Dungánok — kínai eredetű muszlim népcsoport a volt Szovjetunióban
Dungánok: kínai eredetű muszlim közösség a volt Szovjetunióban és Hszincsiangban — dungan nyelv cirill írással, gazdag kulturális és történelmi kapcsolatok Kínához.
A dungánok Kínából származó muszlimok, akik a volt Szovjetunió és Hszincsiang területén élnek. Őseik a kínai hui népek. Az oroszok és a török nyelvű népek dungánnak hívják őket, de a dungánok azért nevezik magukat huinak, mert az őseik is így nevezték magukat.
A dungan nyelv a mandarin kínai nyelvből származik, és leginkább a kínai Gansu és Shaanxi tartományok dialektusaira hasonlít. A dunganok nyelvüket hui nyelvnek nevezik. A kínaihoz hasonlóan ez is hangzó nyelv. Azonban különbözik a kínaitól, mert használ néhány olyan szót, amelyeket ma már nem használnak a kínai nyelvjárásokban. Sok arab és perzsa kölcsönszó is található benne. A kínai nyelvvel ellentétben a kínai írásjegyek helyett cirill betűkkel írják.
Történeti háttér és vándorlás
A mai dungán közösségek többsége a 19. század második felében bekövetkezett felkelések és a velük járó megtorlások következtében vándorolt ki a Qing-kínai birodalomból. A legismertebb esemény a 1860-as–1870-es években zajló muszlim felkelés (gyakran Dungan-lázadásnak is nevezik), amely számos muzulmán közösséget kényszerített menekülésre. Sok huiként azonosított család ekkor települt át a közép-ázsiai területekre, amelyek később a cári, majd a szovjet hatalom részei lettek.
Hol élnek ma?
Napjainkban a dungánok elsősorban a közép-ázsiai országokban találhatók: fő közösségeik Kirgizisztánban és Kazahsztánban találhatók, de kisebb csoportok élnek Üzbegisztánban és az Orosz Föderáció egyes részein is. A szovjet időszakban kialakult települési szerkezet és a mezőgazdasági kollektivizálás nagyban befolyásolta életmódjukat és elhelyezkedésüket.
Nyelv és írás
A dungan nyelv ugyancsak megőrizte a mandarin dialektusok néhány archaikus vonását, de a kárpát-medencei (közép-ázsiai) környezet hatására új regionális sajátosságok is kialakultak. Nyelvükben találhatók arab és perzsa kölcsönszavak, főleg vallási és mindennapi élethez kapcsolódó terminusok. A cirill betűs írásrendszert a Szovjetunió idején vezették be, hogy a közösség írásbelisége összehangolódjon a többi nemzetiséggel. Ennek köszönhetően ma a dungan nyelvet cirill írással rögzítik, bár a kínai karakterek ismerete korábban jellemző volt.
Vallás és közösségi élet
A dungánok többsége muszlim (többségében szunnita irányzat), és vallási szokásaik sok elemében a kínai hui hagyományokból erednek. A szovjet korszak ateista politikája ugyan visszaszorította a nyilvános vallásgyakorlást, de a vallási identitás és a közösségi rituálék sok helyütt megmaradtak vagy a rendszerváltás után újjáéledtek. A vallási intézmények, mecsetek és közösségi szervezetek fontos szerepet játszanak a dungán közösségek életében.
Kultúra, gazdaság és mindennapok
A dungán kultúra keveréke a kínai és a közép-ázsiai hagyományoknak. Konyhájuk jellegzetes példája a kulturális keveredésnek: a helyi fogások között megtalálhatók a kínai eredetű ételek (pl. könnyű tésztafélék) és a közép-ázsiai specialitások is. Hagyományos foglalkozásaik közé tartozott a kereskedelem, mezőgazdaság és kézművesség; a szovjet korszak ipari és kolhoz rendszerében sokan mezőgazdasági munkát végeztek.
A Szovjetunió hatása és a modern idők
A Szovjetunió nemzetiségi politikája hivatalosan elismerte a dungánokat mint külön nemzetiséget, ami hozzájárult sajátos identitásuk kialakulásához a kínai hui-közösségektől elkülönülve. A szovjet korszak modernizációs programjai, áttelepítések és a cirill írás bevezetése mind hatással voltak nyelvükre és kultúrájukra. A Szovjetunió felbomlása után a dungán közösségek találkoztak új gazdasági és politikai kihívásokkal, miközben sok helyen erősödött a kulturális és vallási önazonosság helyreállítása.
Összefoglalás
A dungánok egy Kínából származó, muszlim vallású népcsoport, amely évszázadok óta jelen van Közép-Ázsiában. Nyelvük és kultúrájuk sajátosságai a mandarin kínai gyökerek és a közép-ázsiai, valamint iszlám hatások keveredéséből fakadnak. A Szovjetunió története, politikája és a modern átalakulások mind formálták mai helyzetüket és identitásukat.
Kérdések és válaszok
K: Kik a dungan nép?
V: A dungan nép Kínából származó etnikai muszlimok, akik jelenleg a volt Szovjetunió és Hszincsiang területén élnek.
K: Hogyan nevezték az oroszok és a török nyelvű népek a dungan népet?
V: Az oroszok és a török nyelvű népek a dungán népet dungánnak nevezték.
K: Miért nevezi magát a dungan nép hui néven?
V: A dungan nép azért nevezi magát huinak, mert az őseik is így nevezték magukat.
K: Honnan származik a dungan nyelv?
V: A dungan nyelv a mandarin kínai nyelvből származik.
K: Milyen más nyelvek voltak hatással a dungan nyelvre?
V: A dungan nyelv számos arab és perzsa kölcsönszót tartalmaz.
K: Miben különbözik a dungan nyelv a kínaitól?
V: A dungan nyelv használ néhány olyan szót, amelyet ma már nem használnak a kínai dialektusokban, és a kínai írásjegyek helyett cirill betűkkel írják.
K: Milyen a dungán nyelv hangrendszere?
V: A dungan nyelv hangrendszere hasonló a kínai nyelvhez, mivel ez is egy hangzó nyelv.
Keres