Kreisfreie Stadt: Németország önálló, járás nélküli városai
Ismerje meg a "kreisfreie Stadt" fogalmát: Németország önálló, járás nélküli városai, jogkörük, történetük és példák (München, Zweibrücken, Bréma) rövid, áttekintő összefoglalója.
Kreisfreie Stadt (többes szám: kreisfreie Städte) olyan német város megnevezése, amely önálló közigazgatási egységként működik: a városi önkormányzat a települési feladatok mellett átveszi a körzet (a Landkreis vagy röviden Kreis) általános hatáskörébe tartozó feladatok nagy részét, és így közvetlenül a tartományi (Land) jogrend szerint jár el. A fogalom szó szerinti fordítása magyarul: „járás nélküli” vagy „körzeti hatáskör nélküli” város. A helyi önkormányzat elvét a német Alaptörvény (Grundgesetz) is védi (GG 28. cikk).
Mi jellemzi a kreisfreie Stadt-okat?
- Önálló közigazgatás: a város saját hatáskörében látja el mind a települési, mind a körzeti (Landkreis) feladatok egy részét vagy egészét.
- Változó kritériumok: nincs országosan egységes, minden tartományra érvényes népességi küszöb — bár gyakorlati szempontból a kreisfreie Städte jellemzően nagyvárosok, sokszor 100 000 fő körüli vagy feletti lakossággal.
- Tartományonként eltérő elnevezés és szabályozás: egyes tartományokban más kifejezéseket használnak (például Stadtkreis), és a kreisfrei státusz feltételeit a tartományi törvények határozzák meg.
Feladatok és hatáskörök
A kreisfreie Stadt mind a települési, mind pedig a körzeti szinthez kötődő feladatokat elláthat. Tipikus körzeti feladatok, amelyeket egy kreisfreie Stadt átvehet, például:
- szociális ellátások és szociális hivatalok működtetése,
- iskolák (különösen középfokú intézmények) fenntartása és igazgatása,
- járási és regionális közutak karbantartása és fejlesztése,
- közegészségügyi és járványügyi feladatok,
- hulladékgazdálkodás és városi infrastruktúra-tervezés,
- építési hatósági ügyek egy része.
Az, hogy pontosan mely feladatokat látja el a város, minden egyes tartomány jogszabálya szerint változik: egyes feladatok át nem ruházhatók (például egyes jogosítványok vagy hatósági engedélyek), míg másokat részben vagy teljes egészében delegálhatnak a városoknak.
Példák, méretek és kivételek
A gyakorlatban sok nagyváros rendelkezik kreisfreie státusszal, de ez nem automatikus a népesség alapján. Vannak kifejezetten nagy lélekszámú városok, amelyek továbbra is egy Landkreis részei. Például Recklinghausen vagy Göttingen olyan nagyobb települések, amelyek nem kreisfreie Städte, hanem egy megye (Landkreis) alá tartoznak.
A legkisebb kreisfreie státusszal rendelkező városok között említik a Zweibrücken-t (közel 35 000 lakos), míg a legnagyobbak közé tartozik München (több mint egymillió lakos — folyamatosan növekvő város). Hamburg és Berlin még nagyobbak, de ezek különleges helyzetűek: mindketten városállamok (Land és város egyben).
A brémai tartomány speciális példája, hogy maga a tartomány két különálló kreisfreie Städte-ből áll: Bréma városa és tőle mintegy 60 km-re északra fekvő Bremerhaven. Bréma városában körülbelül félmillióan élnek (az agglomerációval együtt jelentősen több), Bremerhavenben pedig kb. 117 000 lakos él.
A „Große selbständige Stadt” jelenség
Néhány tartomány külön, átmeneti megoldásokat is alkalmaz: Alsó-Szászországban például léteznek a Große selbständige Stadt (nagy önálló város) kategóriába sorolt települések, amelyek csak bizonyos papírmunkákat és feladatokat vettek át a járástól. Ilyen települések például: Celle, Cuxhaven, Goslar, Hameln, Hildesheim, Lingen és Lüneburg. Bizonyos hatáskörök (például vadászati engedélyek kiadása) jellemzően nem ruházhatók át a városokra, míg más, gyakran regionális szolgáltatások (például hulladékgazdálkodás) részben átruházhatók.
Történeti és közigazgatási összefüggések
A kreisfreie státusz történelmileg alakult ki: iparosodott, regionális központtá váló városok gyakran különültek el a környező vidéktől adminisztratív szempontból. Az egyes tartományok a 20. század második felében és később is többször rendezték át a közigazgatási határokat (fúziók, körzet-átalakítások), ami miatt egyes városok elveszítették vagy megkapták a kreisfreie státust. A pontos szabályozás ma is tartományonként különbözik.
Nemzetközi párhuzamok
A kreisfreie Stadt-hoz hasonló megoldások léteznek más országokban is: az Egyesült Királyságban a Unitary authorities, míg az Egyesült Államokban az önálló város (independent city) rendszere szolgál hasonló célokra: egyetlen helyi egység látja el egyszerre a települési és a megyei feladatokat.
Összefoglalva: a kreisfreie Stadt olyan város, amely önálló közigazgatási szerepet tölt be, és mind helyi, mind körzeti feladatokat ellát — de a pontos jogosítványok, elnevezések és a státusz feltételei tartományonként eltérnek, ezért a konkrét szabályokat mindig az adott Land jogi szabályozása határozza meg.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kreisfreie Stadt?
V: A Kreisfreie Stadt egy német város, amely saját közigazgatással rendelkezik, és független a következő magasabb kormányzati szinttől, a Landkreise-től.
K: Hány ember él általában ezekben a városokban?
V: A legtöbb város, ahol ez a törvény van érvényben, legalább 100 000 lakosú.
K: Melyik a legkisebb város, ahol ez a törvény van érvényben?
V: A legkisebb kreisfreie Stadt státuszú város Zweibrücken, amelynek lakossága körülbelül 35 000 fő.
K: Milyen példák vannak olyan nagyobb városokra, ahol nincs ilyen szabály?
V: Néhány 100 000-nél több lakosú nagyvárosban, például Recklinghausenben és Göttingenben nincs ilyen jogszabály.
K: Vannak más országokban is a kreisfreie Städte-hez hasonló koncepciók?
V: Igen, a kreisfreie Stadthoz hasonló fogalmak az Egyesült Királyságban az Unitary Authorities és az Egyesült Államokban az Independent Cities.
K: Bréma példa a Kreisfree városra?
V: Nem, Bréma valójában két Kreisfree városból - Bréma és Bremerhaven - áll, de városállamnak számít, nem pedig egyetlen Kreisfree városnak.
Keres