Fűszerpaprika (szegfűbors) — Pimenta dioica: eredet és felhasználás
Fedezze fel a fűszerpaprika (szegfűbors, Pimenta dioica) eredetét, jellegzetes ízét és sokoldalú felhasználását sütésben, savanyúságokban és karibi konyhában.
A fűszerpaprika (más néven jamaikai bors, kurundu, mirtuszpaprika, pimento, fűszerpaprika bogyó vagy újságpaprika) egy fűszer, amely a Pimenta dioica növény szárított, éretlen termése. Ez a fa eredetileg Nyugat-Indiában, Mexikóban és Közép-Amerikában őshonos. A Pimenta dioica a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozik, és bogyói miatt értékes fűszerként termesztik. A név onnan ered, hogy a bogyó aromája emlékeztet a szegfűszeg, a fahéj és a szerecsendió jellegzetes keverékére.
Botanikai jellemzők
A fa általában 6–10 m magasra nő, fényes, örökzöld levelekkel. Fehér virágai fürtökben nyílnak, majd kis gömbölyű bogyók fejlődnek, amelyek éretlen állapotban zöldek, később vöröses árnyalatot kapnak; a fűszerként használt bogyókat gyakran éretlenül, majd szárítva gyűjtik be. A szárítás során az egész bogyók barnás-feketésre színeződnek és intenzív aromát adnak.
Eredet és történet
A szegfűborsot az európai felfedezők ismerték meg először: a korai spanyol felfedezők találkoztak vele, és zömmel összetévesztették a borsfélékkel. A gyarmatosítás és a kereskedelem hatására a növény termesztése elterjedt a karibi térségben, különösen Jamaikán. Ma is sok ültetvény van Mexikóban és Közép-Amerikában, de a legismertebb és gyakran legjobb minőségűnek tartott szegfűbors Jamaikából származik, ahol az éghajlat és a talaj különösen kedvező a bogyók ízének kialakulásához.
Termesztés és betakarítás
A fa trópusi, meleg, fagymentes környezetet igényel, humuszos, jó vízelvezetésű talajjal. A bogyókat általában zölden vagy félig érett állapotban szedik, majd napon vagy szárítógépben szárítják. A gyűjtés és a szárítás módja nagyban befolyásolja a végső aromaintenzitást: lassú, egyenletes szárítás során megmarad az illóolaj-tartalom.
Felhasználás a konyhában
A szegfűborsot egészben vagy őrölve használják. Nagy népszerűségnek örvend a sült és főtt húsok, páclevek, kolbászok és pácok ízesítésében; gyakori összetevője a karibi jerk-fűszerkeverékeknek és különféle pácoknak. Magyar konyhában is ismert, sokat alkalmazzák a sütésben és húsos ételekhez, például fasírtokhoz, valamint vegyes savanyúságfűszer-keverékekhez.
Édes ételekben is megjelenik: sütemények, kompótok, forralt bor és krémek aromásítására is alkalmas. Egészben hagyva gyengédebb, szelídebb aromát ad, őrölve intenzívebb és gyorsabban felszabaduló illatanyagokat kapunk.
Kémiai összetétel és gyógyhatások
A fűszer jellegzetes illatát elsősorban az eugenol és más illóolajok adják. Az eugenol miatt bizonyos helyi fájdalomcsillapító és antibakteriális hatást tulajdonítanak a bogyóknak; hagyományosan gyomorerősítőként, emésztést segítő szerként és fogfájás enyhítésére is használták. Az illóolajokat az élelmiszeripar, a parfümök és a gyógyszergyártás is alkalmazza.
Tárolás és helyettesítés
Tárolás: egész bogyóként hosszabb ideig megőrzi aromáját, ezért érdemes száraz, fénytől védett, légmentesen záródó edényben tartani. Őrölve gyorsabban veszít intenzitásából, ezért kis adagban érdemes őrölni.
Helyettesítés: ha nincs kéznél, a jellegzetes ízt egyszerű házi keverékkel közelíthetjük meg: 1 teáskanál szegfűbors helyettesítésére keverjünk össze 1/2 tk fahéjat, 1/4 tk szerecsendiót és 1/4 tk szegfűszeget (őrölve). Ez a keverék nem pontosan ugyanaz, de hasonló meleg, fűszeres profilt ad.
Összegzés
A Pimenta dioica — a szegfűbors vagy fűszerpaprika — sokoldalú, aromás fűszer, amely hagyományosan a Karib-térségből származik, de ma már világszerte használják mind édes, mind sós ételekben. Minősége és aromája nagyban függ a termesztési helytől és a betakarítási módtól; sok szakértő szerint a jamaikai eredetű bogyók különösen karakteresek.
Történelem
A maják és más dél-amerikai indiánok is használták a csokoládé készítéséhez. A Jamaica név a Xamayca névből származik. Ez az arawakok nyelvén azt jelenti, hogy "a fa és a víz földje". Az arawákok a fűszerrel segítették a hús rothadásának megakadályozását, illetve néha ellenségeik ellen is használták.
A fűszert felfedezése után importálták Európába. Keleten sokszor próbálták elültetni, de nem sikerült, mert a fák nem tudtak sok gyümölcsöt adni. Bár gazdag illata és ízletes íze volt, a fűszernövénynek soha nem volt akkora cachéja Európában, mint a fahéjnak vagy a borsnak. Az angolok 1737-ben kezdték el hajóval Angliába szállítani a fűszert, de addigra a fűszerek iránti igényt másfajta termékek, például a cukor és a kávé vették át. Angliában azonban még mindig népszerű volt, ahol angol fűszer néven vált ismertté. Az 1812-es napóleoni háborúban az orosz katonák a fűszert a csizmájukba tették, hogy melegen tartsák a lábukat. Emiatt ma a fűszerpaprikából nyert pimentoolajat általában a férfiak ruházatához használják.
Leírás
A szárított fűszerbogyók úgy néznek ki, mint a nagy barna borsszemek, és színük kakaóbarna. Amikor a bogyók még nem érettek, leszedik őket, és a napon szárítják. Méretük 4 és 7 mm (1/8 - 1/4 in) közötti átmérőjű és sötétbarna. Héjuk nagyon ráncos, és a külső tokban két mag található. A szegfűborsot őrölve vagy egészben is fogyaszthatjuk.
Tárolás
Az egész szárított fűszerpaprika időkorlátozás nélkül eltartható, ha megfelelően, légmentesen záródó üvegekben tároljuk. Nem szabad, hogy a fény felé nézzenek. Malomban vagy elektromos kávédarálóban lehet őrölni. Az őrlés után a fűszer néhány nap alatt veszít az ízéből.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a fűszer?
V: Az allspice egy fűszer, amely a Pimenta dioica növény szárított, éretlen terméséből származik, amely Nyugat-Indiában, Mexikó déli részén és Közép-Amerikában őshonos.
K: Miért hívják fűszerpaprikának?
V: Azért hívják fűszerpaprikának, mert a bogyó íze olyan, mintha a szegfűszeg, a fahéj és a szerecsendió keveréke lenne.
K: Mire használják a szegfűborsot?
V: Az allspice-t a sütésnél használják, főként fasírt és vegyes savanyúságfűszer készítésére.
K: Ki fedezte fel a szegfűborsot?
V: A fűszerfűszert a korai spanyol felfedezők fedezték fel, akik összetévesztették egy borsfajtával.
K: Az allspice az egyetlen fűszer, amelyet a nyugati féltekén termesztenek?
V: Igen, az allspice az egyetlen fűszer, amelyet a nyugati féltekén termesztenek.
K: Honnan származik a legjobb fűszer?
V: A legjobb szegfűbors Jamaikából származik, ahol az időjárás és a talaj a legjobb a bogyók számára.
K: Miért csak néhány fűszerfa maradt meg?
V: A vadon élő fákat kivágták, hogy bogyókat nyerjenek belőlük, és csak néhány fűszerfa maradt, de Mexikóban és Közép-Amerikában sok ültetvény van.
Keres