Békalencseformák

A kacsalábon forgó vízinövény, a vízinövény, vagy a víziláp édesvízi vízinövény. Álló vagy lassú mozgású édesvizekben és vizes élőhelyeken úsznak. Öt nemzetség létezik, összesen 33-38 fajjal.

Ezek a növények nagyon egyszerűek: Nincsenek nyilvánvaló száruk vagy leveleik. Minden növény nagy része egy kis szervezett "thallus" vagy "frond" struktúra, amely csak néhány sejt vastagságú. Gyakran vannak benne légzsebek, és a vízfelszínen vagy a víz alatt lebeg. Némelyiknek nincs gyökere, némelyiknek pedig egy vagy több egyszerű gyökérkezdeménye van.

A szaporodás általában aszexuális rügyfakadással történik. Alkalmanként három apró virágot hoznak létre az ivaros szaporodáshoz. Ezek a virágok két porzóval és egy porzóval rendelkeznek. Ebből az alkalmi szaporodásból egy légzsákba zárt mag keletkezik, amely lebeg. A Wolffia nevű kacsvirág nemzetség virága a legkisebb ismert, mindössze 0,3 mm hosszú.

A kacsalábszár (Lemna gibba) egyes növényei oldalnézetből és alulról mutatják, milyen egyszerűek ezek a növények.Zoom
A kacsalábszár (Lemna gibba) egyes növényei oldalnézetből és alulról mutatják, milyen egyszerűek ezek a növények.

Kacsafű ökológia

A tápanyaghoz jutás a vízi növények számára fontos tényező. A kacsalábszárnyasok általában termékeny, sőt eutróf körülmények között találhatók. A vízimadarak és a kisemlősök lábán és testén, valamint a mozgó vízzel terjedhetnek. Az állandó áramlással vagy túlfolyással rendelkező vizekben a növények lefelé szállnak a vízcsatornákban, és nem nőnek olyan sűrűn. Egyes helyeken az időjárás miatt a növények nagymértékben elszaporodnak, amikor a vízhozam alacsony. Ilyenkor az esős időszakok következményeként elszállnak.

A kacsalábon forgó kacsafű fontos, magas fehérjetartalmú táplálékforrás a vízimadarak számára. Több fehérjét tartalmaz, mint a szójabab. Az apró növények számos kis vízi fajnak nyújtanak fedezéket. Az olyan tavi fajok, mint a bikabéka, és az olyan halak, mint a kékcsőrűek, a növényeket menedékként használják.

A növények nitráteltávolítást biztosíthatnak, ha termesztik őket, és a kacsafűfélék fontosak a bioremediáció folyamatában, mivel gyorsan nőnek, és felszívják a felesleges ásványi tápanyagokat, különösen a nitrogént és a foszfátokat. Ezen okokból kifolyólag kiaknázatlan értékű víztisztítóként emlegetik őket.

A kacsafű felhasználható szennyvíztisztításhoz a toxinok megkötésére és szagcsökkentésre. Ha a toxinok eltávolítása érdekében kacsalábonyt tartanak, az megakadályozza az algák kialakulását és a szúnyogok szaporodását is megfékezi.

Ezek a növények a víz megőrzésében is szerepet játszhatnak, mivel a kacsafűvel borított terület csökkenti a víz párolgását, összehasonlítva egy hasonló méretű, tiszta felületű víztest párolgási sebességével.

Kutatás és alkalmazások

2008 júliusában az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (DOE) Közös Genomikai Intézete bejelentette, hogy a közösségi szekvenálási program finanszírozta a Spirodela polyrhiza nevű óriás kacsafű genomjának szekvenálását. Ez a DOE számára 2009-ben kiemelt projekt volt. A kutatás célja az volt, hogy elősegítse az új biomassza és bioenergia programokat.

A kacsafű jó jelölt bioüzemanyagként, mert gyorsan nő, területegységenként ötször-hatszor annyi keményítőt termel, mint a kukorica, és nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. A fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben a kacsamag eltávolítja a szén-dioxidot a légkörből, ahelyett, hogy hozzáadná azt.

A kacsafű kiszűri a szennyeződéseket (baktériumok, nitrogén, foszfátok) a természetes víztestekből, vizes élőhelyekről és szennyvízből.

·        

Közönséges kacsafű Galíciában, Spanyolországban

·        

Lemna minor

·        

Lemna trisulca

·        

Lemna gibba

·        

Spirodela polyrhiza

·        

Kacsafűvel borított víz, amelyet több kopasz ciprusfa szegélyez.

·        

Kacsák és kacsafű

·        

Kacsafű termesztése egy kísérleti berendezésben, hogy élelmiszert állítsanak elő az állatok számára.

Kapcsolódó oldalak

  • Fitoremediáció

Kérdések és válaszok

K: Mik azok a kacsafűfélék?


V: A kacsalábon forgó vízinövények olyan édesvízi vízi növények, amelyek a csendes vagy lassan mozgó édesvizekben és vizes élőhelyeken úsznak.

K: Hány nemzetsége van a kacsafűféléknek?


V: Öt nemzetség létezik.

K: Milyen felépítésű a kacsalábon forgó növény?


V: Az egyes kacsalábon forgó növények nagy része egy kis, szervezett, csak néhány sejt vastagságú "thallus" vagy "frond" szerkezet. Gyakran vannak benne légzsebek, és a vízfelszínen vagy a víz alatt lebeg. Némelyiknek nincs gyökere, némelyiknek pedig egy vagy több egyszerű gyökérkezdeménye van.

K: Hogyan szaporodnak a kacsafűfélék?


V: A kacsafűfélék általában rügyfakadással, ivartalanul szaporodnak. Alkalmanként három apró virágot hoznak létre az ivaros szaporodáshoz, amelyeknek két porzójuk és egy porzójuk van. Ez a szaporodás egy légzsákba zárt magot hoz létre, amely lebeg.

K: Hány faj létezik a kacsafűfélék közül?


V: Összesen 33-38 faj létezik.

K: Melyik kacsafűnemnek van a legkisebb virága?


V: A Wolffia nevű kacsalábon forgó kacsafű nemzetségnek van a legkisebb ismert virága, mindössze 0,3 mm hosszú.

K: Mi az a legszembetűnőbb tulajdonság, ami hiányzik a kacsafűfélék növényeiből?


V: A kacsalábon forgó növényeknek nincs nyilvánvaló száruk vagy leveleik.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3