Edmund Gunter
Edmund Gunter (1581 - 1626. december 10.) walesi származású angol lelkész, matematikus, geométer és csillagász volt.
Leginkább a méréshez kapcsolódó gyakorlatias találmányai miatt emlékeznek rá. Ezek közé tartozik a Gunter-lánc, a Gunter-kvadráns és a Gunter-skála. 1620-ban feltalálta az első sikeres analóg eszközt, amelyet logaritmikus érintőszámok kiszámítására fejlesztett ki. Ezek a találmányok az akkori Anglia fő gyakorlati matematikai érdekeltségeihez kapcsolódnak. Ezek a tengeri hajózás, a földmérés és a számvitel voltak.
Guntert Henry Briggs tanította matematikára. A csillagászat Gresham professzora lett, 1619-től haláláig. Gunter találta fel a koszinusz és a kotangens fogalmát,
Gunter skála
A Gunter-skála (a tengerészek által "Gunter-skálának" nevezett) egy nagyméretű, általában 2 láb hosszú és kb. 1,5 hüvelyk széles sík skála, amelyre különböző számsorokat véstek. E skála segítségével a navigációs, trigonometriai stb. kérdéseket egy pár iránytű segítségével oldják meg.
A számológépet 1620-1630 körül találták fel, nem sokkal azután, hogy John Napier közzétette a logaritmus fogalmát. Gunter 1620-ban fejlesztette ki egyetlen logaritmusskálával rendelkező számolóeszközét. Kiegészítő mérőeszközökkel szorzásra és osztásra is használható volt. 1622 körül a cambridge-i William Oughtred két kézi Gunter-szabályt kombinált, hogy olyan eszközt készítsen, amely a modern csúszószabályt jelenti.
William Oughtred (1575-1660), a csúcssorszám feltalálója a Gunter-féle skálát használta kiindulópontként.
Gunter lánca
A Gunter-lánc egészen a modern időkig használatos volt a földmérésben. Hossza 22 méter, és 100 láncszemre van osztva. Hasznossága a tizedes felosztásából és abból a tényből ered, hogy 10 négyzetlánc egy hektárt tesz ki. Szakaszokra hajtogatható, és a földmérő viszi magával.
Gunter kvadráns
Az 1623-as kvadránsát az idő megmondására, a nap hosszának megállapítására, a napfelkelte és -nyugta időpontjának, a dátumnak és a délkörnek a meghatározására használták. A kvadráns skáláit és görbéit, valamint a kapcsolódó táblázatokat használta. Gunter kvadránsa meglehetősen egyszerű volt, és széles körben használták a 17. és 18. században. Ezt a műszert a napszak, a nap azimutjának és a földgömb egyéb gyakori problémáinak megállapítására, valamint egy tárgy magasságának fokban történő meghatározására használták. Ezekre a hajókon hosszú utakon és hosszú szárazföldi kirándulásokon van szükség.
Ellentmondások
Cambridge-i kortársához, Isaac Newtonhoz hasonlóan Oughtred is magánúton tanította elképzeléseit diákjainak. Newtonhoz hasonlóan ő is vitába keveredett az elsőbbségről (ki mit és mikor talált fel). Ebben egykori tanítványa, Richard Delamain is részt vett. Oughtred elképzeléseit csak tanítványa, William Forster 1632-ben és 1653-ban megjelent publikációi hozták nyilvánosságra.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Edmund Gunter?
V: Edmund Gunter walesi származású angol lelkész, matematikus, geométer és csillagász volt.
K: Miről ismert leginkább Edmund Gunter?
V: Edmund Guntert leginkább a méréshez használt gyakorlati találmányairól ismerik, mint például a Gunter-lánc, a Gunter-kvadráns és a Gunter-skála.
K: Mit talált fel Edmund Gunter 1620-ban?
V: Edmund Gunter találta fel az első sikeres analóg eszközt, amelyet a logaritmikus érintő kiszámítására fejlesztett ki.
K: Mik voltak a fő gyakorlati matematikai érdekességek Angliában abban az időben?
V: Anglia akkori fő gyakorlati matematikai érdekeltségei a tengeri hajózás, a földmérés és a számvitel voltak.
K: Ki tanította Edmund Guntert matematikára?
V: Edmund Guntert Henry Briggs tanította matematikára.
K: Mivel foglalkozott Edmund Gunter a Gresham College-ban?
V: Edmund Gunter 1619-től haláláig a csillagászat greshami professzora volt.
K: Milyen matematikai kifejezéseket talált fel Edmund Gunter?
V: Edmund Gunter találta fel a koszinusz és a kotangens kifejezéseket.
