Hyderabad (India): Telangana fővárosa — Gyöngyök városa és a Nizamok öröksége

Fedezd fel Hyderabad gazdag történelmét és Nizamok örökségét—Gyöngyök városa, kulturális látnivalók, Ramoji Film City és modern techközpont egyben.

Hyderabad (kiejtése (/ˈhaɪdərəbɑːd/ ( hallg.) HY-dər-ə-ə-baad)) Telangana állam legnagyobb fővárosa. Több mint 12,2 millió lakosával a legnagyobb lakosságú város az államban Hyderabad a fejlesztési prioritások szempontjából A-1-es város. A gyöngyök városaként vagy a Nizamok városaként is ismert. Hyderabad lakóit hyderabadinak nevezik.

Hyderabadot 1591-ben alapította Muhammad Quli Qutb Shah szultán a Musi folyó partján. Később a mogul kormányzó, I. Asaf Jah Nizam uralkodott rajta, aki megalapította az Asaf Jahi dinasztiát (más néven a Nizamok). Összesen 10 nizám volt, az utolsó Oszmán Ali Khan, Asaf Jah VII.

A város ad otthont a Ramoji Film Citynek, amely több mint 2000 hektár (8,1 km2; 3,1 négyzetmérföld) területű. Az itteni filmipart The Hyderabad Deccan Urdu filmiparnak (más néven Deccanwood) nevezik.

Történelem röviden

Hyderabad a 16–17. század folyamán a Qutb Shahi dinasztia központjaként fejlődött ki, amely később az Asaf Jahi család (a Nizamok) alatt lett jelentős regionális hatalom. A Nizamok idején a város politikai, kulturális és gazdasági központ maradt, és gazdag palotákat, mecseteket, kereskedőnegyedeket és iskolákat hoztak létre. A brit gyarmati korban Hyderabad formálisan megtartotta belső autonómiáját, mint hercegség, majd az 1940-es évek végén került az Indiai Unióhoz. 2014 után Hyderabad a létrejövő Telangana állam fővárosa lett; átmenetileg együttes főváros szerepet töltött be Andhra Pradesh-tel a törvényileg meghatározott átmeneti időszak alatt.

Főbb nevezetességek és építészet

• Charminar – a város ikonikus szimbóluma, 1591-ben épült és a régi város szívében található piacokkal és mecsetekkel.
• Golconda-erőd – hatalmas erődítmény, híres a kiváló akusztikájáról és a panorámás kilátásról.
• Salar Jung Múzeum – egyike a világ leggazdagabb egyéni gyűjteményének, széles spektrumú műtárgyakkal.
• Chowmahalla Palace – a Nizamok rezidenciájának reprezentatív palotája, gazdag belső díszítéssel.
• Hussain Sagar-tó – a város szívében található mesterséges tó, amelyet a hatalmas Budha-szoborral ékítenek.
• Falaknuma Palace – egykor a Nizam magánpalotája, ma luxury hotel és látogatható látványosság.

Gazdaság és iparágak

Hyderabad napjainkban jelentős gazdasági központ. Fontos ágazatok:

• Információs technológia: a HITEC City és a Cyberabad területek otthont adnak globális IT-cégeknek, startupoknak és szolgáltató központoknak.
• Pharma és biotechnológia: több gyógyszeripari és biotechnológiai vállalat, kutatóintézet működik a térségben.
• Filmipar: a Ramoji Film City-nek köszönhetően a város fontos filmgyártási központ (Deccanwood).
• Gyöngy- és ékszerkereskedelem: Hyderabad történelmileg ismert volt a gyöngykereskedelemről és a finom ékszerkészítésről.
• Turizmus: a történelmi és kulturális örökség, a gasztronómia és a fesztiválok vonzzák a látogatókat.

Kultúra, nyelv és gasztronómia

Hyderabad gazdag kulturális keverék: a telugu és az urdu nyelvek mellett széleskörű a hindi és az angol használata. A város híres sajátos konyhájáról, különösen a Hyderabadi biryani-ról, valamint olyan ételekről, mint a haleem, kebabok, pathar ka gosht és a khubani ka meetha. Kávéházakban és hagyományos teaházakban népszerű az Irani chai. Fontos kulturális események közé tartoznak az iszlám ünnepek, különösen a Ramadanhoz és Eidhez kapcsolódó programok, valamint helyi fesztiválok, például a Bonalu és a Bathukamma.

Oktatás és kutatás

Hyderabad erős felsőoktatási és kutatási háttérrel rendelkezik. Jelentős egyetemek és intézmények közé tartozik a történelmi Osmania University, valamint a modern műszaki és jogi karok, például az Indian Institute of Technology (IIT Hyderabad), az IIIT és egyéb kutatóközpontok. Számos nemzetközi és nemzeti kutatóintézet is jelen van, különösen a biotechnológia és gyógyszeripar területén.

Közlekedés

Hyderabad jól kapcsolódik a nemzeti közlekedési hálózathoz:

• Repülőtér: a Rajiv Gandhi International Airport (Shamshabad) nemzetközi és belföldi járatokat szolgál ki.
• Vasút: több nagyvasúti csomópont, köztük Secunderabad, a városi és távolsági kapcsolatokhoz.
• Metro és tömegközlekedés: a Hyderabad Metro fontos tömegközlekedési eszköz, kiegészítve a buszhálózattal és helyi taxisokkal/ride-share szolgáltatásokkal.
• Úthálózat: modern autópályák és körgyűrűk javítják a kapcsolódást a régió más részéhez.

Demográfia és városszerkezet

Hyderabad multietnikus és soknyelvű város; a lakosság nagy része telugu és urdu anyanyelvű, de jelentős hindi- és angolul beszélő közösségek is vannak. A város központi, történelmi részei (régi város) sűrűn beépítettek, míg a modern üzleti és technológiai központok (például HITEC City) a város nyugati és északnyugati részein helyezkednek el. Secunderabad, amely a város testvértelepülése, gyakran együtt említik Hyderabad-dal (twin city).

Turista tippek

• Látogassa meg a Charminar körüli piacokat (pl. Laad Bazaar), ahol hagyományos ékszereket és selymeket talál.
• Kóstolja meg a helyi konyhát: Hyderabadi biryani és utcai ételek kötelezőek.
• Tervezzen időt a Golconda-erőd és a Salar Jung Múzeum bejárására — mindkettő több órát igényel.
• Időjárás: a nyarak (áprilistól júniusig) nagyon forróak lehetnek; a legkényelmesebb időszak az utazásra az októbertől márciusig tartó hűvösebb időszak.

Hyderabad múltja és jelenje egyaránt gazdag: történelmi öröksége, kosmopolita kultúrája és dinamikus gazdasága miatt a Dekkán-félsziget egyik legfontosabb városa marad.

Történelem

A régészek 2500 éves vaskori lelőhelyeket találtak Hyderabadban. Ezeket a lelőhelyeket Haythnagar és Ramoji Film City közelében találták meg, és temetkezések és szerszámok találhatók rajtuk. A Qutub Shahi királyok uralták Hyderabadot 1687-ig, amikor a várost a mogulok elfoglalták. Muhammad Quli Qutub Shah Qutub Shahi uralkodó volt, aki elrendelte a Charminar mecset építését. A közismert nevén Tanisha Nawab Abdul Hassan Shah volt az utolsó Qutub Shahi uralkodó Hyderabadban, mielőtt Aurangzeb 1687-ben elfoglalta a várost. Aurangzeb Asaf Dzsahot nevezte ki Hyderabad kormányzójának. Így kezdődött az Asaf Dzsahi dinasztia, amely 1948-ig uralkodott Hyderabadban.

Hyderabad 1947-ben lett fejedelmi állam, miután együttműködött Indiával. De hamarosan a Nizamnak alá kellett írnia egy csatlakozási okmányt az Indiai Unióhoz, hogy Hyderabad India részévé váljon. 1956. november 1-jén Hyderabad tartományt nyelvi alapon felosztották Karnataka, Maharashtra és Andhra Pradesh tartományokra. Így került Hyderabad a telugu nyelvű közösséghez, és így Andhra Pradesh fővárosa lett. Telangana állam 2014. június 2-án alakult meg, és elvált Andhra Pradeshtől, megtartva fővárosának Hyderabadot.

A város mára az informatika területén is fejlődött, négy informatikai főiskolával, köztük a JNTU-val (Jawaharlal Nehru Technológiai Egyetem). A nemzetközi repülőtér és az ingatlanok felemelkedése nagy hatással van Hyderabad fejlődésére.

Muhammad Quli Qutb Shah sírja a Golconda erőd közelében, Hyderabadban, Indiában.

Földrajz

Hyderabad a Dekkán-fennsíkon fekszik, 500 méterrel a tengerszint felett, és a terület nagy része sziklás. A fő termesztett növény a rizs, de emellett bengáli gram, földimogyoró, cukornád és napraforgó is termesztésre kerül. Hyderabadot 1591-ben alapították a Musi folyó partján. Ma ez a terület a régi város néven ismert, ahol a Mekka Maszdzsid és a Hussain Sagar-tó található. A területen sok hivatalos épület található, és ez a terület nagyon régi. A közelmúltban Hyderabadot egyesítették Secunderabaddal. Ez egy nagy, egységes és népes várost eredményezett, amelyet sok falu vesz körül.

Éghajlat

Hyderabadban forró, nedves és száraz éghajlat uralkodik. A monszun vagy esős évszak június végétől október végéig tart. Évente átlagosan 32 hüvelyknyi eső esik a városra. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 1966. június 2-án 51,5 °C volt. A legalacsonyabb feljegyzett hőmérséklet 1946. január 8-án 1,1 °C (43 °F) volt. Esténként és reggelente hűvösebb van, mivel a város magasan a tengerszint felett fekszik.

Népesség

A város lakossága meghaladja a négymilliót. A hinduk alkotják a többséget, míg a muszlimok a lakosság 40%-át teszik ki. Hyderabad muszlim közössége a legnagyobb Telangana államban. A muszlimok főként az óvárosban és környékén élnek. A keresztények kis számban élnek a városban. A híres templomok közé tartoznak az Abids és Secunderabad környékén találhatóak, mint például a Szent József katedrális.

A mekkai Maszdzsid

Keresés betűvel