Curiosity rover
A Curiosity rover egy robotizált, autó méretű marsjáró. A Mars egyenlítőjéhez közeli Gale-krátert vizsgálja. A rover nukleáris energiát használ, és a NASA Mars Science Laboratory (MSL) részeként működik.
Az MSL-missziónak négy fő tudományos célja van: a marsi éghajlat és geológia tanulmányozása, víz keresése, valamint annak kiderítése, hogy a Mars valaha is életet hordozott-e. A Curiosity a Mars felszínén valaha használt legfejlettebb tudományos berendezéseket viszi magával.
A Curiosity a negyedik NASA marsjáró, amelyet 16 év alatt a Marsra küldtek. A Curiosity egyben a legnehezebb (900 kg-os) kerekes robotjármű, amely valaha a Marson landolt (korábban a szovjet Lunokhod 2 holdjáró (1800) volt a legnagyobb 840 kg-mal). A Curiosity 2011. november 26-án, 10:02-kor indult Cape Canaveralról. Sikeresen landolt a marsi Gale-kráterben lévő Aeolis Paluson 2001. augusztus 6-án, 05:21:27 UTC-kor.
2012 decemberében a Curiosity kétéves küldetését határozatlan időre meghosszabbították. A NASA 2017. augusztus 7-én ünnepelte a Curiosity rover leszállásának és a Mars bolygón elért felfedezői eredményeinek ötödik évfordulóját. A rover még mindig működik, és 2020. május 23-án a Curiosity a 2012. augusztus 6-i landolás óta 2772 sol-t (összesen 2847 napot) töltött a Marson.
A Curiosity tervei szolgálnak majd alapul a 2020-as marsjáró elindításához.
A Curiosity rover 2012. augusztus 6-án szállt le az Aeolis Mons (vagy Mount Sharp) lábától mintegy 10 kilométerre.
Célok
Az MSL-misszió fő tudományos céljai közé tartozik annak felkutatása, hogy a Mars valaha is hordozhatott-e életet vagy vizet, valamint a Mars éghajlatának és geológiájának tanulmányozása. A Curiosity rover hat fő tudományos célt tűzött ki maga elé:
- A kráter felszínén található ásványok és a felszínközeli geológiai anyagok keresése.
- Életjelek észlelése
- Tanulmányozza a kőzetek és talajok kialakulásának és változásának számos folyamatát.
- A Mars légkörének tanulmányozása
- Figyelje meg a víz és a szén-dioxid mozgását és körforgását.
- Vizsgálja meg a felszíni sugárzást, beleértve a kozmikus sugárzást, valamint a protonok és neutronok sugárzását.
Leszállóhely
A rover leszállását a Gale-kráteren belül az Aeolis Palus egy kis területére tervezték. A Gale-kráter egy körülbelül 2 milliárd éves becsapódási kráter a Marson. A víz és a szél töltötte fel üledékkel. Később a szélerózió eltávolította az összes üledéket, és egy 5,5 km (3,4 mérföld) magas hegyet (Mount Sharp) hagyott maga után.
A kráter 154 km (94 mi) széles. A krátert azért választották, mert lehetővé teheti a Mars kétmilliárd éves történetének tanulmányozását. A leszállóhely egy alluviális ventilátor közelében van. Az alluviális legyezőt feltehetően egy talajvízáramlás eredménye.
A Curiosity eredeti leszállóhelye.
Terjedelem és populáris kultúra
A NASA több mint 1,2 millió nevet gyűjtött össze azoktól, akik 2009 és 2011 között elküldték nevüket. Nevük egy mikrochipen van, amely a Curiosity fedélzetén található.
A NASA TV-n élő videókban láthattuk az első felvételeket a Mars felszínéről. A felvételeket 2012. augusztus 5-én este élőben mutatták be. A NASA honlapja a nagyszámú látogató miatt elérhetetlenné vált.
A leszállásról készült 13 perces NASA-videó a YouTube-on szintén több órára elérhetetlenné vált. A Scripps Local News egy robotos DMCA értesítést küldött, amely megakadályozta a hozzáférést. A New York-i Times Square-en mintegy 1000 ember gyűlt össze, hogy a NASA élőben közvetítse a Curiosity leszállását.
Geológia
A Curiosity marsjárónak három lapátja van, amelyekkel ki lehet ásni a Mars talaját, hogy azt tanulmányozni lehessen. Ezeket a lapátokat a marsi homok, mint súrolószer segítségével tartják tisztán. A talajmintákat a Curiosity belsejében egy CheMin nevű kémiai és ásványtani műszerrel tanulmányozzák. A CheMin röntgendiffrakcióval deríti ki, hogy milyen ásványi anyagok vannak a talajmintákban. Ezt az információt aztán visszaküldik a Földre.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Curiosity rover?
V: A Curiosity rover egy robotizált, autó méretű marsjáró, amely a NASA Mars Science Laboratory (MSL) missziójának része. A marsjáró nukleáris energiát használ, és a Mars egyenlítője közelében lévő Gale-krátert vizsgálja.
K: Melyek az MSL küldetés fő tudományos céljai?
V: Az MSL-misszió négy fő tudományos célja a marsi éghajlat és geológia tanulmányozása, víz keresése, valamint annak kiderítése, hogy a Marson valaha is lehetett-e élet.
K: Mennyit nyom a Curiosity?
V: A Curiosity 900 kg-ot nyom, és ezzel a legnehezebb kerekes robotjármű, amely valaha a Marson landolt. Korábban a Szovjetunió Lunokhod 2 holdjárója volt a legnagyobb 840 kg-mal.
K: Mikor indították el a Curiosity-t Cape Canaveralról?
V: A Curiosity 2011. november 26-án 10:02-kor indult Cape Canaveralról.
K: Mikor szállt le a Curiosity a marsi Gale-kráterben lévő Aeolis Paluson?
V: A Curiosity 2012. augusztus 6-án, 05:21 UTC-kor sikeresen leszállt a marsi Gale-kráterben lévő Aeolis Paluson.
K: Mennyi ideje működik eddig a Curiosity?
V: 2022. november 10-én a Curiosity már 3648 sol (3748 teljes nap) óta működik.
K: Milyen terv szolgált alapul a 2020-as roverhez, amelyet 2021-ben landoltak a Marson?
V: A kíváncsiság terve szolgált alapul a 2020-as roverhez, amely 2021. február 18-án landolt a Marson.
