Diogenész (szinopéi) — az ókori cinikus görög filozófus
Diogenész (Szinopéi) — híres ókori cinikus görög filozófus: egyszerű élet, provokatív anekdoták, lámpással az igazságot keresve, a cinizmus atyja.
Diogenész (Szinopéi Diogenész) (vagy Diogenész a cinikus) ókori görög filozófus volt. Szinope városában (a mai Sinop, Törökország) született i. e. 412 körül, és a görögországi Korinthosz városában halt meg i. e. 323 körül. Diogenész neve a görög kynikos („kutyaszerű”, „cinikus”) szóból ered, amelyet ő maga is viselt dicséretként — a szabados, minden álszentséget kigúnyoló magatartást és az egyszerű, önfenntartó életmódot jelezve.
Élete röviden
Diogenészt Szinope városából száműzték, mert a város érmei körüli manipulációval vádolták — a források szerint a pénzleértékelés ügyébe keveredett, ezért el kellett hagynia szülőhelyét. Miután száműzték, Athénba költözött, ahol Antiszthenész tanítványaként az aszketikus, a társadalmi konvenciókat elvető életmódot kezdte gyakorolni.
Élete során többször is találkozunk anekdotákkal: állítólag kalózok fogták el, és rabszolgának adták el (rabszolgának), majd később felszabadult és végül Korinthoszban telepedett le. Ott jelentős hatást gyakorolt kortársaira és tanítványaira.
Filozófiai nézetei és életmódja
Diogenész a cinizmus korai képviselője volt, amely az egyszerű életre, az önellátásra (autarkia) és az erény (areté) minden más fölé helyezésére helyezte a hangsúlyt. Számára az erény volt az egyetlen valódi jó; a gazdagságot, hírnevet, hatalmat és birtoklást elvetette. Életét ennek megfelelően rendezte: nem fogadott el kényelmi javakat, alkalmanként koldult megélhetéséért, és nyíltan megszegte a társadalmi tabukat, hogy rámutasson azok képmutatására.
Híres volt provokatív, szemléltető cselekedeteiről: gyakran aludt egy nagy agyagedényben (pithos) a piactéren, nyilvánosan evett és mutatott be olykor botrányosnak tartott viselkedést, hogy megkérdőjelezze a társadalmi szokásokat. Ezek a tettek nem pusztán botránykeltésként értendők, hanem pedagógiai céllal: a hétköznapi képmutatás leleplezésére.
Híres anekdoták
- Napközben lámpát hordott magával, és azt mondta, hogy „egy becsületes embert keres” — ezzel a kor emberi gyarlóságára és a valódi erény ritkaságára utalt.
- Platónt kritizálta: amikor Platón ember-meghatározását („tollas kétszárnyú állat” / „featherless biped”) kifigurázta, állítólag egy levedlett kakast vitt be Platónhoz azzal, hogy „Íme Platón embere”, mire Platón visszavonta meghatározását és pontosítást tett. Diogenész gyakran megszakította Platón vitáit, például azzal, hogy nyíltan evett az előadások alatt, ezzel is a formális előadások pózosságára mutatva rá.
- Az egyik legismertebb történet Nagy Sándorral (Alexandrosz) kapcsolatos: amikor Sándor meglátogatta őt és megkérdezte, kér-e tőle valamit, Diogenész annyit válaszolt, hogy „Takarodj a napomból” (vagy „Állj félre a nap elől”), ezzel kifejezve, hogy sem hatalmat, sem anyagi javakat nem kíván.
Tanítványok és hatás
Diogenész nem hagyott hátra írott műveket; tanításai és alakja elsősorban anekdotákon keresztül maradtak fenn. Tanítványai és követői közvetítésével azonban jelentős hatása lett a későbbi görög filozófiára: Kratésznek továbbadta nézeteit, aki viszont hatással volt citiumi Zénónra. Zénón munkája végül a sztoicizmus megalapításához vezetett, amely a görög filozófia egyik meghatározó iskolája lett.
A Diogenész életéről és tetteiről szóló legtöbb forrást az anekdotagyűjteményekből ismerjük: ezek közül kiemelkedik Diogenész Laërtiosz Jeles filozófusok élete és véleménye, valamint más ókori források és későbbi szerzők beszámolói.
Örökség
Diogenész alakja a provokatív bölcsesség, a társadalmi kritika és a radikális önmegtartóztatás jelképévé vált. A cinizmus tőle kapta jellegzetes hangvételét: a közszemlére tett egyszerűség és a közmegegyezett értékek rendreigazítása. Munkássága és tetteinek sokszínű anekdotikus emlékezete a filozófia történetében gyakran szolgált példaként arra, hogy miként lehet a gondolkodás elméleti tételeit a hétköznapi élet radikális gyakorlásával demonstrálni.
Halálának körülményeiről több változat is fennmaradt: egyes források szerint természetes okok miatt halt meg, más elbeszélések szerint önkéntes, tudatos halált választott; a pontos részletek nem tisztázottak. Mindenesetre Diogenész alakja a kevesektől a mai napig inspirálja azokat, akik a társadalmi konvenciók bírálatát és az önálló, egyszerű életet értéknek tartják.
Szinopéi Diogenész
Kérdések és válaszok
K: Hol született Szinopéi Diogenész?
V: Szinopéi Diogenész Szinopé (a mai Sinop, Törökország) városában született i. e. 412 körül.
K: Mi az a cinizmus?
V: A cinizmus egy olyan filozófia, amely az egyszerű életre összpontosít, amelyben nincs szükség pénzre, hírnévre, hatalomra vagy birtoklásra. Antiszthenész és Diogenész alkotta meg.
K: Miből élt Diogenész?
V: Diogenész a szegénységből erényt csinált, és koldult a megélhetésért.
K: Mit tett Nagy Sándor, amikor Diogenésszel találkozott?
V: Nagy Sándor nyilvánosan kigúnyolta Diogenészt, amikor találkoztak egymással.
K: Ki írt Diogenész életéről és műveiről?
V: Diogenész életének részletei Diogenész Laërtius anekdotáiból származnak, amelyeket Diogenész Laërtius írt a Jeles filozófusok élete és véleménye című könyvében, valamint néhány más forrásból.
K: Mi a sztoicizmus?
V: A sztoicizmus a görög filozófia egyik fő iskolája, amelyet a citiumi Zénón fejlesztett ki, miután a cinizmust Krátész tanította neki, aki Diogenésztől tanulta.
K: Mivel zavarta meg Diogenész Platón előadásait?
V: Hogy megzavarja Platón előadásait,Diogónész ételt vitt be az előadásokba, és a beszélgetések alatt evett.
Keres