Megvilágosodás (buddhizmus)
A buddhizmusban a megvilágosodás (az indiai buddhizmusban bódhi, a zen buddhizmusban szatori) az, amikor a buddhista rájön az élet igazságára, és nem születik többé újjá, mert elérte a nirvánát. Ha egyszer eljutsz a Nirvánába, nem születsz újra a szamszárába (ami szenvedés). A buddhisták úgy hiszik, hogy az ember a Közepes Út követésével válhat megvilágosodottá; a Közepes Út nem túl szélsőséges egyik életmódot sem jelenti, sem egy rendkívül fényűző, könnyű és élvezetes életet, sem egy rendkívül kemény, a legalapvetőbb szükségletek minimumán élő életet. Az ember fejleszti a Sila-t (erkölcsösség), a Samadhi-t (koncentráció) és a Prajna-t (belátás vagy bölcsesség). Sok buddhista szerzetes és apáca szerint ez nagyon hosszú időt vesz igénybe.
Módszer
Miután megteremtették a Sila (erkölcs) erős alapjait, a buddhisták a meditáció segítségével megvilágosodnak. Miközben a Vipassana meditációt gyakorolják, a mulandóság törvényének világos megértésével ellazítják elméjüket, ami megtisztítja elméjüket minden ragaszkodástól; a sóvárgás, az ellenszenv és a káprázat megsemmisül.
Buddha
Sziddhárta Gautama (Buddha) az első ismert (történelmi) személy, aki elérte a megvilágosodást, és aki a buddhizmus alapítója volt. (A buddhisták Shakyamuni Buddha néven ismerik őt, és úgy hiszik, hogy előtte is voltak és lesznek is utána buddhák). Életének történetét példaként mesélik el, hogy mit tanult.
Élet a palotában
Sziddhárta gazdag arisztokrata volt, és egy köztársasági uralkodó fia. Apja elment egy jövendőmondóhoz, aki megjósolta, hogy Sziddhárta vagy király lesz, vagy vallási vezető. Apja azt akarta, hogy király legyen. Sok mindent adott Sziddhártának, és nem engedte, hogy bármi rosszat lásson. Sziddhárta feleségül vett egy nőt, és született egy fia. A fiát Rahulának nevezte el. Egyesek szerint Sziddhárta a fia születésének napján hagyta el a palotát, hogy spirituális útra térjen.
Négy látnivaló
Sziddhárta elment a Shramana tanítókhoz, hogy segítséget kérjen. Sziddhárta négy napig utazott. Az első napon meglátott egy öregembert. A második napon egy beteg nőt látott. A harmadik napon egy temetést látott. Ez volt az első alkalom, hogy látta a halált. A negyedik napon látott egy szádhut (szent embert). Ez az ember nagyon szegény volt. Sziddhárta úgy gondolta, hogy az az ember boldog, még ha szegény is. Sziddhárta azt is tudta, hogy nem boldog, bár gazdag. Elhatározta, hogy elhagyja a palotát, és soha többé nem megy vissza.
Aszkézis
Sziddhárta végigsétált az erdőn. Az erdőben talált egy csoport aszkétát. Figyelte őket, és úgy gondolta, hogy ez a megvilágosodás útja. Hat évig élt az aszkétákkal. Egy ideig minden nap egy szem rizst evett és a folyóból ivott. Egy nap egy csónak volt a folyón, rajta egy zenész és tanítványai. Sziddhárta hallotta, ahogy a zenész azt mondja: "Ha a húr túlságosan feszes, elpattan. Ha túl laza, akkor nem fog játszani." Miután ezt hallotta, Sziddhárta tudta, hogy egy középutat akar találni, valami hatékonyabbat, mint az aszkézis. Elvett egy tál tejes rizst egy falusi asszonytól. Ezután volt ereje, hogy a megvilágosodásig meditáljon.
Megvilágosodás
Sziddhárta a bódhi fa tövében ült. Megígérte, hogy addig meditál, amíg meg nem világosodik. Devaputra Mara, a démonok vezetője negyven napon át próbálta megállítani Sziddhárfát. Ijesztő dolgokra késztette Sziddhárta gondolatait. Rávett démonokat, hogy lándzsákkal, nyilakkal, tűzzel és kövekkel próbálják bántani Sziddhárthát. Sziddhárta nem félt tőlük, elméjét nyugodtan tartotta, és a bántó dolgok olyanok lettek, mint a virágok és a sok színes fény. Szilától (erkölcsösség), szamádhitól (koncentráció) és pradzsnyától (belátás; bölcsesség) megvilágosodott. Miután megvilágosodott, 45 éven át tanította az embereket arról, amit tanult. 80 éves korában halt meg.
Kérdések és válaszok
K: Mi a megvilágosodás a buddhizmusban?
V: A buddhizmusban a megvilágosodás az, amikor egy buddhista rájön az igazságra az életről, és nem születik többé újra, mert elérte a nirvánát.
K: Mi az a nirvána?
V: A nirvána az az állapot, amelyben az ember nem születik újra a szamszárába, azaz a szenvedésbe.
K: Hogyan válik valaki megvilágosodottá a buddhizmusban?
V: A buddhizmusban az ember a Középső Út követésével válik megvilágosodottá, amely nem túl szélsőséges életmód, sem a könnyű és élvezetekkel teli, rendkívül fényűző élet, sem a legszükségesebb dolgok minimumán élés rendkívül kemény élete. Az ember fejleszti a Sila-t (erkölcsösség), a Samadhi-t (koncentráció) és a Prajna-t (belátás vagy bölcsesség).
Kérdés: Mi az a három tulajdonság, amit a buddhizmusban a megvilágosodás során fejleszt az ember?
V: A buddhizmusban a megvilágosodás során kifejlesztett három tulajdonság a Sila (erkölcs), a Samadhi (koncentráció) és a Prajna (belátás vagy bölcsesség).
K: Sokáig tart a buddhizmusban megvilágosodni?
V: Igen, sok buddhista szerzetes és apáca szerint nagyon hosszú időbe telik a buddhizmusban megvilágosodni.
K: Mi a középút a buddhizmusban?
V: A Középút a buddhizmusban egy olyan életmód, amely egyik irányban sem túl szélsőséges, sem rendkívül fényűző, sem rendkívül kemény.
K: Mi a megvilágosodás megfelelője a zen buddhizmusban?
V: A megvilágosodás megfelelője a zen buddhizmusban a szatori szó.
