Szöktetés a szerájból
A Die Entführung aus dem Serail (magyarul: A szerájból való elrablás) Wolfgang Amadeus Mozart zenés operája. A Singspiel egyik példája: a német opera egy olyan típusa, amely az éneklés mellett szóbeli párbeszédet is tartalmazott, és gyakran varázslatos történetekről szólt. Mozart A varázsfuvola című operája szintén Singspiel.
A német librettót Christoph Friedrich Bretzner írta, és Gottlieb Stephanie - Bretzner engedélye nélkül - kissé megváltoztatta. A történet a hős Belmonte-ról szól, aki szolgája, Pedrillo segítségével próbálja kiszabadítani szerelmét, Konstanze-t Szelim pasa szerájából (palotájából).
Az operát először a Nationalsingspiel ("nemzeti daljáték") adta elő, amelyet II. József osztrák császár támogatott. Mozart 1781-ben érkezett Bécsbe, és kereste az alkalmat, hogy opera megrendelésre kapjon. Megmutatta egyik operáját (Zaide) a Nationalsingspiel igazgatójának. Ez lenyűgözte, és felkérte Mozartot, hogy írjon operát a társulat számára.
A mű könnyed és viccesnek szánt. A történet néhány szereplője török. A török történetek és a török zene nagyon népszerű volt abban az időben Európában, és Mozart ebben az operában török zenét (vagy amit az európaiak török zenének hittek) ír. Néhány áriát nagyon nehéz elénekelni, különösen a Konstanze által énekelt hosszú "Martern aller Arten" ("Mindenféle kínok"), amely olyan, mint egy versenymű-tétel. Ebben az áriában zenekar és négy szólóhangszer kíséri.
Az opera hatalmas sikert aratott, és Mozartnak jó pénzt hozott. A későbbi előadásokért azonban nem fizették ki megfelelően, így nem lett gazdag.
Amikor II. József meghallgatta, azt mondta Mozartnak, hogy "túl sok a hang", mire Mozart azt válaszolta: "Éppen annyi hang van benne, amennyinek lennie kell".
Műszerek
Az énekesek klasszikus zenekarral lépnek fel, amelyhez a "török" zenéhez szükséges hangszereket adnak hozzá: nagydob, cintányér, triangulum és pikoló. A főzenekarban fuvolapárok, oboák, klarinétok, fagottok, kürtök, trombiták, két timpani és vonósok vannak. A "Sorrow has become my lot" című áriában egy fagottkürt is szerepel.
Mozart (középen) 1789-ben Berlinben részt vett a Die Entführung aus dem Serail előadásán.
A történet
Helyszín: a pasa (németül "Bassa") vidéki háza, valahol a Földközi-tenger partján.
Idő: 18. század
1. felvonás
Konstanze és angol szolgája, Blondchen kalózok fogságába esett, akik eladták őket a töröknek, Szelim pasának. Belmonte elindul, hogy megmentse őket. Osmin, a pasa szolgája fügét szedni jön a kertbe, és nem vesz tudomást Belmontéról, aki a szolgájáról, Pedrillóról próbál híreket szerezni. Osmin dühös. Miután távozik, Belmonte találkozik Pedrillóval, és elhatározzák, hogy megmentik Konstanze-t.
Szelim Konstanze társaságában jelenik meg. Azt akarja, hogy szeresse őt, de ő nem akarja. Pedrillo azt javasolja a pasának, hogy Belmontét alkalmazza építőmesterként, de Osmin nem engedi be a palotába.
2. felvonás
Osmin durván megpróbál szeretkezni Blondchen-nel. Egy duett után Osmin távozik. Konstanze kétségbeesetten üdvözli Blondchent, és elmondja neki, hogy Szelim a szerelmét akarja, és erőszakkal fenyegetőzik.
Amikor a lány elment, Pedrillo odamegy Blondchenhez, aki a kedvese, és elmondja neki, hogy Belmonte közel van, és készen állnak a tervek a mentési kísérletre. Blondchen nagyon boldog. Pedrillo meghívja Osmint egy italra. Osmin leissza magát, és Belmonte félreállítja, így Belmonte újra meglátja szeretett Konstanze-ját.
3. felvonás
Belmonte és Pedrillo létrákkal érkezik a kertbe. Belmonténak sikerül elragadni Konstanze-t, de amikor Pedrillo Blondchennel el akar szökni, Osmin elkapja őket, és Belmonte-t és Konstanze-t is visszahozza az őr. Belmonte megkéri a pasát, hogy ne ölje meg őket. Azt mondja, hogy az apja egy gazdag spanyol kormányzó, aki sok pénzt fog fizetni azért, hogy kiszabaduljanak. Szelim pasa azt mondja Belmonténak, hogy ő a legnagyobb ellenségének a fia, ezért örül, hogy elfogták. A pasa ekkor azonban kedves lesz, és úgy dönt, hogy megbocsát nekik, és szabadon engedi őket. Osmin nem örül ennek. Legszívesebben kivégeztette volna őket.
Bécsi színházi bejelentés az 1782. július 16-i premierről a Burgtheaterben
Kérdések és válaszok
K: Milyen típusú opera a Die Entfhrung aus dem Serail?
V: A Die Entfhrung aus dem Serail a Singspiel egyik példája, amely a német operák egy olyan típusa, amelyben a beszélt párbeszéd és az éneklés egyaránt megtalálható.
K: Ki írta az opera librettóját?
V: A Die Entfhrung aus dem Serail librettóját Christoph Friedrich Bretzner írta, bár az engedélye nélkül Gottlieb Stephanie kissé megváltoztatta.
K: Ki bízta meg Mozartot az opera megírásával?
V: Mozartot a Die Entfhrung aus dem Serail megírására II. József osztrák császár által támogatott National Singspiel társulat bízta meg.
K: Miről szól a történet?
V: A történet Belmonte és szolgája, Pedrillo történetét követi, amint megpróbálják kiszabadítani Belmonte szerelmét, Konstanze-t Szelim pasa szerájából (palotájából).
K: Mi teszi ezt az operát egyedivé?
V: Ez az opera kiemelkedik a többi közül, mert török zene szól benne, vagy amit az európaiak akkoriban török zenének gondoltak, valamint néhány nagyon nehezen énekelhető áriát, mint például Konstanze "Martern aller Arten" című énekét. Ezenkívül a varázslatos történet elmesélése érdekében a beszélt párbeszédet énekkel kombinálja.
K: Mennyire volt sikeres ez az opera, amikor bemutatták?
V: A Die Entfrhung aus dem Serail első bemutatója idején hihetetlenül sikeres volt, és Mozartnak elég sok pénzt hozott; a későbbi előadásokért azonban nem kapott megfelelő fizetést, így nem gazdagodott meg belőle.
K: Mit mondott II. József császár, amikor meghallotta a darabot?
V: Amikor II. József császár meghallgatta a Die Entfrhung aus dem Serailt, azt mondta, hogy "túl sok a hangjegy", mire Mozart azt válaszolta: "Éppen annyi hangjegy van, amennyinek lennie kell".
