Felföldi és alföldi
A hegyvidék és az alföld az ökológiában, a fizikai földrajzban és a geológiában használt kifejezések. A földterület tengerszint feletti viszonylagos magasságát írják le.
A hegyvidékeken olyan folyók és patakok találhatók, amelyek gyorsan áramlanak, tiszták és sok oxigénnel telítettek. Ezek a magas vagy hegyvidéki területeket vízelvezetik, és széles síkságokba torkollnak (ahol alföldi folyókká válnak). Az alföldeken általában melegebb, lassú áramlású, sok hordalékot szállító, oxigénszegény vizek folynak.
A hegyvidéki folyók gyorsan folynak és sziklákat vágnak át (Colorado folyó). A síkvidéki folyók lassan kanyarognak a part felé (Mississippifolyó). Sok földet szállítanak és sötét színűek. Ezért a folyókban élő halak és más állatok a két folyószakasz vagy folyótípus szerint meglehetősen eltérőek.
A kifejezések nagy területekre is vonatkoznak. Mivel a hegységképződés (orogenezis) a Föld hatalmas részeit emeli fel, nagy területek vannak, amelyek jóval a tengerszint felett vannak: a hegyvidékek. A kontinensek hátsó peremén azonban a szárazföldek alacsonyak. Így az amerikai kontinens (nagyjából) nyugaton magasan (az Amerikai Kordillerák), keleten pedig alacsonyan fekszik (Amazonas, Szent Lőrinc-folyó / Nagy-tavak medencéje, Mississippi és La Plata). Ez a lemeztektonika következménye, mivel az amerikai kontinens több mint 100 millió éve lassan nyugat felé mozog. Az Appalache-hegység egy jóval régebbi, lecsiszolt hegylánc, amelyet a kontinens nyugat felé haladva magával vitt.
Ugyanez a minta más kontinenseken is megfigyelhető, különösen az olyan nagy folyók esetében, mint a Kongó és az Indus. Ausztrália a kivétel: hegyvonulatai nagyon régiek és lepusztultak. A közelmúltbeli lemeztektonika ott nem volt olyan jelentős, mint máshol.
Tipikus alföldi folyó: a Big Muddy, Illinois déli része
Tipikus hegyvidéki folyó, amely a magasból jön lefelé: a Factory Falls a pennsylvaniai Pocono hegységben.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a felvidéki és az alföldi terület?
V: A felföld és az alföld az ökológiában, a fizikai földrajzban és a geológiában használt kifejezések, amelyek a szárazföld tengerszint feletti viszonylagos magasságát írják le. A hegyvidékeken a folyók és patakok gyorsan folyó, tiszta és sok oxigént tartalmazó vizek, míg az alföldeken általában melegebb, lassú folyású, sok üledéket hordozó és gyenge oxigéntartalmú vizek találhatók.
K: Miben különböznek a hegyvidéki folyók az alföldi folyóktól?
V: A hegyvidéki folyók gyorsan folynak, és sziklákon vágnak át, míg a síkvidéki folyók lassan kanyarognak a part felé. Különböző mennyiségű talajt is hordoznak; a hegyvidéki folyóknak kevesebb van bennük, mint az alföldi folyókban, amelyek sötét színűek. Ezért a folyókban élő halak és más állatok is teljesen eltérőek a két folyószakasz vagy folyótípus szerint.
K: Mi a példa a hegyvidéki folyókra?
V: A hegyvidéki folyóra példa a Colorado folyó.
K: Mi a példa egy alföldi folyóra?
V: A síkvidéki folyóra példa a Mississippi folyó.
K: Hogyan befolyásolja a lemeztektonika a szárazföld magasságát?
V: A lemeztektonika okozhatja, hogy a Föld hatalmas részei a tengerszint fölé emelkednek, és így magasföldeket hoznak létre, vagy a hátráló peremeken a szárazföldek alacsonyabbra kerülnek, és így nagy kiterjedésű, tengerszint alatti területeket hoznak létre, mint például az Amazonas, a Szent Lőrinc-folyó/Nagy Tavak medencéje, a Mississippi, a La Plata stb. Ez a minta más kontinenseken is megfigyelhető, például a Kongó és az Indus folyóknál, de mivel Ausztrália hegyvonulatai nagyon ősiek, a közelmúltbeli lemeztektonika ott nem volt olyan jelentős, mint máshol.
K: Mi az orogenezis?
V: Az orogenezis a hegységképződés; amikor a hegységek hosszú időn át földrengések vagy vulkanikus tevékenység hatására alakulnak ki, és emiatt emelkednek ki eredeti helyzetükből, a talajszintről.
