Mary Anning
Mary Anning (1799. május 21. - 1847. március 9.) 19. század eleji brit kövületgyűjtő, -kereskedő és paleontológus. Megélhetését a dorseti Lyme Regisben (Dorset), ahol élt, a gazdag jura tengeri rétegekben talált és preparált kövületekkel kereste. Számos fontos leletet talált. Ezek közé tartozott az első helyesen azonosított ichtioszaurusz-csontváz (Temnodontosaurus platyodon); az első két valaha talált plesiosaurusz-csontváz (Plesiosaurus dolichodeirus); az első Németországon kívül talált pteroszaurusz-csontváz (Dimorphodon macronyx); és néhány fontos halkövület.
Megfigyelései kulcsszerepet játszottak annak felfedezésében, hogy a belemnites fosszíliák megkövesedett tintazsákokat tartalmaznak, és hogy a koprolitok, amelyeket akkoriban bezoárkövekként ismertek, megkövesedett ürülék. Amikor Henry De la Beche geológus megfestette a Duria Antiquior című képet, azt nagyrészt az Anning által talált fosszíliákra alapozta. Nyomatokat adott el az ő javára. Munkája kulcsszerepet játszott a tudományos biológia fejlődésében a 19. század elején. Kétségtelenül kimutatta, hogy korábban ismeretlen életformák léteztek a jura tengerekben, amelyek mindegyike már régen kihalt.
Anning neme és társadalmi osztálya - szülei szegény vallási disszidensek (nem anglikán protestánsok) voltak - megakadályozta, hogy teljes mértékben részt vegyen a 19. század eleji Anglia tudományos közösségében, amelyet a gazdag anglikán úriemberek uraltak. Néhányan azok közül, akikkel és akiknek dolgozott, teljes mértékben elismerték hozzájárulását, mások azonban nem.
Bár Nagy-Britanniában, Európában és Amerikában geológus körökben is ismert lett, és a legjobb leleteiből sok pénzt keresett, élete nagy részében anyagilag is nehézségekbe ütközött. 1818-ban Anningre Thomas Birch, egy gazdag kövületgyűjtő figyelt fel, amikor eladott neki egy ichtioszaurusz csontvázat. Egy évvel később megzavarta az Anning család szegénysége, amely odáig jutott, hogy a bútorokat kellett eladnia, hogy meg tudjon élni. Birch elintézte, hogy saját kövületgyűjteményét árverés útján értékesítse, és a bevételt (mintegy 400 fontot) az Anning családnak adta. Amellett, hogy a nyilvános árverés a szükséges pénzeszközökhöz juttatta, az Anning-család ismertségét is növelte a geológus közösségben. Később, 1835-ben 300 fontot (hatalmas összeget) veszített meggondolatlan befektetéseken, de az évi 25 fontos állami nyugdíj megmentette. Ezt egy másik barátja, William Buckland szervezte meg. Korai halálát mellrák okozta.
Ez a kék emléktábla azon a helyen van elhelyezve, ahol Mary Anning született, és ahol az első kövületboltja volt, és ahol jelenleg a Lyme Regis Múzeum található.
A fosszíliák boltja
A turisták Lyme Regisbe látogattak, amely népszerű tengerparti üdülőhellyé vált. Ahogy apjuk tette előttük, Mary és bátyja, Joseph Anning is felállítottak egy "érdekességeket" kínáló asztalt az autóbuszmegálló közelében, egy helyi fogadóban, hogy árujukat a turistáknak árulják. Miután Joseph 1810-ben fontos leletet talált egy ichtioszaurusz koponyával, Mary pedig egy évvel később megtalálta a hozzá tartozó csontvázat, ismertté váltak a geológusok és a fosszíliák iránt érdeklődő amatőrök körében. A fosszíliák iránti szenvedélyük a családjuk fő bevételi forrásává nőtte ki magát.
Kereskedelmi tevékenysége gerinctelen kövületekből állt, például ammonitesz és belemnit kagylókból, amelyek gyakoriak voltak a környéken, és néhány shillingért árulták őket. A gerinces kövületek sokkal ritkábbak voltak, és az olyan kivételes példányok, mint egy majdnem teljes ichtioszaurusz csontváz, sokkal többért keltek el.
E kövületek forrása a Lyme-t körülvevő tengerparti sziklák voltak, amelyek a Blue Lias nevű geológiai képződmény részét képezik. Ez a formáció mészkő és palakő váltakozó rétegeiből áll, amelyek a jura időszak elején (kb. 210-195 millió évvel ezelőtt) üledékként rakódtak le egy sekély tengerfenéken. A sziklák Nagy-Britannia egyik leggazdagabb fosszilis lelőhelyei közé tartoznak.
Ahogy Mary Anning továbbra is fontos felfedezéseket tett, úgy nőtt a hírneve. 1826-ban, 27 éves korában sikerült elég pénzt megtakarítania ahhoz, hogy vásároljon egy házat, amelynek üveg kirakatát az Anning's Fossil Depot nevű boltja számára. A költözésről a helyi újság is beszámolt, amely megemlítette, hogy a boltban jelenleg egy gyönyörű ichtioszaurusz-csontváz van kiállítva. Sok geológus és fosszíliagyűjtő Európából és Amerikából látogatta meg Anninget Lyme-ban, hogy példányokat vásároljon. Ezek közé tartozott George William Featherstonhaugh geológus is, aki 1827-ben az újonnan megnyitott New York-i Természettudományi Líceum számára vásárolt kövületeket. II. Frigyes Ágoston szász király 1844-ben meglátogatta az üzletét, és egy ichtioszaurusz csontvázat vásárolt kiterjedt természettudományi gyűjteménye számára.
Egy kiadvány
Lady Harriet Silvester 1824-ben látogatott Lyme-ba. Naplójában megjegyezte:
... az a rendkívüli ebben a fiatal nőben, hogy olyan alaposan megismerkedett a tudománnyal, hogy amint csontokat talál, azonnal tudja, melyik törzshöz tartoznak. A csontokat cementtel rögzíti egy keretre, majd rajzokat készít és bevéseti őket. . . Ez kétségtelenül az isteni kegyelem csodálatos példája - hogy ez a szegény, tudatlan lány ilyen áldásban részesült, mert olvasás és alkalmazás révén eljutott a tudásnak arra a fokára, hogy szokott írni és beszélgetni professzorokkal és más okos emberekkel a témáról, és mindannyian elismerik, hogy többet ért a tudományból, mint bárki más ebben a királyságban.
Ahogy telt az idő, egyre jobban bízott a tudásában, és 1839-ben levélben kérdőjelezte meg a Magazine of Natural History című folyóirat állítását, miszerint a Hybodus őskori cápa kampós foga új felfedezésnek számít. Már évekkel ezelőtt felfedezte, hogy léteznek olyan fosszilis cápák, amelyeknek egyenes és kampós fogaik is vannak. A levél kivonata, amelyet a magazin kinyomtatott, volt az egyetlen, amit Anning valaha is publikált.
Jelentősebb leletek
- Ichthyosaur 1810/11
- több Ichthyosaurus 1815/19
- Plesiosaurus 1820/21
- Belemnit tintaszákja 1826
- Pterosaur 1828
- Fosszilis halak 1828/29
- Plesiosaur 1830
Henry De la Beche geológus 1830-ban festette meg a Duria Antiquior című nagy hatású akvarelljét, amely nagyrészt az Anning által talált kövületek alapján készült.
Későbbi hírneve
Mary Anningről szól a régi nyelvtörő: "Kagylókat árul a tengerparton". A dalt 1908-ban, több mint fél évszázaddal Anning halála után Terry Sullivan írta, akit az élettörténete ihletett. A dalszöveg az idők során változott, de az eredeti szöveg így szólt:
Kagylókat árul a tengerpartonA
kagylókat, amiket árul, biztos vagyok benneSzóval,
ha kagylókat árul a tengerparton, akkor
biztos vagyok benne, hogy kagylókat árul.
Anning élettörténetét a 20. században számos író inspirálónak tekintette. A legtöbb ilyen anyagot gyermekeknek szóló, inspiráló irodalomnak szánták, és általában a gyermekkorára és korai karrierjére összpontosítottak, elhanyagolva későbbi eredményeit. A művek nagy része romantikus volt, és történelmileg sem mindig pontos. Történelmi regényekben is szerepelt karakterként, talán a legjelentősebb John Fowles A francia hadnagy asszonya (1969) című regényében, amelyből 1981-ben játékfilm is készült. Fowles kritikusan megjegyezte, hogy Anningről még életében egyetlen brit tudós sem nevezett el egy fajt sem.
Az 1840-es években azonban Louis Agassiz, a fosszilis halak svájci-amerikai szakértője két fosszilis halfajt, az Acrodus anningiae-t és a Belenostomus anningiae-t róla, egy másikat pedig barátjáról, Elizabeth Philpotról nevezte el. Agassiz hálás volt a két nő segítségéért, amelyet 1834-ben Lyme Regisben tett látogatása során kapott a fosszilis halminták vizsgálatában és megértésében.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Mary Anning?
V: Mary Anning a 19. század eleji brit kövületgyűjtő, kereskedő és paleontológus volt.
K: Milyen fontos felfedezéseket tett?
V: Számos fontos leletet talált, köztük az első helyesen azonosított ichtioszaurusz-csontvázat (Temnodontosaurus platyodon); az első két valaha talált plesiosaurusz-csontvázat (Plesiosaurus dolichodeirus); az első Németországon kívül talált pteroszaurusz-csontvázat (Dimorphodon macronyx); és néhány fontos halkövületet. Azt is megfigyelte, hogy korábban ismeretlen életformák léteztek a jura tengerekben, amelyek mindegyike már régen kihalt.
K: Hogyan járult hozzá munkássága a 19. század eleji tudományos biológiához?
V: Munkája kulcsszerepet játszott a tudományos biológia fejlődésében a 19. század elején, mivel kétséget kizáróan kimutatta, hogy korábban ismeretlen életformák léteztek a jura kori tengerekben, amelyek mindegyike régen kihalt.
K: Miért nem tudott teljes mértékben részt venni a tudományos közösségben ebben az időben?
V: Neme és társadalmi osztálya - szülei szegény vallási másként gondolkodók voltak - megakadályozta, hogy teljes mértékben részt vegyen a 19. század eleji Anglia tudományos közösségében, amelyet a gazdag anglikán úriemberek uraltak.
K: Hogyan segített Thomas Birch Mary Anning családjának?
V: Amikor észrevette szegénységüket, Birch megszervezte saját kövületgyűjteményének árverésen való eladását, és 400 font értékű bevételt adott nekik. Ez nemcsak a szükséges pénzeszközöket biztosította, hanem a geológus körökben is növelte az ismertségüket.
K: Hogyan segítette William Buckland anyagilag Mary Anninget?
V: Miután 300 fontot veszített a meggondolatlan befektetéseken, Buckland megszervezte számára az évi 25 font értékű állami nyugdíjat.
K: Mi okozta a halálát?
V: Mary Anning mellrákban halt meg.
