Énekeskabóca-félék
A kabócák kis rovarok. Ők a valódi bogarak fajtái.
A hangos zümmögést a hím a nőstényt az oldalán lévő rezgő panelek, az úgynevezett tymbálok segítségével hívja. Amikor a nőstény, aki nem tud zümmögni, meghallja a hím zümmögését, megkeresi azt. A párzás után a nőstény a tojócsontjával egy vonalat vág egy faágba, és oda rakja le a tojásait. A kifejlett kabócák általában nem harapnak. Általában zöld vagy fekete színűek. A kabócákat meg is lehet enni. Olyan országokban fogyasztják, mint Kína.
A kabócák a mérsékelt és a trópusi éghajlaton élnek, ahol nagy méretük és egyedi hangjuk miatt jól ismertek. A kabócákat a köznyelvben gyakran sáskáknak nevezik, bár semmi közük a valódi sáskákhoz, amelyek a szöcskék egy fajtája. A kabócák rokonai a levéltetveknek és a sáskáknak.
Chicagóban, Illinois, USA, 2007 júniusában talált kabóca
Egy 17 éves kabóca, vagy Magicicada.
Taxonómia
A kabócák két családba sorolhatók: Tettigarctidae és Cicadidae. A Tettigarctidae-nak két élő faja van, az egyik Dél-Ausztráliában, a másik pedig Tasmániában.
A Cicadidae család nagyon elterjedt. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen élnek. A legnagyobb kabócák a Pomponia és a Tacua nemzetségbe tartoznak. Ausztráliában 38 nemzetségben mintegy 200 faj él, Afrikában mintegy 450, a palearktikus térségben mintegy 100, Angliában pedig pontosan egy faj, a New Forest cikáda, a Melampsalta montana, amely széles körben elterjedt egész Európában. Dél-Afrikában mintegy 150 faj él.
A legtöbb észak-amerikai faj a Tibicen nemzetségbe tartozik: az egynyári vagy korsós légy vagy kutyanapi kabócák (így nevezik őket, mert július végén és augusztusban bújnak elő).
Periodikus kabócák
A legismertebb észak-amerikai nemzetség a Magicicada. Ezek a periodikus kabócák rendkívül hosszú, 13-17 éves életciklussal rendelkeznek, majd nagy számban bújnak elő. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a ragadozókat elnyomja a számuk, és így a legtöbbjük túléli. A 17 éves periodikus kabócáknak három faja létezik.
Ausztrál kabócák
Az ausztrál kabócák sok más fajtól különböznek, mivel a kontinens éghajlati és domborzati viszonyai nagyon változatosak. Ausztráliában a kabócák megtalálhatók a trópusi szigeteken és a Tasmánia környéki hideg tengerparti strandokon, a trópusi vizes élőhelyeken, a magas és alacsony sivatagokban, Új-Dél-Wales és Victoria alpesi területein, a nagyvárosokban, mint Sydney, Melbourne és Brisbane, valamint a tasmániai hegyvidéken és hómezőkön.
Új-Zélandon öt nemzetség negyvenkét faja él, és mindegyikük Új-Zélandon és a környező szigeteken (Norfolk-sziget, Új-Kaledónia) endemikus. Sok új-zélandi kabócafaj abban különbözik más országok kabócafajaitól, hogy magasan, hegycsúcsokon él.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a kabócák?
V: A kabócák a valódi bogarak családjába tartozó kis rovarok.
K: Hogyan kommunikálnak a hím kabócák a nőstényekkel?
V: A hím kabócák úgy kommunikálnak a nősténnyel, hogy rezgő paneljeik, az úgynevezett tymbálok segítségével hangos zümmögést adnak ki.
K: Mit tesz a nőstény kabóca, miután meghallja a hím kabóca zümmögését?
V: Miután meghallja a hím kabóca zümmögését, a nőstény kabóca megkeresi őt.
K: Hogyan rakja le a nőstény kabóca a tojásait?
V: A nőstény kabóca a tojócsontjával egy vonalat vág egy fa ágába, és oda rakja le a tojásait.
K: A kifejlett kabócák általában harapnak?
V: Nem, a kifejlett kabócák általában nem harapnak.
K: A kabócák általában zöldek vagy feketék?
V: Igen, a kabócák általában zöldek vagy feketék.
K: Igaz, hogy a kabócák a valódi sáskák rokonai?
V: Nem, ez nem igaz. A kabócákat a köznyelvben gyakran sáskáknak nevezik, de semmi közük a valódi sáskákhoz, amelyek a szöcskék egy fajtája. A kabócák valójában a levéltetvek és a sáskák rokonai.
