Deshret: az alsó-egyiptomi Vörös Korona eredete és jelentése
Fedezze fel a Deshret történetét: az alsó-egyiptomi Vörös Korona eredete, szimbolikája és kultusza — mit jelentett a hatalom és a föld jelképeként?
Deshret volt a neve az alsó-egyiptomi Vörös Koronának. A Hedjettel, Felső‑Egyiptom fehér koronájával egyesítve a Pschentet alkotja. Ezt a kettős koronát az ókori egyiptomiak szekhemti‑nek nevezték. Deshret volt a Nílus két oldalán fekvő sivatagi Vörösföld neve is, és ettől kapta a koronája is a nevét.
Eredet és anyag
A Vörös Korona eredetéről és anyagáról keveset tudunk közvetlen régészeti bizonyíték miatt: egyik eredeti koronát sem találták meg régészeti ásatásokon. Ábrázolások, szobrok és sírfestmények alapján a Deshret valószínűleg merevített textilből, bőrből vagy más könnyebb anyagból készült, esetleg belső kerettel támogatva. A pontos konstrukció és technika ma is vita tárgya a kutatók között.
Jelentés és szimbolika
A Deshret elsősorban Alsó‑Egyiptom (a Nílus deltája és környéke) királyi jelképét jelentette. A korona viselése a föld feletti uralmat, a hatalmat és a király isteni szerepét szimbolizálta. Gyakran kapcsolódott a védnőistennőhöz, Wadjethez, akit a királyok gyakran kobraként (uraeus) ábrázolt védelmező jelvényként a koronán. A vörös szín és a Deshret elnevezés egyben a „vörös földre” (a sivatagra, a Deshretra) utal, amely ellentétben állt a termékeny, „fekete földdel” (Kemet) — ez a kettősség fontos szerepet játszott az egyiptomi kozmológiában és földrajzi szemléletben.
Ábrázolás, használat és történeti előfordulás
A Deshretet már a predinasztikus korból és a korai dinasztikus időkből is ismerjük különböző ábrázolásokon; a korona tehát az államalapítás korától kezdve a királyi megjelenés része volt. A Pschent, a kettős korona összevonásával a fáraó mindkét ország felett való uralmát hangsúlyozta. A koronát nemcsak tényleges viseletként, hanem díszítő motívumként, feliratos kőfaragványokon, sztéléken és egyiptomi királyi titulustáblákon is gyakran megjelenítik.
Az írásban betöltött szerepe
A Vörös Korona ábrázolása megjelent az egyiptomi hieroglifák között is: bizonyos korszakokban és kontextusokban a korona jelképe jegyként is funkcionált. A korábbi, predinasztikus és óbirodalmi időszakból származó egyiptomi nyelv hieroglifa‑alakok közül az úgynevezett „n” hangot jelölő korábbi jel a víz fodrozódását mutató motívum volt; az idők folyamán egyes használati körökben a koronajel is felbukkant írásjelemként vagy determinatívumként bizonyos szavaknál. Az írás és a képi jelkép kapcsolata miatt a Deshret nemcsak politikai, hanem nyelvi‑ikonográfiai jelentőséggel is bírt.
Miért fontos ma?
A Deshret tanulmányozása segít megérteni az ókori egyiptomi állam kezdeti szerveződését, a hatalom jelképeinek kialakulását és a vallási‑politikai szimbolika működését. Bár a koronák fizikai maradványai hiányoznak, ábrázolásaik és feljegyzések révén rekonstruálható szerepük és jelentésük, ami fontos forrás a történészek és az egyiptológusok számára.
Összefoglalva: a Deshret a Vörös Korona neve, Alsó‑Egyiptom szimbóluma és a „vörös föld” megnevezése is volt. A Hedjettel együtt alkotta a Pschentet, a fáraói egyesített koronát, és ábrázolása többféle kulturális és nyelvi szerepet töltött be az ókori Egyiptomban.
Deshret, Alsó-Egyiptom vörös koronája
Jelentősége
A mitológiában a földisten Geb, Egyiptom első uralkodója adta Hórusznak a hatalmat, hogy uralkodjon Alsó-Egyiptom felett. Az egyiptomi fáraók, akik Hórusz utódainak tekintették magukat, a deshret-t viselték, hogy jelezzék, hogy hatalmuk van Alsó-Egyiptom felett.
Más istenek is
viselték a deshret-t, például a védő kígyóistennő, Wadjet és Szais teremtő istennője, Neith, akit gyakran ábrázolnak a Vörös Koronát viselve.
A Vörös Korona később egyesült a felső-egyiptomi Fehér Koronával, és így jött létre a Dupla Korona. Ez volt a jelkép, amely az egész ország feletti uralmukat jelezte, amelyet "A két országnak" neveztek.
A Vörösföldet, az Egyiptom körüli sivatagokat és idegen földeket Széth uralta. Az egyiptomiak veszélyes, zűrzavaros helynek tekintették, törvények és mindenféle rend nélkül.
A Vörös Korona feljegyzései
Egyik vörös korona sem maradt meg. Nem ismert, hogyan készült a korona, és milyen anyagokat használtak. Készülhetett rézből, nádból, szövetből vagy akár bőrből is.
A Vörös Korona gyakran szerepel szövegekben, falfestményeken és szobrokon. Egy korai példa egy győztes fáraót ábrázol, aki a Narmer-palettán viseli a deshretet. Egy Dzser uralkodásának idejéből származó szöveg feljegyez egy királyi látogatást a Deshret szentélyében, amely a Nílus-deltában lévő Butóban lehetett.
Soha egyetlen koronát sem találtak egyetlen fáraó mellé eltemetve, még olyan sírokban sem, amelyeket nem raboltak ki. Ez arra utal, hogy a korona egyik királyról a másikra szállt, hasonlóan a mai monarchiákhoz.
· 
Egy fáraó, aki a Vörös Koronát viseli
· 
A Narmer paletta
· 
A függőleges N betű
Deshret (függőleges N betű) hieroglifikus írásban
· 
· 
· .jpg)
Apep megölése
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sivatagi homok?
V: Deshret volt a neve Alsó-Egyiptom vörös koronájának.
K: Mi volt a Deshret jelentősége?
V: A Hedjettel, Felső-Egyiptom fehér koronájával egyesülve alkotja a Pschent. Ezt a kettős koronát az ókori egyiptomiak szekhemti-nek nevezték.
K: Deshret csak egy korona volt?
V: Nem, Deshret volt a Nílus két oldalán fekvő sivatagi Vörösföld neve is.
K: Hogyan ábrázolták a Vörös Koronát az egyiptomi hieroglifákban?
V: A Vörös Korona az egyiptomi nyelv hieroglifáiban az "n" függőleges betű lett.
K: Az "n" hieroglifa új találmány?
V: Nem, a régi "n" hieroglifa a predinasztikus korszakból és az Óbirodalomból származó jel volt, amely a víz hullámzását mutatta.
K: Mi volt a neve a Deshret és Hedjet által alkotott kettős koronának?
V: A Deshret és Hedjet által alkotott kettős koronát ókori egyiptomi nyelven szekhemti-nek nevezték.
K: Mi volt Hedjet?
V: Hedjet volt a neve a felső-egyiptomi Fehér Koronának.
Keres