejtése ˈfɛta (tiːˈʀiː)), vagy egyszerűen csak Feta egy sajtfajta. Általában juh- vagy kecsketejből készül. A feta sajt eredetileg a görög szárazföldről, illetve az Égei-tengeren található Leszboszról származik.
A feta török változata a Beyaz Peynir.
Más (általában nem görögországi és általában tehéntejből készült) sajtot 2007-től nem szabad fetának nevezni. Az Európai Bíróság ezt a C-465/02 és C-466/02 számú (2005. október 25-i) határozatában mondta ki.
Ez a döntés csak az Európai Unióra és más európai országokra érvényes. A WTO több tagállama még mindig úgy véli, hogy a "feta" kifejezés általános. Az európai tagállamok meg akarták védeni ezt az oltalom alatt álló eredetmegjelölést a WTO dohai tárgyalásain.
Eredet és oltalom
Feta hagyományosan Görögország meghatározott térségeiből származik — a görög szárazföldről és az Égei-tenger szigeteiről. Az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölés (O.E.M. / PDO) státuszt adott a névnek, így az EU területén csak a PDO-specifikációnak megfelelő, görög eredetű sajt viselheti hivatalosan a "Feta" megjelölést.
Elkészítés és összetétel
A feta előállítása hagyományos technológiával történik:
- Alapanyag: jellemzően juhtej, amelyhez legfeljebb 30% kecsketej adható. A PDO-előírások a tejösszetételre és a földrajzi eredetre is vonatkoznak.
- Koaguláció: a tejet oltóval alvasztják, majd a keletkezett savót eltávolítják.
- Formázás és préselés: a sajtnak jellegzetes kocka vagy tömb alakja lesz.
- Érlelés sós lében: a fetát többnyire sós vízben (sóoldat, brine) érlelik, ami karakteres sós ízt és krémes-szemcsés textúrát ad neki. A hagyományos érlelési idő általában legalább néhány hét—gyakran legalább két hónap.
Jellemzők és íz
A feta fehér, lágyabb, morzsolódó szerkezetű sajt; íze sós, enyhén savanykás és tejes, a juhtej adja a jellegzetes aromát. A textúra lehet krémesebb vagy tömörebb, a készítés és az érlelés módjától függően.
Felhasználás a konyhában
Feta széles körben használatos mediterrán és kelet-európai ételekben. Néhány gyakori alkalmazás:
- Saláták — legikonikusabb a görög saláta (horiatiki), ahol a fetát morzsolva teszik a zöldségekre.
- Rétesek és töltelékek — spanakopita (spenótos rétes), tyropita és más töltött pitefélék.
- Sütés és grillezés — a feta jól viseli a sütést, különféle zöldségekkel vagy tésztákkal kombinálva.
- Pirítás, krémek és mártogatósok — joghurtos vagy olívaolajos keverékekhez adva gazdag ízt ad.
Tárolás és tápérték
Feta gyakran sós lében tárolható, ami segít megőrizni frissességét a hűtőben. A szeletelt vagy morzsolt fetát is ajánlott fedett edényben, saját sós levében tárolni. Mivel magas a só- és zsírtartalma, fogyasztását sóbevitelre és kalóriákra érzékenyeknél érdemes mérsékelni.
Tápanyagok: a feta jó fehérje- és kalciumforrás, de viszonylag magas a zsírtartalma (főként telített zsírok) és a nátriumtartalma miatt sóban gazdag.
Változatok és helyettesítők
Nem minden, "feta stílusú" fehér sajt eredete görög és nem minden hasonló sajt felel meg a PDO kritériumainak. Sok országban készítenek tehenet használó, feta-szerű sajtokat, amelyek ízben és állagban hasonlítanak, de jogilag nem nevezhetők "Fetának" az EU-ban. Helyettesítésként ilyen sajtok, illetve ricotta salata vagy halványabb kecskesajtok használhatók receptekben.
Jogi vita és nemzetközi helyzet
Az EU-ban a "Feta" védett eredetmegjelölés; az Európai Bíróság C-465/02 és C-466/02 számú ítélete (2005) megerősítette ezt a védelmet. E döntés következményeként az EU-ban — valamint azokban az országokban, amelyek elfogadják az EU szabályozását — a görög PDO-nak nem megfelelő sajtokat nem lehet "feta" néven forgalmazni. Ugyanakkor a világ más részein, különösen olyan országokban, ahol a név generikusnak tekinthető, továbbra is használják a "feta" elnevezést nem-görög, gyakran tehéntejből készült sajtokra, ami nemzetközi kereskedelmi viták forrása volt (például a WTO tárgyalások során).
Összefoglalva: a feta egy jellegzetes, eredetileg görög juh- és kecsketejből készült sajt, amelyet brine-ben érlelnek, és amelynek megnevezése az EU-ban oltalom alatt áll — miközben a világ más pontjain továbbra is élnek a név generikus használatára vonatkozó eltérő gyakorlatok.
Feta sajt
Történelem
Amit ma feta sajtnak nevezünk, azt már az ókori görögök is ismerték. Homérosznak is tudnia kellett róla. Az Odüsszeiában többször is említést tett a sajtról. A mítosz szerint a küklopsz Polyphemos volt az első sajtkészítő. A tejet állatbőrből készült zsákokban szállította. A tejet a juhaitól gyűjtötte. Nagyon meglepődött, amikor látta, hogy napokkal később a tej megszilárdult. Amikor Poliphemosz megpróbálta megenni, jó íze lett. Azt is megállapította, hogy mint ilyen szilárd, később romlik meg, mint a tej.
A Feta név olasz eredetű. A fetta (szelet) szóból származik, és a 17. századra nyúlik vissza. Valószínűleg arra a módszerre utalt, amellyel a sajtot szeletekre vágták, hogy hordókba rakják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a feta sajt?
V: A feta sajt egy olyan sajtfajta, amelyet általában juh- vagy kecsketejből készítenek.
K: Honnan származik eredetileg a feta sajt?
V: A feta sajt eredetileg a görög szárazföldről, illetve az Égei-tengeren található Leszboszról származik.
K: Mire használják a feta sajtot?
V: A feta sajt a görög saláták egyik összetevője.
K: Minden típusú sajtot lehet fetának nevezni?
V: Nem, más sajtot (amely általában nem Görögországból származik, és általában tehéntejből készül) 2007-től nem szabad fetának nevezni.
K: Mi volt az Európai Bíróság döntése a feta sajtról?
V: Az Európai Bíróság 2005-ben hozott C-465/02 és C-466/02 számú határozatában úgy döntött, hogy csak a Görögországban bizonyos módon előállított sajtot lehet fetának nevezni.
K: Az Európai Bíróságnak a feta sajttal kapcsolatos döntése mindenhol érvényes?
V: Az Európai Bíróság döntése csak az Európai Unióra és néhány más európai országra érvényes.
K: Vannak még nézeteltérések azzal kapcsolatban, hogy a "feta" kifejezés védett-e?
V: Igen, a WTO több tagállama még mindig úgy véli, hogy a "feta" kifejezés általános, bár az európai tagállamok a WTO dohai tárgyalásain meg akarták védeni ezt az oltalom alatt álló eredetmegjelölést.
Keres