Bodo nyelv

Történelem és nyelvi besorolás

A bodo a bodo csoporthoz tartozó kínai-tibeti nyelv. Közeli rokonságban áll az asszami dimasa és a tiwa (lalung) nyelvvel. Rokon a meghalayai garo nyelvvel és a tripurai kokborok nyelvvel is. Assam bodo nyelvű területei a nyugati Dhubritól a keleti Sadiyáig terjednek. Alipurduarban, Cooch Beharban és Jalpaiguriban, valamint Bengália más részein a bórókat "Mech" néven ismerik. Az 1991-es népszámlálás szerint a bórul beszélők száma 1 984 569 fő (bodo 1 324 748 fő), (mech 659 821 fő). A bodó törzs népszámlálási jelentéseiben azonban csak a bodók szerepelnek. A mech törzset nem tartalmazza. A "boro" szó a nyelvet és a közösséget jelenti. A második szótagon magas hanggal ejtik.

Nyelvjárások

Az e területen beszélt nyelvjárások három fő csoportra oszthatók:

1. A nyugat-borói nyelvjárás, {(Sønabari) WBD}:
2. A kelet-borói nyelvjárás, {(Sanzari) EBD} és
3. A dél-borói nyelvjárás, {(Hazari) SBD}.

A nyugati boro dialektusokat Kokrajhar és Bongaigaon körzetekben beszélik. A keleti bodói dialektusok főként Barpeta, Nalbari és Kamrup körzetekben, valamint Darrang egyes részein találhatók. A nyugati bodó nyelvjárás standard nyelvjárás státuszt kapott. Írott formája is kialakult. A két nyelvjáráscsoport közötti eltérések elsősorban fonológiai és lexikai jellegűek.

Az asszami bodo nyelvnek legalább négy jól elkülöníthető dialektusterülete van, amelyeknek megfelelő számú dialektusváltozata van. Ezek az északkeleti, a délnyugati, az észak-középső és a déli nyelvjárási területek. Mindegyiknek határozott különbségei vannak.

Földrajzi elterjedés

Az Ethnologue a következő körzeteket sorolja fel, ahol a bodót beszélik. A bodót főként Assam és Nyugat-Bengál alföldjein és lábánál beszélik.

• Assam
• Darrang körzet
• Nagaon kerület
• Kamrup kerület
• Goalpara körzet
• Sibsagar kerület
• Lakhimpur körzet
• Nyugat-Bengál
• Kolkata
• Jalpaiguri kerület
• Cooch Behar körzet
• Manipur
• Chandel körzet (Tengnoupalban)
• Meghalaya
• 7 falu Tikrikilla blokkban, West Garo Hills körzetben
• East Khasi Hills kerület

Történelem

Bár a bodo nyelv gazdag és ősi nyelv, a 20. század második évtizedéig nem rendelkezett írott irodalommal. Keresztény misszionáriusok, akik a bodo nyelvű területekre érkeztek, hogy hirdessék vallásukat, kiadtak néhány vallási könyvet, meséket, rímeket és dalokat. Ezek a misszionáriusok néhány nyelvtani és szótári könyvet is kiadtak. Sidney Endle tiszteletes 1884-ben összeállította az An Outline of the Kachari Grammar című könyvet. A nyelvtan a Darrang körzet nyelvjárásán alapul. Endle a bodókról is írt egy fontos könyvet. A könyv címe: The Kacharis. A könyv 1911-ben jelent meg, és fejezeteket tartalmaz a bodók társadalmi szokásairól, mezőgazdasági szokásairól, ünnepeiről, étkezési szokásairól, rítusairól, kézműves mesterségeiről és textíliáiról. A könyv a bodó népmesék, rímek és nyelvtanok példáit is tartalmazta. J. D. Anderson Collection of Bodo Folktales and Rhymes (1895) című műve tizenhét bodói népmesét tartalmazott angol nyelvre lefordítva. Ez a bodo nyelvű eredeti változatokon kívül.

1963-ban a nyelvet a bodó dominanciájú területeken az általános iskolákban használták a tanításban. A bodo nyelvet az iskolákban egészen a középiskolákig használják. A nyelv büszkeséggé vált a bodó nyelv posztgraduális tanfolyamának megnyitásával. A bodo irodalmat 1996 óta használják a Guwahati Egyetemen. A bodo nyelven ma már nagyszámú verseskötet, dráma, novella, regény, életrajz, utazás, gyermekirodalom és irodalomkritika jelent meg. Bár a beszélt nyelvet más közösségek és dialektusok befolyásolták, az Udalguri körzetben és környékén még mindig tiszta formában hallható.

Írásrendszer

A nyelvet hivatalosan a devanagari írásmóddal írják. Régóta használják a latin betűs írást és az assami írást is. Egyes kutatók szerint egykor a nyelv egy mára eltűnt, deodhai nevű írásmódot használt. A bodo betűk használata azonban eltér a devanagari írásmódtól.

Kapcsolódó oldalak

• Bodo emberek
• Bodo nyelvtan
• Bodo Sahitya Sabha
• Kokborok nyelve