Couesnon folyó: Mont-Saint-Michel és a Normandia–Bretagne határ története
A Couesnon folyó (francia kiejtés: [kwenɔ̃]) egy rövidebb, de történelmileg és ökológiailag jelentős folyó Nyugat-Frankországban. Franciaország északnyugati részén, Mayenne megyében ered, és kb. 96 km hosszúságú, mielőtt Mont-Saint-Michelnél torkollna a La Manche-öbölbe. Utolsó szakasza hagyományosan a történelmi Normandia és Bretagne hercegségek közötti határ mentén húzódott.
Földrajzi és hidrológiai jellemzők
A Couesnon medre alacsony lejtésű területeken vezet, és torkolatközeli része erősen befolyásolt a nagy dagályok által. A torkolati területre jellemző a gyors apály–dagály váltakozás, és ennek hatására a folyó alsó szakaszán jelentős ülepedés és sóspadkás-mocsaras táj alakult ki. A folyó mederváltozásai, kanyarulatai és árterei miatt helyenként árvizek kialakulására is van esély nagyobb csapadékok idején.
Történelem és a határvita
A Couesnon folyásának alakulása évszázadokon át ingadozott: a folyó néha a Mont Saint-Micheltől északra, máskor délre folyt, több meder váltakozásával. Végül hosszabb távon a déli mederben állapodott meg, ami hozzájárult ahhoz a közismert mondáshoz: "A Couesnon őrülete a Mont Saint-Michelt Normandiába helyezte" (franciául: "le couesnon en sa folie mit le Mont en Normandie"). A mondás arra utal, hogy a folyó természetes mozgása miatt a sziget közvetlenül a normandiai oldal közelébe került.
Fontos megjegyezni, hogy a két régiót elválasztó közigazgatási határ azonban nem a folyó aktuális folyásától függ: a hivatalos határvonal a hegytől mintegy hat kilométerre nyugatra húzódik. Ezért a történelmi és kulturális viták ellenére a Mont-Saint-Michel közigazgatásilag Normandiához kötődik.
Emberi beavatkozások és tájformálás
Az évszázadok során a folyóra és környezetére több emberi beavatkozás is hatott: töltések, gátak és közlekedési létesítmények befolyásolták a hordalék mozgását és a torkolat hidrodinamikáját. A 19. és 20. századi műtárgyak, köztük a szárazföld és a Mont-Saint-Michel közötti közlekedési kapcsolatokat szolgáló töltés (a híddal és gátakkal kombinált megoldások) hozzájárultak a lagúnák és sóspadkák feltöltődéséhez, így a szigetnek idővel csökkent a valódi „tengeri szigetsége” jellege.
A közelmúltban végrehajtott rekonstrukciós és ökológiai helyreállítási munkák célja a torkolati dinamika visszaadása volt: bizonyos töltések átépítése, a vízszabályozási beavatkozások módosítása és a hordalékáramlás javítása segít helyreállítani a dagállyal vezérelt tömeges vízcserét. Emellett a Mont-Saint-Michel és környéke kulturális és természeti értékeinek védelme érdekében koordinált tervezés zajlik a táj hosszú távú fenntarthatósága érdekében.
Ökológiai és kulturális jelentőség
A Couesnon torkolata és a Mont-Saint-Michel körüli baie fontos élőhely: a sós mocsarak, sóspadkák és iszappadok gazdag madárvilágnak, tengerparti növényzetnek és tengeri életnek adnak otthont. A Mont-Saint-Michel és a környező öblök kulturális és természeti értékei világörökségi státuszt élveznek, ezért különös figyelmet fordítanak a folyó és a torkolati rendszer védelmére.
Összefoglalva: a Couesnon nem a legnagyobb francia folyó, de szerepe a Mont-Saint-Michel történetében, a régiók közti határképzésben és a torkolati ökoszisztémák alakításában jelentős. A múlt és a modern környezetvédelmi intézkedések egyaránt meghatározzák mai alakját és szerepét a normand–breton tájban.
A Couesnon torkolata a Mont Saint-Michelnél.
Földrajz
A Couesnon, a Sée és a Sélune a Mont Saint-Michel-öböl komplex vízrendszerének részét képezik. Az egyik oldalon az árapály rengeteg hordalékot hoz. Ez nagy homokpadokat okoz a folyón belül. A másik oldalon a három folyó visszahozza az üledéket a tengerbe.
A 20. században a Couesnont csatornává alakították. Ez csökkentette a partok erózióját. 1969-ben gátat építettek. Ezek a változások, valamint a Mont Saint-Michel-t a szárazfölddel összekötő gátak miatt a part mocsarasodott. A franciák hidat építettek a gát helyett. Ez 2013-ban készült el. Ez segített az iszap eltávolításában.
Tavaszi dagály idején a folyón felfelé haladva árhullámot - a dagály okozta hullámot - lehet látni.
A Couesnon a következő megyéken és városokon keresztül folyik:
- Ille-et-Vilaine: Fougères, Antrain
- Manche: Pontorson
A Couesnon iszapos szélei szinte olyanok, mint a futóhomok.
A Mont Saint-Michelt a szárazfölddel összekötő gát, amely felelős a területen felgyülemlett iszapért és üledékért.
Hidrológia és vízminőség
Nyáron a vízhozam jellemzően 150 köbláb/másodperc (4,2 m3/s). A pH-értéket 8,26-nak mérték (Hogan, 2006). A víz hőmérséklete nyáron 19 Celsius-fok a torkolat környékén. A víz zavarossága mérsékelt, a Secchi-korong 14 centiméteres értékkel. Az elektromos vezetőképesség a torkolatnál magas.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Couesnon folyó?
V: A Couesnon folyó egy folyó Franciaország északnyugati részén.
K: Hol kezdődik a folyó?
V: A folyó az északnyugat-franciaországi Mayenne megyében kezdődik.
K: Hol képez a folyó torkolatot?
V: A folyó a Mont-Saint-Michelnél torkollik.
K: Mi a folyó utolsó szakasza?
V: A folyó utolsó szakasza a történelmi Normandia és Bretagne hercegségek közötti határ.
K: Miért fontos a Couesnon folyó?
V: A Couesnon folyó azért fontos, mert a múltban a folyása gyakran változott két meder között, és a déli mederbe települt, így alakult ki a mondás: "A Couesnon őrülete helyezte a Mont Saint-Michelt Normandiába".
K: Mi az a közigazgatási határ, amely a Couesnon folyó által létrehozott két régiót elválasztja egymástól?
V: A Couesnon folyó által létrehozott két régiót elválasztó közigazgatási határ a hegytől mintegy hat kilométerre nyugatra húzódik.
K: A két régiót elválasztó közigazgatási határ a folyó folyásától függ?
V: Nem, a közigazgatási határ nem függ a folyó folyásától.
