Afrikanizált méhek (gyilkos méhek): jellemzők, veszélyek és védekezés
Afrikanizált méhek (»gyilkos«): jellemzők, veszélyek és gyakorlati megelőzés — hogyan ismerd fel, csökkentsd a kockázatot és védekezz biztonságosan a csípések ellen
Az afrikanizált méhek az európai és az afrikai méhek hibridjei. Veszélyesebbek és védekezőbbek, mint a hagyományos mézelő méhek. Emiatt egyesek "gyilkos méheknek" nevezik őket.
Az afrikanizált méhek sokkal jobban védik a méhcsaládjukat, és nagyobb valószínűséggel csípnek. Ha valamelyiküket meglepik vagy megijesztik, mindannyian együtt támadnak, és több száz fullánkkal szúrják meg ugyanazt az állatot vagy személyt. Valójában a fullánkjuk ugyanolyan, mint a közönséges méheké, de mivel mindannyian együtt szúrnak, sokkal veszélyesebbek. Általában sokkal messzebbre üldözik a célpontjukat, mint a közönséges méhek, és sokkal hosszabb ideig maradnak dühösek és harcra készek. Sokkal több "őrző" méhük van, mint a közönséges mézelő méheknek. Ha azonban egyedül hagyják őket, általában nem támadnak.
Eredet és elterjedés
Az afrikanizált méhek eredetileg Brazíliában keletkeztek a XX. század közepén, amikor afrikai eredetű méheket szándékosan kereszteztek európai méhekkel. A kereszteződés után a populációk elszabadultak, és azóta fokozatosan terjedtek Észak- és Dél-Amerikában. Magyarországon és Európában az európai méh (Apis mellifera) őshonos, de az afrikanizált vonalak elterjedésére vonatkozó kockázatokat és eseményeket a helyi hatóságok figyelik.
Jellemzők
- Erősen védekező viselkedés: gyorsan reagálnak zavarára, és sok őrzőméhet mozgósítanak.
- Nagyobb hajlam a tömeges támadásra: egyszerre sok egyed csíp, ami egyedi fullánkszám mellett is életveszélyes lehet.
- Hosszabb üldözés: a célpontot nagyobb távolságra (akár több száz méterre) is követhetik, mint az európai méhek.
- Gyakori rajzás és szaporodás: gyakran többször rajzanak és hajlamosak elköltözni (absconding), ami nehezíti a kezelésüket a méhészek számára.
- Genetikai introgresszió: más méhpopulációkkal való kereszteződés révén keverednek a tulajdonságaik, így a viselkedési spektrum tág.
Veszélyek az emberekre és állatokra
Többszörös csípés: sok csípés egyszerre mérgező hatást (envenomációt) okozhat, ami legyengítheti a szervezetet; súlyos esetekben az életveszély is fennállhat, különösen gyermekeknél, időseknél vagy krónikus betegek esetén.
Allergiás reakció (anafilaxia): egyesek már egyetlen csípésre is súlyos, életveszélyes allergiás reakciót adhatnak. Ha valakinek ismert méhcsípésre kialakuló súlyos allergiája van (adrenalin injekció — EpiPen), azonnal használja, és kérjen sürgősségi ellátást.
Mit tegyünk támadás esetén?
- Maradjon nyugodt — ne hadonásszon, mert a mozgás tovább ingerli a méheket.
- Menjen gyorsan fedett helyre (épület, gépkocsi), és zárja be az ajtókat, ablakokat.
- Ha nincs menedék, fussunk egyenesen, ne a méhek elől meneküljünk hátulra; a cél az, hogy minél távolabb kerüljünk a kaptártól vagy a rajtól.
- Fedjük az arcot és a nyakat, mert a légutak és a szemek különösen veszélyeztetettek.
- Miután biztonságban vagyunk, távolítsuk el a fennmaradt fullánkokat kaparó mozdulattal (kártya, ujj körme), ne csipesszel húzzuk, mert az további méreg befecskendezéséhez vezethet.
- Ha sok csípés történt, vagy allergiás tünetek (légzési nehézség, arcduzzanat, szédülés) jelentkeznek, hívjunk sürgősségi szolgálatot és keressünk orvosi ellátást.
Megelőzés és védekezés
- Kerülje a fészkelőhelyek zavarását: ne nyúljunk odúkhoz, üregekhez, padlásrészekhez, falmellékekhez, ahol méhek fészkelhetnek.
- Jelentsük a gyanús rajokat vagy telepeket: helyi hatóságoknak, természetvédelmi szervezeteknek vagy méhészegyesületeknek érdemes bejelenteni, akik szakembert küldenek.
- Méhészek számára: védőruházat, háló használata, óvatos kezelési technikák, szükség esetén requeening európai génállományú királynőkkel a kevesebb agresszivitás érdekében.
- Professzionális eltávolítás: vad vagy veszélyes telepeket mindig képzett szakemberrel vagy illetékes szolgálattal szabad eltávolíttatni; próbálkozás házilag súlyos következményekkel járhat.
Összegzés
Az afrikanizált méhek nem „gyilkosok” abban az értelemben, hogy a faj maga különösebb rosszindulatot hordozna, de agresszívebb védelmi magatartásuk és a tömeges csípések lehetősége miatt nagyobb kockázatot jelentenek. Tudatossággal, helyes viselkedéssel és a hatóságokkal való együttműködéssel a kockázatok jelentősen csökkenthetők.
Történelem
1956-ban tudósok afrikai és európai méheket hoztak a dél-amerikai Brazíliába, hogy kiderítsék, vajon tudnak-e párosodni. Azért akarták ezt megtenni, hogy olyan méhet hozzanak létre, amely egy melegebb helyen több mézet termel. A tudósok ezeket az új méheket "afrikanizált mézelő méheknek" nevezték el. Ezek a méhek azonban nagyon különböztek a hagyományos mézelő méhektől. Hirtelen elhagyták a kolóniát, és máshol építettek kaptárt. A tudósok rájöttek, hogy a királynő néhány hónap után úgy döntött, hogy elhagyja a kolóniát, és általában a kolónia felét magával vitte. Még az európai méhcsaládokat is képesek voltak átvenni azáltal, hogy megölték az európai méhkirálynőt, és a saját méhkirálynőjüket tették meg "királynőnek".
A bal oldali méh egy afrikanizált méh, a jobb oldali pedig egy európai méh.
Hová utaznak
Mivel a királynő furcsa módon elhagyja a kaptárat és új kolóniákat alapít, az afrikanizált méhek gyorsan elterjedtek Brazíliából. Észak felé vonultak, így Dél-Amerika nagy részén, Mexikóban, valamint Texas, Új-Mexikó, Arizona és Kalifornia déli részén is elterjedtek. A tudósok nem tudják biztosan, hogy meddig fognak még terjedni. Egyesek úgy vélik, hogy észak felé már nem tudnak sokkal messzebbre menni, mert az igazán hideg teleket vagy a rendkívül száraz nyarakat nem élik túl jól. Néhányan nem értenek egyet.
Azok az afrikai méhek, amelyek dél felé vándoroltak, sokkal szelídebbek lettek, és jól alkalmazhatók méhészkedésre és mézkészítésre. A dél-amerikai méhészek általában az újrahonosított afrikanizált méheket választják, mert sokkal több mézet termelnek, mint a közönséges méhek.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mik azok az afrikanizált mézelő méhek?
V: Az afrikanizált mézelő méhek az európai mézelő méh és az afrikai méhek mesterséges, mesterséges hibridjei, amelyek veszélyesebbek és védekezőbbek, mint a hagyományos mézelő méhek.
K: Miért nevezik az afrikanizált mézelő méheket "gyilkos méheknek"?
V: Egyesek azért nevezik az afrikanizált mézelő méheket "gyilkos méheknek", mert sokkal jobban tudják védeni a méhkaptárukat, és sokkal valószínűbb, hogy együttesen támadnak, és több száz csípéssel szúrják meg ugyanazt az állatot vagy személyt.
K: Miért veszélyesebbek az afrikanizált méhek a hagyományos méheknél?
V: Az afrikanizált méhek sokkal jobban védik a méhkaptárukat, mint a közönséges méhek, és általában sokkal messzebbre üldözik a célpontjukat, mint a közönséges méhek. Emellett hosszabb ideig maradnak dühösek és harcra készek.
K: Mi történik, ha az egyik afrikanizált mézelő méh meglepődik vagy megijed?
V: Amikor egy-egy afrikanizált méh meglepődik vagy megijed, mindannyian együtt támadnak, és több száz fullánkkal szúrják meg ugyanazt az állatot vagy személyt.
K: Miért veszélyesebbek az afrikanizált mézelő méhek, annak ellenére, hogy a fullánkjuk ugyanolyan, mint a közönséges mézelő méhé?
V: Az afrikai méhek azért veszélyesebbek annak ellenére, hogy a fullánkjuk ugyanolyan, mint a közönséges méhé, mert mindannyian együtt csípnek, és a támadásaikban több méh vesz részt.
K: Miben különböznek az afrikanizált mézelő méhek a közönséges méhektől?
V: Az afrikanizált mézelő méhek veszélyesebbek és védekezőbbek, mint a közönséges mézelő méhek. Sokkal több "őrző" méhük van, mint a közönséges mézelő méheknek, ami miatt jobban védik a méhkaptárukat.
K: Mi a különleges az afrikanizált méhekben?
V: Az afrikanizált mézelő méhek azért egyedülállóak, mert az európai és az afrikai méhek mesterséges, mesterséges hibridjei, amelyek sokkal veszélyesebbek és védekezőbbek, mint a hagyományos mézelő méhek. Sokkal több "őrző" méhük is van, mint a hagyományos mézelő méheknek.
Keres