Claudio Monteverdi — kora barokk zeneszerző: Orfeo, Vespera, madrigálok
Claudio Monteverdi — a kora barokk mester: Orfeo operája, az 1610-es Vespera és gazdag madrigálkincse: áttörő zenei örökség Velencéből.
Claudio Monteverdi (szül. Cremona, 1567; megh. Velence, 1643. november 25.) a kora barokk korszak legjelentősebb zeneszerzője volt. A zenei stílus nagy változásainak korában élt. A valaha írt első operát 1597-ben komponálta egy Jacopo Peri nevű zeneszerző. Monteverdi mindössze tizenegy évvel később írta meg az Orfeo című operát, amely egy igazán nagyszerű mű volt. További fontos operái az Il combattimento di Tancredi e Clorinda és az Il ritorno d'Ulisse in patria. Kilenc könyvet írt madrigálokból. Rengeteg egyházi zenét is írt, köztük az 1610-es Vesperát. A velencei Szent Márk templom zenei igazgatója volt, ami a legfontosabb zenei állás volt Itáliában.
Élete és pályafutása röviden
Claudio Monteverdi Cremonában született 1567-ben. Fiatalon zenészként és karmesterként dolgozott a mantovai udvarban (Gonzaga család), ahol drámai műveket és udvari zenei feladatokat komponált. 1613 körül Velencébe költözött, ahol a Szent Márk bazilika maestro di cappellájaként dolgozott — ez a poszt akkoriban valóban a legtekintélyesebb zenei állás volt Itáliában. Velencében töltötte életének utolsó éveit, és itt jelentek meg késői egyházi művei és operái is.
Zenei újítások és stílus
Monteverdi kulcsszereplője volt a zenetörténet egyik legnagyobb fordulatának: ő a reneszánsz polifónia és a barokk drámai, kifejező stílusát (koncertáns és monodikus megoldások) kapcsolta össze. Nevéhez fűződik a seconda pratica (második gyakorlat) elvének gyakorlati alkalmazása: a zenei szabályokat gyakran alárendelte a szöveg kifejezésének, az érzelmek közvetítésének. Ez a megközelítés sok vitát váltott ki korában (tudott például a vita a kontrapunktikus hagyomány híveivel). Monteverdi bátor disszonanciahasználata, a beszédszerű recitativók és a basso continuo alkalmazása mind hozzájárultak az opera műfajának kialakulásához.
Operák és drámai művek
Monteverdi operai tevékenysége a műfaj korai fejlődéséhez kötődik. Legismertebb operája az Orfeo (1607), amelyet gyakran emlegetnek az egyik első „modern operaként”: összetett karakterábrázolás, gazdag hangszerelés és a recitativó–aria váltogatásának hatékony használata jellemzi. Későbbi operái — köztük Il ritorno d'Ulisse in patria és a színpadi madrigal jellegű Il combattimento di Tancredi e Clorinda — tovább formálták a drámai zene kifejezési eszközeit. Ezekben a művekben fontos szerepet kap a hangszeres színezés és a ritmikai/drámai effektusok alkalmazása.
Madrigálok és vokális zene
Monteverdi kilenc könyvet jelentetett meg madrigálokból, amelyekben a vokális technikát és kifejezésmódot folyamatosan fejlesztette. A madrigálokban megfigyelhető a régi polifónia elemeinek és az új, reflektív, monodikus megoldásoknak az ötvöződése. Egyes darabokban — például drámai jeleneteket idéző rövidebb részekben — előrevetítette a későbbi operai megoldásokat. A madrigálköteteken átívelő szemléletváltás jól példázza, hogyan mozdult el a zeneszerző az „első gyakorlat” szabályai felől a szövegértelmezést előtérbe helyező megközelítés felé.
Egyházi művek: a 1610-es Vespera
A Vespro della Beata Vergine (1610) Monteverdi egyházzenei remekműve: benne a reneszánsz polifónia és az akkoriban újdonságnak számító koncertáns stílus találkozik. A mű széles dinamikai és szövegértelmezési skálát mutat be, egyaránt tartalmaz tiszta vokális többszólamúságot és hangszeres-kórusos megoldásokat. A Vespera és más egyházi művek emelik Monteverdit olyan zeneszerzők sorába, akik egyházi és világi műveikben egyaránt újat és maradandót alkottak.
Hatás és örökség
Monteverdi a reneszánsztól a barokkig tartó átmenet kulcsfigurája: művei megalapozták az operát mint műfajt, és nagy hatással voltak a későbbi barokk zeneszerzőkre. A 20. században művei megújult érdeklődést váltottak ki, a historikus előadói gyakorlat (eredeti hangszerek, korabeli előadási módok) térnyerése révén számos műve vált ismét népszerűvé. Ma Monteverdi nevét gyakran említik a drámai zenei kifejezés, a hangszínek gazdag használata és a vokális műfajok forradalmasítása kapcsán.
Ajánlott hallgatnivalók
- Orfeo — korai opera-klasszikus, drámai sokszínűséggel
- Vespro della Beata Vergine (1610) — monumentális egyházzenei gyűjtemény
- Il combattimento di Tancredi e Clorinda — intenzív, színpadi madrigal
- Madrigálok a V.–VIII. könyvekből — hangulat- és kifejezésgazdagság
Monteverdi munkássága jól megmutatja, hogyan változott a zenei nyelv a 16–17. századi Itáliában: egyszerre őriz meg régi hagyományokat és teremt meg új formákat, ezért ma is kulcsfontosságú alakja a zenetörténetnek.
Claudio Monteverdi portréja Velencében, 1640
Korai élet Cremonában
Monteverdi egy patikus és egy orvos fia volt. Fiatalon nagyon tehetséges volt, és mindössze 15 éves volt, amikor kiadta első zeneműveit. E kotta bevezetőjében azt írja, hogy zenetanára Marc' Antonio Ingegneri, a cremonai székesegyház maestro di cappella-ja volt. Nem találunk semmit, ami arra utalna, hogy a székesegyház kórusában énekelt volna. Valószínűleg magánórákat vett. Kompozíciót, éneklést és vonós hangszereken, például brácsán és viola da braccio hangszeren való játékot tanult. Több kompozícióját is kiadták Velencében. Mire megkapta első állását, már két könyvet adott ki madrigálokból.
Mantua
Első munkahelye a mantovai herceg udvarában volt. Mantovában volt egy kiváló zenészekből álló kis zenekar. A zenei vezető a híres Giaches de Wert volt. Monteverdi sok híres költőt megismert, és a nem messze fekvő Ferrarában is voltak híres énekesek.
Monteverdinek eleinte rosszul fizetett állása volt. Az egyik udvari zenész lányát vette feleségül a vonószenekarban. Monteverdi hamarosan ismertté vált. Több kompozícióját elküldte, hogy Ferrarában előadják, és a herceggel tartott, amikor annak serege a törökök ellen harcolt.
A fiatal Monteverdi új zenei stílust alakított ki. A régi stílus a prima pratica ("első gyakorlat"), az új stílus pedig a seconda pratica ("második gyakorlat") nevet kapta. A prima pratica-t továbbra is használták az egyházi zenében. Ebben a stílusban a zenét fontosabbnak tartották, mint a szöveget. Ez azt jelentette, hogy a zene nagyon kontrapunktikus lehetett, egyszerre több dolog ment végbe, így a szavakat nem lehetett tisztán hallani. A seconda pratica-ban viszont a szavak fontosabbak voltak a zenénél, azaz fontos volt, hogy minden szót tisztán hallani lehessen, és a zenének elég egyszerűnek kellett lennie ahhoz, hogy ez megtörténhessen. Ez különösen fontos volt az operában és a madrigálokban.
A zenészek között sok vita alakult ki e két kompozíciós stílusról, és talán ez az oka annak, hogy Monteverdi 3. és 4. madrigálkönyve között 11 év különbség volt. Orfeo című operáját (1608) legalább kétszer előadták az udvarban, és többször Salzburgban. Monteverdi Európa-szerte kezdett híressé válni.
Monteverdi visszament Cremonába. Felesége meghalt, három kisgyermekükkel együtt hagyta őt. Ez szörnyű tragédia volt Monteverdi számára, és nem akart visszamenni Mantovába, de a herceg írt neki, hogy vissza kell jönnie, hogy zenét szolgáltasson Francesco Gonzaga herceg és Savoyai Margit esküvőjére.
Monteverdi visszatért Mantovába, ahol megkomponálta Arianna című operáját. Az előadás nagy sikert aratott, és a közönséget könnyekig meghatotta Arianna siratóének zenéje. Ez a dal az opera egyetlen olyan része, amely nem veszett el.
Bár Monteverdi hírneve egyre nőtt, sok vitája volt a munkaadójával. Végül újabb állást talált, ezúttal egyházzenészként, Velence legnagyobb templomában. Monteverdinek nehéz útja volt Mantovából Velencébe. Útközben útonállók rabolták ki az utasokat. Velencébe 1613 októberében érkezett meg.
Velence
A velencei San Marco (Szent Márk-templom) maestro (zeneigazgató) állása talán a legfontosabb egyházzenészi állás volt egész Európában. A zene azonban rossz állapotban volt, mert a korábbi zeneigazgatók nem voltak túl jók. Monteverdi elkezdte újjászervezni az ottani zenét: új kottákat vásárolt a könyvtárba, és új zenészeket szerzett. Az év során sok különleges ünnepnapra kellett zenét komponálnia. Jó munkát végzett, és 1616-ban fizetését 400 dukátra (kb. 44,28 uncia arany, mai értéken kb. 73 500 USD) emelték. A mantovai herceg valószínűleg mérges volt, hogy elvesztett egy ilyen jó zenészt. Mégis felkérte Monteverdit, hogy írjon neki zenét. Monteverdinek valószínűleg engedelmeskednie kellett, hiszen még mindig mantuai polgár volt (Itália csak több mint két évszázaddal később vált egy országgá). Mantovában fontos eseményekre, például esküvőkre és karneválokra írt zenét.
1619-re Monteverdi kiadta hetedik madrigálkönyvét. Ezután azonban kevesebb zenét kezdett kiadni. Talán azért, mert annyira elfoglalt volt, vagy talán azért, mert már nem volt szüksége arra, hogy hírnevet keressen. Valószínűleg rengeteg egyházi zenét írt, amelyek mára elveszetté váltak.
Az 1620-as években folytatta munkáját Velencében, bár lehet, hogy más munkákat is megpróbált szerezni. Hobbija az alkímia volt. Ő fogadta a zeneszerzőt, Heinrich Schützet, aki másodszor is ellátogatott Velencébe. Miután a mantovai herceg 1626-ban meghalt, Monteverdi kevesebb zenét írt Mantova számára. Éves fizetést kellett volna kapnia tőlük, de gyakran nem kapta meg. Mantovában háború volt, sok épületet leromboltak, és a megszálló seregek pestist hoztak. Monteverdi 1632-ben lett pap. Nem világos, hogy ezt azért tette-e, mert valóban vallásos volt, vagy úgy gondolta, hogy ez segíti a karrierjét.
Velencében 1637-ben indult el a nyilvános operajátszás. Monteverdi, aki ekkor már a 70-es éveiben járt, Velencének írt operákat. Az Il ritorno d'Ulisse in patria (1640) és a L'incoronazione di Poppea (1642) alkotja pályája fényes végét. Ezen opera bemutatása után hat hónapos lombardiai és mantovai utazást tett, ahol ismét az udvarnál kellett vitatkoznia, hogy nem kapja meg a nyugdíját. Miután visszatért Velencébe, kilenc napig betegeskedett, majd meghalt.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Claudio Monteverdi?
V: Claudio Monteverdi a kora barokk korszak fontos zeneszerzője volt. 1567-ben született az olaszországi Cremonában, és 1643-ban halt meg Velencében.
K: Mi volt Monteverdi hozzájárulása az opera fejlődéséhez?
V: Monteverdi megírta az Orfeo című operát, amelyet nagyszerű műnek tartottak, és fontos hozzájárulásnak az opera fejlődéséhez. Más jelentős operákat is írt, mint például az Il combattimento di Tancredi e Clorinda és az Il ritorno d'Ulisse in patria.
K: Milyen más típusú zenét komponált Monteverdi?
V: Monteverdi 9 könyvnyi madrigált és jelentős mennyiségű egyházi zenét komponált, köztük az 1610-es Vesperát.
K: Milyen pozíciót töltött be Monteverdi a velencei Szent Márk templomban?
V: Monteverdi a velencei Szent Márk templom zenei igazgatója volt, ami abban az időben a legfontosabb zenei állásnak számított Itáliában.
K: Mi volt a valaha írt első opera, és ki komponálta?
V: A valaha írt első operát 1597-ben komponálta egy Jacopo Peri nevű zeneszerző.
K: Mikor írta Monteverdi az első operáját?
V: Monteverdi mindössze tizenegy évvel azután írta első operáját, hogy Jacopo Peri megkomponálta az első operát, az Orfeót.
K: Mikor és hol halt meg Monteverdi?
V: Monteverdi 1643. november 25-én halt meg Velencében.
Keres