Bodo (Mech) nyelv: Assam hivatalos sino-tibeti nyelve és írása
Ismerje meg a bodo (mech) nyelvet: Asszam hivatalos sino-tibeti nyelvét, történetét és devanagari írását — kultúra, jogi státusz és írásfejlődés egy helyen.
A bodo (बर'), vagy mech, az északkelet-indiai és bengáli bodó nép kínai-tibetinyelve. Az indiai Asszam állam egyik hivatalos nyelve. Egyike annak a 22 jegyzékbe vett nyelvnek, amely különleges alkotmányos státuszt élvez Indiában. A bodo nyelvet 1963 óta a devanagari írásmóddal írják; korábban különféle helyi írásmódokat, továbbá a környező bengáli/asszámi írást és a latin betűs átírást is használták.
Elterjedés és beszélők
A bodo beszélői elsősorban Assam északnyugati és középső részein, valamint a környező államokban (például Meghalaya és Nagaland) és a határ menti területeken élnek. A nyelvet használó közösség nemzetiségi elnevezései között szerepel a Boro és Mech elnevezés is. A legutóbbi népszámlálások alapján a beszélők száma körülbelül 1–1,5 millióre tehető; pontos adatok régiónként és forrásonként eltérnek.
Nyelvcsalád és nyelvi jellemzők
A bodo a Boro–Garo alcsoporthoz tartozik a nagyobb kínai–tibeti nyelvcsaládon belül. Néhány alapvető jellemző:
- alapszórend: alany–tárgy–ige (SOV);
- morfológia: elsősorban rag- és toldalékalapú (agglutináló elemek), gazdag igeragozással és névszóragozással;
- mondatszintaxis: posztpozíciók használata (az előpositionális szerkezetek helyett);
- szókincs: erős kölcsönhatás a közeli indiai nyelvekkel (pl. asszámi, bengáli), de megőriz saját törzsies elemeket is.
Írás, standardizáció és oktatás
A 20. század közepétől megindult a bodo írásbeli standardizálása: hivatalos döntés alapján 1963-tól a devanagari írásmódot alkalmazták a nyelv normálására és oktatására. Azóta a devanagari alapú helyesírásot tanítják iskolákban, és ezt használják hivatalos dokumentumokban, közéleti írásokban, tankönyvekben. Ugyanakkor a helyi közösségekben és a sajtó egy részében időnként más átírások is megjelennek, illetve a történeti írásbeliség többféle, nem mindig egységes formája ismeretes volt.
Kultúra, irodalom és média
A bodo gazdag népművészeti és szóbeli hagyományokkal rendelkezik: népdalok, mondák, táncok és ünnepek (például a Bwisagu–Baisagu fesztivál) fontos részei az identitásnak. A 20. század második felétől fejlődött a modern bodo irodalom: megjelentek verseskötetek, elbeszélések, drámák és újságok. A nyelv médiafelületeken (rádió, helyi televízió, online kiadványok) is jelen van, és folyamatosan nő az oktatásban betöltött szerepe.
Jelen és kihívások
Bár a bodo hivatalos státusza és az oktatásban való jelenlét erősíti a nyelv helyzetét, továbbra is kihívást jelent a nyelvi sokszínűség kezelése, a fiatal generációk anyanyelvhasználatának fenntartása, valamint az egységes helyesírás és pedagógiai anyagok fejlesztése. A közösségi mozgalmak, kulturális programok és kormányzati intézkedések egyaránt hozzájárulnak a nyelv megőrzéséhez és fejlődéséhez.
Történelem és nyelvi besorolás
A bodo a bodo csoporthoz tartozó kínai-tibeti nyelv. Közeli rokonságban áll az asszami dimasa és a tiwa (lalung) nyelvvel. Rokon a meghalayai garo nyelvvel és a tripurai kokborok nyelvvel is. Assam bodo nyelvű területei a nyugati Dhubritól a keleti Sadiyáig terjednek. Alipurduarban, Cooch Beharban és Jalpaiguriban, valamint Bengália más részein a bórókat "Mech" néven ismerik. Az 1991-es népszámlálás szerint a bórul beszélők száma 1 984 569 fő (bodo 1 324 748 fő), (mech 659 821 fő). A bodó törzs népszámlálási jelentéseiben azonban csak a bodók szerepelnek. A mech törzset nem tartalmazza. A "boro" szó a nyelvet és a közösséget jelenti. A második szótagon magas hanggal ejtik.
Nyelvjárások
Az e területen beszélt nyelvjárások három fő csoportra oszthatók:
- A nyugat-borói nyelvjárás, {(Sønabari) WBD}:
- A kelet-borói nyelvjárás, {(Sanzari) EBD} és
- A dél-borói nyelvjárás, {(Hazari) SBD}.
A nyugati boro dialektusokat Kokrajhar és Bongaigaon körzetekben beszélik. A keleti bodói dialektusok főként Barpeta, Nalbari és Kamrup körzetekben, valamint Darrang egyes részein találhatók. A nyugati bodó nyelvjárás standard nyelvjárás státuszt kapott. Írott formája is kialakult. A két nyelvjáráscsoport közötti eltérések elsősorban fonológiai és lexikai jellegűek.
Az asszami bodo nyelvnek legalább négy jól elkülöníthető dialektusterülete van, amelyeknek megfelelő számú dialektusváltozata van. Ezek az északkeleti, a délnyugati, az észak-középső és a déli nyelvjárási területek. Mindegyiknek határozott különbségei vannak.
Földrajzi elterjedés
Az Ethnologue a következő körzeteket sorolja fel, ahol a bodót beszélik. A bodót főként Assam és Nyugat-Bengál alföldjein és lábánál beszélik.
- Assam
- Darrang körzet
- Nagaon kerület
- Kamrup kerület
- Goalpara körzet
- Sibsagar kerület
- Lakhimpur körzet
- Nyugat-Bengál
- Kolkata
- Jalpaiguri kerület
- Cooch Behar körzet
- Manipur
- Chandel körzet (Tengnoupalban)
- Meghalaya
- 7 falu Tikrikilla blokkban, West Garo Hills körzetben
- East Khasi Hills kerület
Történelem
Bár a bodo nyelv gazdag és ősi nyelv, a 20. század második évtizedéig nem rendelkezett írott irodalommal. Keresztény misszionáriusok, akik a bodo nyelvű területekre érkeztek, hogy hirdessék vallásukat, kiadtak néhány vallási könyvet, meséket, rímeket és dalokat. Ezek a misszionáriusok néhány nyelvtani és szótári könyvet is kiadtak. Sidney Endle tiszteletes 1884-ben összeállította az An Outline of the Kachari Grammar című könyvet. A nyelvtan a Darrang körzet nyelvjárásán alapul. Endle a bodókról is írt egy fontos könyvet. A könyv címe: The Kacharis. A könyv 1911-ben jelent meg, és fejezeteket tartalmaz a bodók társadalmi szokásairól, mezőgazdasági szokásairól, ünnepeiről, étkezési szokásairól, rítusairól, kézműves mesterségeiről és textíliáiról. A könyv a bodó népmesék, rímek és nyelvtanok példáit is tartalmazta. J. D. Anderson Collection of Bodo Folktales and Rhymes (1895) című műve tizenhét bodói népmesét tartalmazott angol nyelvre lefordítva. Ez a bodo nyelvű eredeti változatokon kívül.
1963-ban a nyelvet a bodó dominanciájú területeken az általános iskolákban használták a tanításban. A bodo nyelvet az iskolákban egészen a középiskolákig használják. A nyelv büszkeséggé vált a bodó nyelv posztgraduális tanfolyamának megnyitásával. A bodo irodalmat 1996 óta használják a Guwahati Egyetemen. A bodo nyelven ma már nagyszámú verseskötet, dráma, novella, regény, életrajz, utazás, gyermekirodalom és irodalomkritika jelent meg. Bár a beszélt nyelvet más közösségek és dialektusok befolyásolták, az Udalguri körzetben és környékén még mindig tiszta formában hallható.
Írásrendszer
A nyelvet hivatalosan a devanagari írásmóddal írják. Régóta használják a latin betűs írást és az assami írást is. Egyes kutatók szerint egykor a nyelv egy mára eltűnt, deodhai nevű írásmódot használt. A bodo betűk használata azonban eltér a devanagari írásmódtól.
Kapcsolódó oldalak
- Bodo emberek
- Bodo nyelvtan
- Bodo Sahitya Sabha
- Kokborok nyelve
Kérdések és válaszok
K: Ki beszéli elsősorban a bodosi nyelvet?
V: A bodo nyelvet elsősorban az Északkelet-Indiában élő bodo nép beszéli.
K: Mi a bodolandi autonóm régió hivatalos nyelve?
V: A bodoland autonóm régió hivatalos nyelve a bodo.
K: Mi az indiai Asszam állam társhivatalos nyelve?
V: Az indiai Asszam állam társhivatalos nyelve a bodo.
K: Hány nyelv szerepel India alkotmányának nyolcadik jegyzékében?
V: Huszonkét nyelv szerepel India alkotmányának nyolcadik jegyzékében.
K: Mikor kezdték el a bodo nyelvet a devanagari írásmóddal írni?
V: A bodo nyelvet 1963 óta írják a devanagari írásmóddal.
K: A bodo nyelv az ókorban más írást használt?
V: Igen, egyes tudósok szerint a bodo nyelvet az ókorban a deodhai írásmóddal írták, amely mára elveszett.
K: Hol található Északkelet-India?
V: Északkelet-India India északkeleti régiójában található.
Keres