Földhöz legközelebbi csillagok listája a fényévekben (ly) megadott távolságok alapján készült. Ezek a távolságok elsősorban a Research Consortium on Nearby Stars (RECONS) által összeállított parallaxisadatokra épülnek; a parallaxis módszere a földpálya átmérőjét használja a csillag látszólagos elmozdulásának mérésére, amiből közvetlenül számítható a távolság (a parszek és a parallaxis szöge közötti fordított arány alapján). Az adatforrások a következők voltak: Yale Parallax Catalog [Y], Hipparcos [H], Soderhjelm 1999 [S], Tinney 1996 [T]. Fontos megjegyezni, hogy a csillagok mozognak és a mérések pontossága folyamatosan javul (különösen a Gaia űrmisszió adatkiadásai óta), ezért a listák idővel frissülnek és a megadott távolságok a jelenleg ismert állapotot tükrözik.

A mi Naprendszerünkön kívül mintegy 52 csillagrendszer található a Naptól 5,0 parszek (16,3 fényév) távolságon belül. Ezekben a rendszerekben összesen 63 csillag található. Ezek közül 50 vörös törpe — a Tejútrendszer leggyakoribb csillagtípusa —, a fennmaradó 13 pedig nagyobb tömegű, "igazi" (fő szekvencia-szerű vagy nagyobb tömegű) csillagokból áll. Emellett a kutatók 11 barna törpét (olyan objektumok, amelyek nem elég masszívak a hidrogén fúziójához) és négy fehér törpét azonosítottak. A fehér törpék rendkívül sűrű, összeomlott magok; ilyen maradványok keletkeznek, miután olyan csillagok, mint a mi Napunk, kimerítették belső hidrogén készletüket és ledobták külső rétegeiket. Annak ellenére, hogy ez az összesen 78 objektum viszonylag közel van a Földhöz, közülük csak kilenc elég fényes a látható tartományban ahhoz, hogy a Földről szabad szemmel is látható legyen (általánosan használt határ: 6,5 látszólagos magnitúdó, de a tényleges láthatóság erősen függ az égi fényszennyezéstől és a légköri viszonyoktól). Mindezek az objektumok jelenleg a Lokális Buborékban mozognak, amely a Tejútrendszer Orion–Cygnus karján belül található, alacsony gáz- és por sűrűségű régió, amely néhány száz fényév nagyságrendben terjed.

Megjegyzések a távolságokról és a láthatóságról

  • A parallaxis-mérések pontossága kulcsfontosságú: kis parallaxis-szögekhez nagy relatív bizonytalanság tartozhat. A Gaia adatkiadásai (DR2, EDR3, DR3 stb.) jelentősen javították a közeli csillagok távolságainak pontosságát.
  • A csillagok sajátmozgása (proper motion) és a rendszerek gravitációs kölcsönhatásai miatt egyes csillagok a jövőben közelebb vagy távolabb kerülhetnek; ezért a "legközelebbi" lista időben változhat.
  • A látványosságra hatással van az aktuális távolságon túl a csillag felszíni hőmérséklete, abszolút fényessége és a köztes intersztelláris por okozta elnyelés (extinkció).
  • Ha a legfrissebb és legpontosabb adatok érdeklik, érdemes a RECONS-hoz és a Gaia adatbázisokhoz, valamint az említett parallaxiskatalógusokhoz fordulni, mivel ezek rendszeresen frissülnek.