Hyderabad, India
Hyderabad (kiejtése (/ˈhaɪdərəbɑːd/ ( hallg.) HY-dər-ə-ə-baad)) Telangana állam legnagyobb fővárosa. Több mint 12,2 millió lakosával a legnagyobb lakosságú város az államban Hyderabad a fejlesztési prioritások szempontjából A-1-es város. A gyöngyök városaként vagy a Nizamok városaként is ismert. Hyderabad lakóit hyderabadinak nevezik.
Hyderabadot 1591-ben alapította Muhammad Quli Qutb Shah szultán a Musi folyó partján. Később a mogul kormányzó, I. Asaf Jah Nizam uralkodott rajta, aki megalapította az Asaf Jahi dinasztiát (más néven a Nizamok). Összesen 10 nizám volt, az utolsó Oszmán Ali Khan, Asaf Jah VII.
A város ad otthont a Ramoji Film Citynek, amely több mint 2000 hektár (8,1 km2; 3,1 négyzetmérföld) területű. Az itteni filmipart The Hyderabad Deccan Urdu filmiparnak (más néven Deccanwood) nevezik.
Történelem
A régészek 2500 éves vaskori lelőhelyeket találtak Hyderabadban. Ezeket a lelőhelyeket Haythnagar és Ramoji Film City közelében találták meg, és temetkezések és szerszámok találhatók rajtuk. A Qutub Shahi királyok uralták Hyderabadot 1687-ig, amikor a várost a mogulok elfoglalták. Muhammad Quli Qutub Shah Qutub Shahi uralkodó volt, aki elrendelte a Charminar mecset építését. A közismert nevén Tanisha Nawab Abdul Hassan Shah volt az utolsó Qutub Shahi uralkodó Hyderabadban, mielőtt Aurangzeb 1687-ben elfoglalta a várost. Aurangzeb Asaf Dzsahot nevezte ki Hyderabad kormányzójának. Így kezdődött az Asaf Dzsahi dinasztia, amely 1948-ig uralkodott Hyderabadban.
Hyderabad 1947-ben lett fejedelmi állam, miután együttműködött Indiával. De hamarosan a Nizamnak alá kellett írnia egy csatlakozási okmányt az Indiai Unióhoz, hogy Hyderabad India részévé váljon. 1956. november 1-jén Hyderabad tartományt nyelvi alapon felosztották Karnataka, Maharashtra és Andhra Pradesh tartományokra. Így került Hyderabad a telugu nyelvű közösséghez, és így Andhra Pradesh fővárosa lett. Telangana állam 2014. június 2-án alakult meg, és elvált Andhra Pradeshtől, megtartva fővárosának Hyderabadot.
A város mára az informatika területén is fejlődött, négy informatikai főiskolával, köztük a JNTU-val (Jawaharlal Nehru Technológiai Egyetem). A nemzetközi repülőtér és az ingatlanok felemelkedése nagy hatással van Hyderabad fejlődésére.
Muhammad Quli Qutb Shah sírja a Golconda erőd közelében, Hyderabadban, Indiában.
Földrajz
Hyderabad a Dekkán-fennsíkon fekszik, 500 méterrel a tengerszint felett, és a terület nagy része sziklás. A fő termesztett növény a rizs, de emellett bengáli gram, földimogyoró, cukornád és napraforgó is termesztésre kerül. Hyderabadot 1591-ben alapították a Musi folyó partján. Ma ez a terület a régi város néven ismert, ahol a Mekka Maszdzsid és a Hussain Sagar-tó található. A területen sok hivatalos épület található, és ez a terület nagyon régi. A közelmúltban Hyderabadot egyesítették Secunderabaddal. Ez egy nagy, egységes és népes várost eredményezett, amelyet sok falu vesz körül.
Éghajlat
Hyderabadban forró, nedves és száraz éghajlat uralkodik. A monszun vagy esős évszak június végétől október végéig tart. Évente átlagosan 32 hüvelyknyi eső esik a városra. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 1966. június 2-án 51,5 °C volt. A legalacsonyabb feljegyzett hőmérséklet 1946. január 8-án 1,1 °C (43 °F) volt. Esténként és reggelente hűvösebb van, mivel a város magasan a tengerszint felett fekszik.
Népesség
A város lakossága meghaladja a négymilliót. A hinduk alkotják a többséget, míg a muszlimok a lakosság 40%-át teszik ki. Hyderabad muszlim közössége a legnagyobb Telangana államban. A muszlimok főként az óvárosban és környékén élnek. A keresztények kis számban élnek a városban. A híres templomok közé tartoznak az Abids és Secunderabad környékén találhatóak, mint például a Szent József katedrális.
A mekkai Maszdzsid
Kultúra
Építészet
A Charminart valójában mecsetként alapították, majd később a régészeti osztály műemlékké változtatta. A Charminar régóta Hyderabad ikonja. A név jelentése "Négy minaret". A tornyok 48,7 m magasra emelkednek a föld fölé. Az épület felső emeletein egy mecset található 45 imahelyiséggel.
A Golconda erőd a Qutb Shahi királyság fővárosa volt. A 16. században ez volt a központja a forgalmas gyémántkereskedelemnek. Az erőd külső fala 10 km hosszú.
A Mekka Maszdzsid a város egyik legrégebbi mecsete. Muhammed Quli Qutub Shah 1617-ben kezdte építeni. Aurangzeb mogul császár 1694-ben fejezte be az épületet. A mecset gránitból készült. A mecset főterme 75 láb magas, 220 láb széles és 180 láb hosszú. Egyszerre tízezer hívő fér el benne. A bejárati boltívek egyetlen gránitlapból készültek. Úgy tartják, hogy Muhammed Quli Mekkából hozott földből készíttette a téglákat. Ezeket használta fel a mecset központi boltozatához. Ez magyarázza a mecset nevét.
A Chowmahalla palota az Asaf Jahi dinasztia fővárosa volt. A Nizam itt fogadta hivatalos vendégeit és királyi látogatóit.
Viqar al-Umra nawab 1872-ben építtette a Falaknuma-palotát. A palotában firenzei művészek szobrai találhatók.
Nyelv
Hyderabadban elsősorban telugu, urdu és hindi nyelven beszélnek. Az angol nyelvet is beszélik a művelt emberek. A telugu államonként változik, de a nyelv ugyanaz marad.
