Johann Pachelbel – német barokk orgonista, a D-dúr kánon szerzője
Johann Pachelbel – német barokk orgonista, a híres D-dúr kánon szerzője. Életrajz, életmű, orgonazene és hatása a Bach-családra; művei ma is esküvők kedvencei.
Johann Pachelbel (született Nürnbergben; megkeresztelték 1653. szeptember 1-jén; meghalt Nürnbergben, eltemették 1706. március 9-én) német zeneszerző és orgonista. Elsősorban orgonaműveiről és billentyűs kompozícióiról ismert; emellett számos protestáns egyházi darabot is írt. Leghíresebb műve a ma D-dúr kánonja, mely az elmúlt századok során világszerte népszerűvé vált, és ma is gyakran hallható esküvőkön, hangfelvételeken és filmzenében.
Élete
Nürnbergben nevelkedett, és ott kapta első zenei óráit. 1669-ben az altdorfi egyetemre iratkozott, de anyagi okok miatt egy év múlva távoznia kellett. Rövidesen a regensburgi Gymnasium Poeticumba került, ahol tehetségét és zenei fejlődését ösztöndíjjal és külön zeneoktatással támogatták.
1673-ban Bécsbe ment, ahol ideiglenesen a Szent István-templom (Stephansdom) helyettes orgonistájaként dolgozott. Ott a dél-német és olaszországi katolikus zene hatása alatt álló műveket is megismerhette. Rövid eisenachi tartózkodás után az erfurti Predigerkirche orgonistájaként kapott állást, ahol hosszabb időre letelepedett.
1681-ben összeházasodott, de első felesége és kisfiuk a pestisben meghaltak. 1684-ben újra megnősült; második házasságából öt fiú és két lány született. Tanítványai közé tartozott többek között Johann Christoph Bach, aki később Johann Sebastian Bach tanárává vált.
Pachelbel Erfurtban maradt 1690-ig. Ezt követően néhány évig más helyeken is dolgozott, majd 1695-ben visszatért szülővárosába, és a nürnbergi Szent Sebald (Sebalduskirche) orgonistája lett, ahol haláláig szolgált.
Művei és zenei stílusa
Pachelbel munkássága gazdag és sokrétű: elsősorban orgonára és billentyűs hangszerekre írt darabok, de kamarazenei és egyházi vokális művek is fennmaradtak tőle. Jellemző műfajai közé tartoznak:
- korálorgona-előjátékok és korálvariációk,
- toccata- és fugarészletek,
- variációs sorok és ostinato-formák (például chaconne-ok),
- kamaraművek, köztük a legismertebb D-dúr kánon (három hegedűre és basso continuóra),
- egyházi vokális kompozíciók és liturgikus darabok.
Stílusát a tiszta dallamvezetés, a harmonikus érthetőség és a variációs technika mesteri alkalmazása jellemezte. A dél-német orgonaiskola képviselőjeként fontos szerepet játszott a barokk billentyűzene fejlődésében; munkássága hatott a Bach-család következő nemzedékeire és későbbi komponistákra is.
A D-dúr kánon és az utókor
A D-dúr kánon a barokk kamarazene egyik legismertebb darabja: egyszerű, ismétlődő basszusvonalra épülő variaforma, amelyben a hegedűszólamok egymás után lépnek be és imitálják egymást. Bár Pachelbel életében ismertek voltak művei, a D-dúr kánon különleges népszerűsége a 20. század második felében erősödött meg; számos felvétel, átirat és modern előadói gyakorlati elterjedése tette világszerte ismertté. Ma gyakran használják esküvőkön, ünnepségeken és különböző médiaprodukciókban.
Öröksége
Pachelbel munkássága jelentős hatást gyakorolt a későbbi német orgonistákra és a barokk zeneszerzés fejlődésére. Sok műve maradt az utókorra, és rendszeresen szerepel koncertprogramokban, lemezeken és oktatási anyagokban. A hozzá köthető technikák — különösen a variációs formák és a tömör, világos volta — továbbra is fontos forrásai a barokk zenei gyakorlat megértésének.
Összefoglalva, Johann Pachelbel egyike a dél-német barokk meghatározó orgonistáinak és zeneszerzőinek: művei máig élő részét képezik a vallási és kísérő zenei hagyománynak, és a D-dúr kánon révén a szélesebb közönség számára is ismerőssé vált.
A zenéje
Pachelbel leginkább orgonamuzsikájáról ismert. Erfurti tartózkodása alatt számos orgonadarabot írt korálok alapján. Nürnbergben számos darabot írt Magnificat-fúga néven. Ezek olyan prelűdök voltak, amelyeket az énekesek a Magnificat éneklése előtt játszottak. Orgonamuzsikájában toccaták, ricercares, fantáziák és ciacconák is szerepelnek. Számos szvitet írt csembalóra, kamarazenét és vokális zenét.
Audio
D-dúr kánon zongorán játszva:
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Johann Pachelbel?
V: Johann Pachelbel német zeneszerző és orgonista volt. Nagyon híres orgonamuzsikájáról, valamint más billentyűs zenéiről és a protestáns egyház számára írt zenéiről.
K: Hol nőtt fel?
V: Nürnbergben nőtt fel, és ott kapta az első zeneórákat.
K: Melyik a legnépszerűbb zeneműve?
V: A D-dúr kánonja nagyon népszerű zeneművé vált, és ma is gyakran játsszák egyházi esküvőkön és más rendezvényeken.
K: Hol tanult, miután elhagyta Nürnberget?
V: Miután elhagyta Nürnberget, az altdorfi egyetemre ment tanulni, de egy év után el kellett mennie, mert apja nem tudta fenntartani. Körülbelül egy évvel később a regensburgi Gymnasium Poeticumba ment tanulni. Ennek az iskolának az igazgatói felismerhették, hogy rendkívül tehetséges zenész, mert külön ösztöndíjat adtak neki, és lehetővé tették, hogy az iskolán kívül külön zeneórákat vegyen.
K: Hová ment Pachelbel ezután?
V: 1673-ban Bécsbe ment, ahol a Szent István-templom helyettes orgonistája volt. Ott sokkal több zenét hallott, különösen a dél-németországi és olaszországi katolikus zeneszerzők zenéjét. Rövid eisenachi tartózkodás után az erfurti Predigerkirche orgonistájaként kapott állást.
K: Hány gyermeke volt Pachelbelnek?
V: Pachelbelnek hét gyermeke volt; első házasságából két lánya (felesége szülés közben meghalt), második házasságából pedig öt fia.
K: Kit tanított Johann Pachelbel ?
V: Johann Pachelbel tanította Johann Christoph Bachot, aki később Johann Sebastian Bachot tanította.
Keres