Oswald T. Avery — a DNS génanyagát igazoló kanadai–amerikai molekuláris biológus
Oswald T. Avery — kanadai–amerikai molekuláris biológus, aki 1944-es kísérletével bizonyította, hogy a DNS hordozza a géneket; Rockefeller-kutató, többszörös Nobel-jelölt, díj nélkül maradt.
Oswald Theodore Avery Jr. FRS (1877. október 21. – 1955. február 20.) kanadai születésű amerikai orvos és orvoskutató. Pályafutása nagy részét a New York-i Rockefeller Egyetemi Kórházban töltötte.
Avery volt az egyik első molekuláris biológus és az egyik korai tudós, aki az immunkémiát és a baktériumok biokémiáját kutatta.
Leginkább arról a kísérletről ismert (amelyet 1944-ben publikált munkatársaival, Colin MacLeoddal és Maclyn McCartyval), amely bebizonyította, hogy a DNS az az anyag, amelyből a gének készülnek.
Élete és tudományos pályafutása
Avery Kanadában született, majd az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait és orvosi képesítést szerzett. Pályafutását baktériumok és immunkémiai módszerek tanulmányozásának szentelte; munkája során összekapcsolta a klasszikus bakteriológiai megfigyeléseket a korszerű biokémiai technikákkal. Egész életében csendes, szerény kutató maradt, aki ritkán keresett széles nyilvánosságot, mégis meghatározó hatással volt a molekuláris biológia fejlődésére.
Az Avery–MacLeod–McCarty kísérlet
Avery és kollégái a Streptococcus pneumoniae nevű baktériumon végzett korábbi megfigyelésekre építettek (például Frederick Griffith 1928-as „transzformáció”–kísérleteire). A 1944-ben közölt munkájukban kimutatták, hogy egy sejtből kivont, jól megtisztított anyag képes örökítő jelleg megváltoztatására: az úgynevezett R‑típusú (rough, nem burkos) baktériumok át tudtak alakulni S‑típusú (smooth, burkos, virulensebb) baktériumokká.
Fontos elemei a kísérletnek:
- a transzformáló anyag több lépcsős tisztítása és vizsgálata,
- enzimes kezelések alkalmazása: a mintákat proteázokkal (fehérjéket bontó enzimek), ribonukleázokkal (RNS‑t bontó enzimek) és dezoxiribonukleázokkal (DNázok, a DNS‑t bontó enzimek) kezelték,
- az volt a döntő megfigyelés, hogy a proteáz- és RNáz-kezelés nem szüntette meg a transzformáló aktivitást, míg a DNáz-kezelés megszüntette azt — ebből a DNS szerepe következett.
Ez a gondosan kivitelezett, többlépcsős bizonyítási lánc tette meggyőzővé a szerzőket és később a tudományos közösséget arról, hogy a genetikai információ hordozója a DNS.
Fogadtatás, utóhatás és elismerés
A reakció eleinte vegyes volt: sokan szkeptikusak maradtak, részben mert akkoriban a fehérjéket tartották valószínűbb örökítő anyagnak, részben azért, mert a DNS szerkezetéről és működéséről akkor még kevés volt ismert. Későbbi kísérletek, például a Hershey–Chase kísérlet (1952) és a DNS kettős‑spirál struktúrájának felderítése (Watson és Crick, 1953) megerősítették Avery eredményeit és azok központi szerepét a molekuláris biológiában.
A Nobel-díjas Arne Tiselius egyik híres megjegyzése szerint Avery volt a legérdemesebb tudós, aki nem kapott Nobel-díjat munkásságáért; valóban, életében többször jelölték a díjra, az 1930‑as, 1940‑es és 1950‑es években is.
Örökség
Avery eredményei alapjaiban változtatták meg a biológiai gondolkodást: a genetika és a molekuláris biológia a DNS molekuláris működésének felderítésére fordult. Munkája közvetlen előkészítője volt a gének kémiai természetének és működésének későbbi feltárásának, és hatása ma is érezhető a genetika, a biotechnológia és az orvostudomány területén.
Oswald T. Avery tudományos életműve példája annak, hogyan vezetheti egy jól megtervezett, gondos laboratóriumi kutatás a biológia paradigmaváltásához — még akkor is, ha a szerző maga visszafogott, és a korai elismerés lassan érkezik meg.
Életrajz
Oswald Avery az új-skóciai Halifaxban született. Apja baptista lelkész volt. 1887-ben apját felkérték, hogy költözzön New Yorkba, ahol egy gyülekezetet vezet. Avery 1900-ban a Colgate Egyetemen szerezte meg az A.B. fokozatot. A Columbia Orvosok és Sebészek Főiskoláján szerzett doktori címet 1904-ben. New Yorkban praktizált orvosként egészen 1907-ig, amikor a brooklyni Hoagland Laboratórium kutatója lett. Felnőttként Avery pajzsmirigy túlműködésben (Graves-kór) szenvedett, és 1934-ben pajzsmirigyműtéten esett át. 1936-ban az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották.
Áttörő felfedezés
| Dupla Helix
|
| · v · t · e |
Sokáig úgy gondolták, hogy a genetikai információ a sejtfehérjében van. Frederick Griffith 1927-ben végzett kutatásait folytatva Avery MacLeoddal és McCartyval együtt dolgozott az öröklődés rejtélyén. 1943-ban a Rockefeller Intézetből emeritusi státuszt kapott, de még öt évig dolgozott, bár ekkor már a hatvanas évei végén járt.
Ebben a korai kísérletben a III-S típusú virulens Streptococcus pneumoniae-törzs elpusztult változatát élő, de nem virulens II-R típusú pneumococcusokkal együtt injektálták. Ez a III-S típusú pneumococcusok halálos fertőzését eredményezte.
Alfred Hershey és Martha Chase 1952-ben a Hershey-Chase-kísérlettel vitte tovább Avery kutatásait. Ezek a kísérletek előkészítették az utat Watson és Crick számára a DNS spirális szerkezetének felfedezéséhez, és így a modern genetika és molekuláris biológia megszületéséhez. Erről az eseményről Avery egy levélben írt legfiatalabb bátyjának, Roy-nak, a Vanderbilt School of Medicine bakteriológusának: "Nagyon jó móka buborékokat fújni, de bölcsebb, ha magad szúrod ki őket, mielőtt valaki más próbálkozik".
A Nobel-díjas Joshua Lederberg szerint Avery és laboratóriuma "a modern DNS-kutatás történelmi platformját" biztosította, és "a genetika és általában az orvosbiológia molekuláris forradalmát jelezte".
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Oswald Theodore Avery Jr.?
V: Oswald Theodore Avery Jr. kanadai születésű amerikai orvos és orvoskutató volt, aki karrierje nagy részét a New York-i Rockefeller Egyetemi Kórházban töltötte.
K: Miről volt a legismertebb?
V: Leginkább arról a kísérletéről ismert (amelyet 1944-ben publikált munkatársaival, Colin MacLeoddal és Maclyn McCartyval együtt), amely bebizonyította, hogy a DNS az az anyag, amelyből a gének készülnek.
K: Elnyerte-e valaha a Nobel-díjat?
V: Nem, bár az 1930-as, 1940-es és 1950-es években többször jelölték a díjra, soha nem kapott Nobel-díjat.
K: Ki mondta, hogy Avery volt a legérdemesebb tudós, aki nem kapott Nobel-díjat?
V: A Nobel-díjas Arne Tiselius azt mondta, hogy Avery volt a legérdemesebb tudós, aki nem kapott Nobel-díjat a munkájáért.
K: Mit tanulmányozott Avery?
V: Immunkémiát és molekuláris biológiát tanult.
V: Immunkémiát és molekuláris biológiát tanult.
Keres