Jeanne d'Albret
Jeanne d'Albret (1528. január 7. - 1572. június 9.), más néven Jeanne III d'Albret vagy Jeanne III, a Navarrai Királyság uralkodó királynője volt 1555 és 1572 között.
Második házasságából, amelyet Antoine de Bourbon, Vendôme hercegével kötött, fia, Bourbon Henrik született. Henrik lett III. Henrik navarrai király és IV. Henrik francia király, Franciaország első Bourbon királya. Ebből a házasságból Vendôme hercegnője lett.
Jeanne a francia hugenotta mozgalom elismert szellemi és politikai vezetője, a francia vallásháborúk egyik kulcsfigurája volt.
Első házasság
Lányként rendkívül erős jellemmel rendelkezett. Szülei azt akarták, hogy menjen hozzá "Gazdag" Vilmoshoz, Jülich-Cleves-Berg hercegéhez. Ő volt Klevei Annának, VIII. Henrik negyedik feleségének a testvére. Akkoriban 12 vagy 13 éves volt, ami akkoriban teljesen normális volt egy lányházassághoz.
A lány megtagadta, és az anyja megkorbácsoltatta. A korbácsolás rendkívül súlyos volt, de a lány továbbra is ellenállt a házasságnak. Végül a francia rendőr testközelből az oltárhoz vitte, és akarata ellenére férjhez adta.
Nyilvánvalóan továbbra is folytatta az ellenállást, mert a házasságot végül házasságkötés elmulasztása miatt érvénytelenítették.
Második házasság
Második házassága szintén politikai házasság volt. Célja az volt, hogy egyesítse a dél- és észak-franciaországi területeket. Ezúttal azonban a szerelem is szerepet játszott. Egy kortársa azt írta, hogy "nem volt más öröme vagy elfoglaltsága, mint [a férjéről] beszélni vagy írni neki. Társaságban és négyszemközt is ezt teszi ... a víz sem tudja eloltani szerelmének lángját".
A házaspárnak öt gyermeke született, akik közül kettő élte túl a felnőttkort.
Navarra királynője
1555. május 25-én meghalt II. navarrai Henrik, ekkor Jeanne és férje Navarra közös uralkodói lettek. Jeanne-t és Antoine-t 1555. augusztus 18-án Pau-ban a római katolikus egyház szertartása szerint közös szertartás keretében megkoronázták.
Jeanne férje 1562. november 17-én halt meg, így élete utolsó tíz évében ő volt Navarra egyedüli uralkodója.
Jeanne d'Albret portréja, Francois Clouet iskolájának egyik művésze, 16. század 2. negyede.
Vallás
Jeanne életében a vallás Franciaországban a katolikus egyház és a hugenották protestáns kálvinizmusa között zajlott.
A vallás terén Jeanne-ra édesanyja hatott a vallási reform, a humanista gondolkodás és az egyéni szabadság irányába. Jeanne 1560 karácsonyán tért át a kálvinizmusra. Ez az áttérés tette őt a legmagasabb rangú protestánssá Franciaországban.
A kálvinizmus királyságában való meghonosodását követően a papokat és apácákat száműzték, a katolikus templomokat lerombolták, a katolikus szertartásokat pedig betiltották. Megbízást adott az Újszövetség baszk és béarni nyelvre való lefordítására, hogy az alattvalói számára hasznos legyen.
A leírás szerint "alacsony termetű, törékeny, de egyenes testalkatú". Rendkívül intelligens, de szigorú és önelégült volt. Agrippa d' Aubigné, a hugenotta krónikás úgy jellemezte Jeanne-t, mint akinek "elég erős elméje volt ahhoz, hogy a legmagasabb ügyeket is irányítsa".
Vallási reformjai mellett Jeanne királyságának újjászervezésén is dolgozott; hosszú távú reformokat hajtott végre tartományai gazdasági és igazságszolgáltatási rendszerében.
Jeanne 44 éves korában Párizsban halt meg lázban (valószínűleg fertőző betegségben).
