George Floyd tiltakozik

Háttér:

A George Floyd-tüntetésekre 2020 tavaszán és kora nyarán került sor, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államokban a 2019-es koronavírusos megbetegedésből eredő halálesetek száma elérte a 100 ezret. A COVID-19 járvány már akkor is jobban érintette a fekete és más nem fehér amerikaiakat, mint a fehér amerikaiakat. Szakértők szerint a tiltakozók egymás között terjeszthetik a vírust.

Andrew Cuomo, New York kormányzója május 30-án, szombaton azt mondta: "Joguk van tüntetni. Joguk van a tiltakozáshoz. Isten áldja Amerikát. Nincs jogotok ahhoz, hogy megfertőzzétek a többi embert. Nincs jogotok úgy cselekedni, hogy veszélyeztetitek a közegészségügyet. ... Lehet véleményed, de vannak tények is, és nincs igazad, ha nem viselsz maszkot".

Egyes szakértők szerint a COVID-19 világjárvány hozzájárult a George Floyd-tüntetésekhez, és még nagyobb méreteket öltött. Dr. Marcella Nunez-Smith, a Yale School of Medicine tudósa elmondta: "A rendőri brutalitás és a túlzott erőszak ellen tiltakoznak, ez nem kérdés, de azért is tiltakoznak, hogy teljes és teljes életet élhessenek, és hogy életüket ne vágják rövidre sem erőszak, sem megelőzhető betegségek miatt".

A szakértők úgy gondolták, hogy a George Floyd-tüntetések hatására többen kapják el a COVID-19-et. Az Egyesült Államokban azonban július 1-jétől ez nem történt meg. A tudósok szerint ennek oka lehetett, hogy a nagyvárosokban, például New Yorkban már csökkent az esetek száma, hogy a tüntetések a szabadban zajlottak, hogy a tüntetők többnyire maszkot viseltek, vagy hogy a tüntetők általában gyaloglással vagy meneteléssel tartották magukat mozgásban. Más szakértők szerint, mivel a tüntetők többsége fiatal, egészséges felnőtt volt, talán valóban elkapták a COVID-19-et, és nem vették észre.

Tiltakozások

Az Egyesült Államok mind az 50 államában és a fővárosban, Washingtonban is voltak testvértüntetések. A tüntetések egy része békés volt, más része erőszakos és fosztogató. A Nemzeti Gárda az ország 50 államából több mint 25-be vonult ki.

Sok korai tüntetés békés volt, de néhány erőszakosra fordult. Egyes helyeken a rendőrség nyugodt maradt, máshol viszont erőszakot, könnygázt és gumilövedékeket vetett be. Washingtonban egy férfi több mint 50 tüntetőt engedett be a házába, hogy elmenekülhessenek az őket üldöző rendőrök elől. Két héttel a tüntetések után 9300 embert tartóztattak le az Egyesült Államokban, 1500-at New Yorkban és 2700-at Los Angelesben.

A Newarkban (New Jersey) 12 000 ember tiltakozott a május 31-i hétvégén, de senki nem rongált meg üzleteket, és senkit sem tartóztattak le. A 2014-ben alakult Newark Community Street Team az erőszak megelőzésén dolgozott. Newark városvezetése szerint a tüntetők között lévő fiatal fekete amerikaiaknak köszönhető, hogy a tiltakozás békés maradt. A New Jersey állambeli Camdenben és a Michigan állambeli Flintben is békés tüntetések voltak.

A washingtoni Fehér Ház előtt, a washingtoni épület előtt, ahol az elnök lakik, tüntetők Trump elnök lemondását követelték. Néhányan üvegeket dobáltak. Az Egyesült Államok titkosszolgálata Trump elnököt a Fehér Házban lévő bunkerbe vitte. Június 1-jén, hétfőn a titkosszolgálat könnygázt vetett be a Fehér Ház előtt békésen tüntetők ellen, hogy Donald Trump elnök elsétálhasson a Szent János-templomba, és lefényképeztesse magát egy Bibliával.

A június 6-7-i hétvégén az Egyesült Államokban még nagyobb, de többnyire békés tüntetések voltak a The New York Times szerint, és a tüntetők egységesebbek voltak abban, amit akartak: rendőrségi reformot. Több tízezren tüntettek a nagyvárosokban, például New Yorkban és Seattle-ben, de kisebb városokban, például az ohiói Marionban és a texasi Vidorban is. New York polgármestere, Bill de Blasio vasárnap reggel bejelentette, hogy New York város megszünteti az este 8 órai kijárási tilalmat.

A Black Lives Matter aktivista csoport június 9-én, kedden beperelte a washingtoni Seattle rendőrkapitányságát. Aznap este a tüntetők körülbelül egy órára elfoglalták a seattle-i városházát. A tüntetők maguktól elhagyták a városházát, senki nem tolta ki őket. A tüntetők elfoglalták Seattle belvárosának egy részét, és Capitol Hill autonóm zónának nevezték el. Júniusban valamikor négy lövöldözés volt a Capitol Hill Autonóm Zónában. Július 1-jén a városi hatóságok kiküldték a rendőrséget, hogy kiürítsék a tüntetőket. Letartóztattak 13 embert.

A Georgia NAACP június 15-re tervezte a Georgia elleni menetet. Több ezer ember vonult a georgiai állami főváros épületéhez, hogy megállítsa a rendőri brutalitást. A felvonulók azt is elmondták, hogy azért vonulnak, mert Georgia megnehezítette a feketék szavazását azzal, hogy annyi szavazóhelyiséget zártak be, hogy a megmaradtaknál nagyon hosszú sorok állnak, mert szerintük Georgia állampolgári letartóztatási törvényei igazságtalanok, Rayshard Brooks, Breonna Taylor és Ahmaud Arbery meggyilkolása miatt.

New Yorkban a Street Riders NYC nevű csoport bicikliseket szervezett, akik a "Kinek az utcái?" skandálással vonultak végig a városon. A mi utcáink", "Mondd ki a nevét: George Floyd" és más jelszavakat. A kerékpáros tüntetéseken akár több ezer ember is részt vehet, és gyakran olyan városrészeken is átmennek, ahol a tüntetők általában nem szoktak. A Street Riders NYC egyik alapítója, Peter Kerre a New York Times-nak elmondta: "Mélyen, mélyen bejutottunk a környékre, olyan helyekre, ahol ezek az emberek még soha nem láttak felvonulást, és hirtelen 6000 kerékpárt látnak. A reakciók egyszerűen felbecsülhetetlenek voltak, az emberek sírtak a hálától, és kijöttek, hogy köszönetet mondjanak."

Június végén a tüntetők a New York-i City Hall Parkba érkeztek, és ott tábort építettek, ahol üdvözlőpult, könyvtár, teaház és konyhák voltak. A Vocal-NY nevű csoport vezette őket. Azt követelték, hogy a város vonjon el 1 milliárd dollárt a városi rendőrség 6 milliárd dolláros költségvetéséből, és költse azt oktatásra és más dolgokra. New York város július 1-jén dönt az éves költségvetéséről.

Újságírók

Június 4-ig a tüntetésekről tudósító újságírókat több mint 300 alkalommal támadták meg, ebből 192 alkalommal a rendőrség, 69 esetben fizikai támadás történt. 49 újságírót letartóztattak.

Május 28-án reggel fehér minneapolisi rendőrök letartóztatták Omar Jiménezt, a CNN riporterét és stábját, miközben a tüntetéseket filmezték. Jiminez fekete. Elmondta a rendőröknek, hogy ő és stábja újságírók, és felajánlotta, hogy távolabb mennek, de a rendőrök mégis letartóztatták őket. Még aznap elengedték őket. Walz bocsánatot kért a CNN-től, és nyilvánosan kijelentette, hogy Jiminez és stábja csak a munkájukat végezték, és jogaiknak megfelelően jártak el. A CNN egyik fehér riportere, aki Jimineztől egy háztömbnyire dolgozott, megjegyezte, hogy a rendőrök nem zavarták, csak megkérdezték tőle, hogy ki az.

Csak Minneapolisban Linda Tirado, a The Guardian munkatársa fél szemére megvakult. Ali Velshit, az MSNBC munkatársát lábon lőtték. Washingtonban Amelia Brace és Tim Myers, a 7News Australia munkatársai a tüntetőkkel voltak, akiket félrelöktek, hogy Donald Trump a Szent János-templomhoz sétálhasson.

Néha a tüntetők újságírókra támadtak. Washingtonban a tüntetők a Fox News újságíróit dobálták meg. Atlantában valaki megtámadta a CNN székházát.

Suzanne Nossel a PEN America emberi jogi csoporttól Trump elnököt hibáztatta, aki már megválasztása előtt is rosszat mondott az újságírókról. Tendai Biti emberi jogi ügyvéd azt mondta, hogy ez az afrikai diktatúrákra emlékezteti.

Erőszak

Az amerikai Crisis Monitor, az Armed Conflict Location and Event Data Project (ACLED), valamint a Princeton Egyetem Bridging Divides Initiative nevű kezdeményezése által készített jelentés szerint a tüntetések közel 95%-a békés volt. Május vége és augusztus vége között 10 600 tüntetést vizsgáltak meg, és megállapították, hogy 10 100 tüntetésen nem volt erőszakos cselekmény. Mindössze 570 tüntetésen történt erőszakos cselekmény. Azokban a városokban, ahol néhány tüntetés erőszakos volt, az általában egy vagy néhány helyen történt, és nem az egész városban. A Black Lives Matterhez kapcsolódó tüntetések 93%-ánál nem volt erőszakos cselekmény.

Nemzetközi tiltakozások

Az Egyesült Államokon kívül is voltak tüntetések, Londonban, Torontóban, Pekingben, Berlinben, Addisz-Abebában és más helyeken. A nemzetközi tüntetők közül néhányan azt mondták, hogy George Floydot akarják támogatni, de egyben észrevették a rendőrség rasszista fellépését a saját országukban. Torontóban a tüntetők Regis Korchinski-Paquet, egy fekete nő halálára emlékeztek, aki kizuhant az erkélyéről, amikor a rendőrök a lakásában jártak. A londoniak a Grenfell Tower előtt tüntettek, ahol sok fekete és arab halt meg a tűzben. A párizsiak Adama Traoréra emlékeztek, aki meghalt, miután a francia rendőrség letartóztatta. Az ausztrálok tüntetéseket szerveztek David Dungay ausztrál őslakos férfi emlékére, aki letartóztatása után halt meg. Dungay tizenkétszer is azt mondta, hogy "nem kapok levegőt". Egyes tüntetők saját vezetőiknek mondták, hogy új törvényeket akarnak a rasszizmus ellen.

Imposztorok

Legalább egy fehér fajgyűlölő csoport, az Identity Evropa a Twitteren úgy tett, mintha a tüntetők oldalán állna. Azt mondták, hogy az antifához tartoznak, és azt mondták a tüntetőknek, hogy fosztogassák a fehér negyedeket. Lebuktak, és a Twitter törölte a posztjaikat, mert megszegték az erőszakra, a spamre és a hamis fiókokra vonatkozó szabályaikat.

Autóütközések

Július első hetében csak az Egyesült Államokban 66 alkalommal hajtottak tüntetők csoportjaiba. A sofőrök közül hét rendőr volt. Legalább két ember meghalt. 24 sofőr ellen emeltek vádat.

Szövetségi ügynökök általi letartóztatások

Július közepén az oregoni Portlandben szövetségi ügynökök úgy kezdték letartóztatni a tüntetőket, hogy olyan járművekbe ültették be őket, amelyeken nem volt rendőrségi jelzés. Nem mondták el a tüntetőknek, hogy pontosan miért tartóztatják le őket. Néhány tüntető ellen később vádat emeltek, másokat pedig szabadon engedtek.

Ezek az ügynökök a szövetségi kormánytól jöttek. Néhányan közülük a Különleges Műveleti Csoporttól és a Vám- és Határvédelmi Hivatal BORTAC részlegétől. Jogilag a szövetségi ügynökök csak szövetségi bűncselekmények gyanúja miatt tartóztathatnak le embereket. Hivatalosan csak az amerikai szövetségi kormány tulajdonát képező vagyontárgyakat kellene védeniük, de olyan embereket is letartóztattak, akik nem voltak szövetségi tulajdon közelében. Nem kértek engedélyt sem Oregon államtól, sem Portland városától arra, hogy Portlandben letartóztathassanak embereket. Portland polgármestere, Ted Wheeler azt mondta, hogy nem akarja, hogy szövetségi ügynökök legyenek a városban. Kate Brown, Oregon kormányzója azt mondta, hogy ez "politikai színjáték Trump elnöktől, amelynek semmi köze a közbiztonsághoz", és "a szövetségi kormányzat részéről a hatalommal való durva visszaélés".

Július 18-án az 53 éves Christopher David, a tengerészgyalogos veterán hallott a letartóztatásokról, és Portland belvárosába ment, hogy beszéljen az ügynökökkel. A szövetségi ügynökök esküt tesznek az Egyesült Államok alkotmányának védelmére. David meg akarta kérdezni az ügynököktől, hogyan tartóztathatnak le embereket, miközben védik az alkotmányt. Ahelyett, hogy válaszoltak volna neki, paprikaspray-vel lefújták és gumibottal ütötték. Eltörték a lábát. Az esetet videóra vették.

Július 22-ről 23-ra virradó éjjel a portlandi tüntetők egy szövetségi épülethez vonultak, és tűzijátékot dobáltak a kerítésen keresztül. A szövetségi ügynökök könnygázt vetettek be a tömeg ellen. Könnygázt vetettek be Ted Wheeler, Portland polgármestere ellen is, aki kijött, hogy beszéljen a tüntetőkkel.

Egyéb események

A New York-i Brooklynban egy videófelvételen látható, amint egy rendőr egy hetvenéves férfit lökdös. A férfi elesett és vérzett a feje. Mindketten fehérek voltak. A rendőr, Vincent D'Andraia más tüntetőket is bántott. Felfüggesztették, és testi sértéssel vádolták meg. D'Andraia volt az első New York-i rendőr, akit bűncselekménnyel vádoltak meg a George Floyd-tüntetések során elkövetett dolgai miatt.

A washingtoni Seattle-ben a 31 éves Nikolas Fernandez autójával belehajtott egy tüntető csoportba, és lelőtt egy embert. Azt mondta, féltette az életét, mert a tüntetők megpróbálták megragadni az ablakán keresztül. A tűzoltók kórházba vitték a Fernandez által lelőtt férfit.

Június 7-én, vasárnap a virginiai Richmondban Harry H. Rogers autójával belehajtott egy tüntető csoportba. A 36 éves Rogers tagja a Ku Klux Klan fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportjának. A hatóságok Rogers ellen vádat emeltek rosszindulatú megsebesítés kísérlete, vandalizmus bűntette, valamint testi sértés és testi sértés miatt, és az ügyész azt mondta, hogy fontolóra veszi a gyűlölet-bűncselekmény vádját.

Az Illinois állambeli Chicagóban augusztus 10-én, hétfőn emberek betörték az ablakokat és elloptak dolgokat a Magnificent Mile-on, amely Chicago fő bevásárlóközpontja. Két embert meglőttek. Tizenhárom rendőr megsérült. Több mint 100 embert tartóztattak le. A város felemelte a Magnificent Mile-ra vezető hidakat, és leállította a tömegközlekedést, hogy senki ne tudjon bemenni. Lori Lightfoot, Chicago polgármestere azt mondta, hogy Chicagónak nincs szüksége szövetségi ügynökökre.

Adományok

Az emberek pénzt adományoztak a feketék által vezetett politikai csoportoknak, különösen az óvadékalapoknak. Az óvadékalapok pénzt biztosítanak, hogy a letartóztatott emberek még a tárgyalás előtt kijussanak a börtönből. A National Bail Fund Network két hét alatt 75 millió dollárt kapott. A Minnesota Freedom Fund négy nap alatt 20 millió dollárt kapott. A Bail Project több mint 15 millió dollárt kapott. Annyi volt, hogy egyes csoportok nem tudták mindet megszámolni. A Black Lives Matter csak egy petícióból 5 millió dollárt kapott. Néhány csoport annyi pénzt kapott, hogy nem volt szükségük többre, és azt mondták az adományozóknak, hogy menjenek más csoportokhoz.

Halálesetek

Ez a szakasz több információt igényel. (2020. június)

2020. június 9-ig tizenkilenc ember halt meg a tiltakozások miatt:

• Május 27-én a minnesotai Minneapolisban Calvin Horton Jr.-t egy tüntetésen lelőtték. Egy helyi bolttulajdonost letartóztattak, és a rendőrség szerint a gyanúsított azután lőtt, hogy fosztogatásokat látott.
• Május 29-én a michigani Detroitban a tüntetések közelében lelőttek egy férfit.
• Május 30-án a kaliforniai Oaklandben a Szövetségi Védelmi Szolgálat egyik tisztjét, David Patrick Underwoodot egy szövetségi bíróság előtt lőtték le egy autós támadásban. Egy másik őr is megsérült. A belbiztonsági minisztérium a lövöldözést belföldi terrorcselekménynek minősítette. Az FBI nyomoz, de még nem azonosította sem az indítékot, sem a gyanúsítottat.
• Május 30-án a Missouri állambeli St. Louisban egy férfi meghalt, miután elütötte egy FedEx teherautó, amely a zavargók elől hajtott el.
• Május 30-án a nebraskai Omahában egy bár előtt lelőtték James Scurlock tüntetőt. A lövöldözés gyanúsítottja a bár tulajdonosa.
• Május 30-án az Illinois állambeli Chicagóban egy ember meghalt, öt másik pedig megsérült a tüntetők közelében zajló különböző eseményeken.
• Május 31-én az Indiana állambeli Indianapolisban két embert lőttek agyon tüntetések közelében.
• Június 1-jén a Kentucky állambeli Louisville-ben egy férfi meghalt, amikor a Louisville-i rendőrség és a Kentucky Nemzeti Gárda lövöldözni kezdett a tömegre. Ezek a hatóságok azt mondták, hogy viszonozták a tüzet, miután lövéseket adtak le rájuk. A megölt férfi azonban nem vett részt a tüntetéseken. A haláleset ügyében jelenleg is folyik a nyomozás.
• Június 1-jén az iowai Davenportban két embert lelőttek egy olyan éjszakán, amikor nagy volt a lázadás. Egy rendőr is megsérült a lövöldözésben.

Közvélemény

A Pew Research szerint az amerikai felnőttek kétharmada jónak tartotta a tüntetéseket: a fehér felnőttek 60%-a, a fekete felnőttek 86%-a, az ázsiai felnőttek 75%-a és a spanyolajkú felnőttek 77%-a.

Egyesek szerint a Floyd-tüntetések azt mutatják, hogy Amerika elveszíti helyét más országok vezetőjeként. Pierre Haski francia újságíró június 1-jén azt mondta: "Peking nem is remélhetett volna jobb ajándékot. Az az ország, amely Kínát jelöli ki minden rossz bűnösének, a városi zavargásokkal világszerte címlapokra kerül".

A kormány válasza

Tim Walz reakciója

Tim Walz, Minnesota kormányzója változást akart: "Itt az ideje az újjáépítésnek. Újjáépíteni a várost, újjáépíteni az igazságszolgáltatási rendszerünket, és újjáépíteni a kapcsolatot a bűnüldöző szervek és azok között, akiknek a védelmére hivatottak. George Floyd halálának igazságszolgáltatáshoz és rendszerszintű változáshoz kell vezetnie, nem pedig további halálhoz és pusztításhoz".

2020. június 2-án Walz kormányzó közölte, hogy a minnesotai Emberi Jogi Minisztérium vizsgálatot indít a minneapolisi rendőrség ellen. Walz kormányzó azt mondta: "A vizsgálat az MPD politikáját, eljárásait és gyakorlatát fogja felülvizsgálni az elmúlt 10 év során, hogy megállapítsa, az osztály alkalmazott-e rendszerszintű diszkriminatív gyakorlatot a színes bőrűekkel szemben".

Rebecca Lucero emberi jogi biztos szerint a minisztérium "néhány hónapon belül" megkaphatja a jelentés eredményeit.

Donald Trump reakciója

Donald Trump elnök George Floyd és családja iránti együttérzéséről beszélt, de a tüntetőket "gengsztereknek" nevezte, és azt mondta, hogy "amikor a fosztogatás elkezdődik, akkor kezdődik a lövöldözés". A Twitter elrejtette a bejegyzést, mert az megszegte az erőszak jónak való bemutatására vonatkozó szabályait. Trump a tüntetésekért a "gyenge" demokrata polgármestereket és kormányzókat, valamint az antifasiszta mozgalmat, az antifát okolta, mondván, hogy terrorszervezetté nyilvánítja.

Tim Scott dél-karolinai szenátor, aki fekete és republikánus (ugyanúgy, mint Trump), Trump tweetjeit "nem konstruktívnak" nevezte.

Június 1-jén Trump azt mondta a tüntető városoknak és államoknak, hogy hagyják abba a balhét, különben a hadsereget küldi. Az ezt lehetővé tevő törvényt, az 1807. évi Insurrection Act-et, amelyet Trump utoljára 1992-ben, a Los Angeles-i Rodney King-zavargások idején használták.

Szintén június 1-jén, nem sokkal este 7 óra előtt, amikor az embereket már felszólították, hogy ne menjenek az utcára, a rendőrség és a titkosszolgálat villanófegyverekkel és könnygázzal lőtt a Fehér Ház közelében tüntetőkre. Ezt azért tették, hogy a tüntetők elhagyják a Szent János templomot. Ezután Trump elnök elsétált a Szent János templomba, felemelt egy Bibliát, és lefényképeztette magát. Mariann E. Budde püspök, Washington D.C. püspöki vallási vezetője szerint Trump nem mondott imát, és nem beszélt George Floydról. Másnap több demokrata és két republikánus szerint Trump helytelenül tette ezt. Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor azt mondta. "De van egy alapvető - alkotmányos - jog a tiltakozáshoz, és ellenzem, hogy egy békés tüntetést kiürítsenek egy fotózás kedvéért, amely Isten szavát politikai kellékként kezeli".

Minneapolis városának reakciója

A minneapolisi tisztviselők június 5-én jelentették be, hogy a rendőrség többé nem használhat fojtogatást embereken. Június 7-én a városi tanács megszavazta, hogy szétszedik a rendőrséget, és valami mással helyettesítik.

Minnesota állam reakciója

Minnesota állam törvényhozása megpróbált egy új törvényt írni, amely újratervezné az összes minnesotai rendőrséget. 2020-ban Minnesota állami törvényhozása az egyetlen az Egyesült Államokban, amelyben az egyik politikai párt az egyik házat, a másik párt pedig a másik házat ellenőrzi. Az Egyesült Államok Demokrata Pártja rendelkezik többséggel a minnesotai képviselőházban, és az Egyesült Államok Republikánus Pártja rendelkezik többséggel a minnesotai állami szenátusban. A demokraták nagy változásokat akartak a minnesotai rendfenntartásban, például azt, hogy az államügyész vizsgálhassa ki a rendőrgyilkosságokat, és hogy a bűnözőknek visszaállítsák a szavazati jogot. A republikánusok kisebb változtatásokat akartak, például olyan szabályozást, amely tiltja az olyan fojtófogások használatát, mint amilyennel Chauvin megölte George Floydot. A demokraták azt mondták, hogy nem tetszett nekik a republikánus terv, mert többnyire olyan dolgokat tartalmazott, amelyeket a rendőrkapitányságok már kipróbáltak. Június 19-én, pénteken éjfélkor Minnesota állam törvényhozása kifutott az időből. Az ülésszakuk véget ért, és egyik terv sem lett törvény.

Egyéb reakciók

Számos amerikai város és állam eltávolította a konföderációs katonák és tisztek szobrait a George Floyd-tüntetések idején. Néha a tiltakozók húzták le a szobrokat, néha pedig a városi tanácsok döntöttek az eltávolításukról. Június 5-én az Egyesült Államok tengerészgyalogsága bejelentette, hogy nem engedélyezi a konföderációs zászlók elhelyezését a bázisain. A konföderációsok az 1800-as években az amerikai polgárháborúban a rabszolgaságpárti oldalt képviselték. A Southern Poverty Law Center szerint a konföderációs szobrok és zászlók a fehér felsőbbrendűséget támogatják. A tüntetők legalább hét városban, köztük Miamiban, Bostonban, Baltimore-ban, Marylandben, a virginiai Richmondban és az ohiói Columbusban is megrongálták vagy ledöntötték Kolumbusz Kristóf szobrát.

Az egyetemek átnevezték az épületeket. A Columbia Egyetem orvosi karát Samuel Bard orvos alapította, aki ismerte George Washingtont. Neki is voltak rabszolgái. A Columbia 1931-ben róla nevezte el a kollégium egyik épületét Bard Hallnak. A Columbia Tanárképző Főiskola Edward L. Thorndike nevét vette le egy épületről. Thorndike gyűlölte a zsidókat, támogatta a szexizmust és az eugenikát. A Princeton Egyetem átnevezte a Wilson College-ot, mert a nevét viselő Woodrow Wilson elnök rasszista politikát folytatott.

Júniusban az Egyesült Államok szenátusa elrendelte, hogy a hadsereg változtassa meg az összes olyan katonai bázis nevét, amelyet konföderációs katonákról neveztek el, mint például Fort Bragg. Három évük van arra, hogy új neveket válasszanak.

Az angliai Bristolban a tömeg ledöntötte Edward Colston rabszolgakereskedő szobrát, és a kikötőbe dobta. Július 15-én az emberek szobrot állítottak Jen Riednek, a Black Lives Matter tüntetőjének. Másnap a város önkormányzata leszedte a szobrot, mert senki nem kért engedélyt a felállítására. A városi tisztviselők a szobrot egy múzeumba vitték. A szobor neve "A Surge of Power (Jen Reid)", és Marc Quinn készítette.