Szeleukosz I. Nikátor
I. Szeleukosz Nikátor ("Szeleukosz, a győztes") (i. e. 358 körül - i. e. 281) egyike volt Alexandrosz baráti tábornokainak, akik megkapták vagy átvették az irányítást a birodalom felett. Miután gyalogsági tábornokként szolgált Alexandrosz alatt, végül felvette a basileus (~"király") címet. Ő hozta létre a Szeleukida Birodalmat a Nagy Sándor által meghódított közel-keleti területek nagy részén.
Alexandrosz i. e. 323 júniusában bekövetkezett halála után Szeleukosz kezdetben Perdikkaszt, Alexandrosz birodalmának régensét támogatta, és i. e. 323-ban, a babiloni felosztáskor a társak (Alexandrosz elit lovassága) parancsnoka lett.
A 322-ben lezajlott "diadokiai háborúk" Alexandrosz utódainak háborúi voltak. Perdikkász kudarcot vallott Ptolemaiosz ellen Egyiptomban, ami csapatainak lázadásához vezetett. Perdikkaszt elárulták és egy összeesküvés során Szeleukosz és mások valamikor i. e. 321-ben vagy i. e. 320-ban meggyilkolták.
Kr. e. 321-ben Szeleukoszt nevezték ki Babilon szatrapájának az új régens, Antipatrosz alatt. Szinte azonnal újraindultak a diadokok közötti háborúk, és Antigonosz arra kényszerítette Szeleukoszt, hogy elmeneküljön Babilonból. Szeleukosz csak Kr. e. 312-ben tudott visszatérni Babilonba Ptolemaiosz támogatásával.
Kr. e. 312-től Szeleukosz könyörtelenül kiterjesztette uralmát, és végül meghódította a perzsa és mediai országokat. Szeleukosz nemcsak Babilónia, hanem Alexandrosz birodalmának egész hatalmas keleti része felett uralkodott:
"Mindig lesben állva a szomszédos népekre, fegyverben erős és tanácsban meggyőző, ő [Szeleukosz] megszerezte Mezopotámiát, Örményországot, a "szeleukida" Kappadokiát, Persiszt, Párthiát, Baktriát, Arábiát, Tapúriát, Szogdiát, Arakosiát, Hirkániát és más szomszédos népeket, amelyeket Sándor leigázott, egészen az Indus folyóig, így birodalmának határai a legnagyobbak voltak Ázsiában Sándor után. Az egész terület Frígiától az Indusig Szeleukosz alatt állt".
- Appianus, A szíriai háborúk
Szeleukosz háborúi egészen Indiáig vezették, ahol két év háború után (i. e. 305-303) békét kötött Chandragupta Maurya indiai császárral. Szeleukosz az Indus folyó völgyében lévő keleti szatrápiáit 500 harci elefántra cserélte. Ezek döntő szerepet játszottak Antigonosz ellen az i. e. 301-es ipszoszi csatában és Lüszimakhosz ellen az i. e. 281-es korupediumi csatában.
Szeleukosz Antigonosz és Lüszimakhosz elleni győzelmei után a Szeleukida-dinasztia gyakorlatilag ellenállás nélkül maradt Ázsiában és Anatóliában. Szeleukosz azonban azt is remélte, hogy átveheti az ellenőrzést Lüszimakhosz európai területei, elsősorban Trákia és maga Makedónia felett. Amikor azonban Kr. e. 281-ben megérkezett Trákiába, Szeleukoszt meggyilkolta Ptolemaiosz Ceraunosz, aki a szeleukida udvarba menekült húgával, Lüszandrával. Szeleukosz meggyilkolása tönkretette a szeleukidák kilátásait Trákiában és Makedóniában, és megnyitotta az utat Ptolemaiosz Ceraunosz előtt, hogy magához vegye Lysimakhosz korábbi hatalmának nagy részét Makedóniában. Szeleukoszt fia, I. Antiokhosz követte a Szeleukida Birodalom uralkodójaként.
Szeleukosz uralkodása alatt számos új várost alapított, köztük Antiókhiát (i. e. 300) és különösen a Tigris menti Szeleukkiát (i. e. 305 körül), a Szeleukida Birodalom új fővárosát, amely alapítás végül elnéptelenítette Babilont.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt I. Szeleukosz Nikátor?
V: I. Szeleukosz Nikátor, más néven "Szeleukosz a győztes", Nagy Sándor hadvezére és barátja volt, aki végül átvette az irányítást a birodalma felett. Ő hozta létre a Szeleukida Birodalmat a Sándor által meghódított közel-keleti területek nagy része fölött.
Kérdés: Mik voltak a "diadochiai háborúk"?
V: A "Diadokiai háborúk" a Nagy Sándor i. e. 323 júniusában bekövetkezett halálát követő, Nagy Sándor utódai közötti háborúk voltak. Ezeket a háborúkat azért vívták, hogy eldöntsék, ki kapja meg az irányítást Alexandrosz birodalma felett.
K: Hogyan vallott kudarcot Perdikkász Ptolemaiosz ellen?
V: Perdikkász kudarcot vallott Ptolemaiosz ellen Egyiptomban, ami lázadáshoz vezetett csapatai között, és végül Szeleukosz és mások által elkövetett árulásához és meggyilkolásához vezetett valamikor i. e. 321-ben vagy 320-ban.
K: Milyen szerepet játszottak a harci elefántok Szeleukosz számára?
V: A harci elefántok döntő szerepet játszottak Szeleukosz számára mind az i. e. 301-es ipsusi csatában, mind pedig az i. e. 281-es korupediumi csatában. Két év háború után (i. e. 305-303) 500 harci elefántot szerzett Indiából.
K: Milyen városokat alapított Szeleukosz uralkodása alatt?
V: Uralkodása alatt Szeleukosz számos új várost alapított, köztük Antiókhiát (i. e. 300) és különösen Szeleukhiát a Tigris partján (i. e. 305 körül), amely birodalmának új fővárosa lett.
K: Hogyan egyengette Ptolemaiosz tettei az utat ahhoz, hogy átvegye a hatalmat Lüszimakhosztól?
V: Azzal, hogy Ptolemaiosz Ceraunosz meggyilkolta Seulekuszt, megsemmisült minden esélye arra, hogy átvegye az irányítást Lüszimakhosz európai területei, például Trákia és maga Makedónia felett, és ezzel megnyitotta az utat Ptolemaiosz Ceraunosz előtt a hatalom nagy részének elszívására Lüszimakhosz korábbi makedóniai területeiről.
