George Corley Wallace (1919. augusztus 25. - 1998. szeptember 13.) amerikai politikus. Alabama állam kormányzója volt 1963 és 1967 között, később pedig 1971–1979 és 1983–1987 között ismételten betöltötte a kormányzói tisztséget. Háromszor indult az Egyesült Államok elnöki posztjáért (1964, 1968, 1976), legnagyobb sikert 1968-as független (American Independent) kampányával érte el.
Korai élet és jogi tanulmányok
Wallace az alabamai Clióban született. Fiatal korában gazdasági nehézségekkel küzdött; később tanulmányait az Alabama Egyetemen folytatta, ahol jogi diplomát szerzett. Hosszú politikai karrierjét 33 évesen kezdte, miután elindult a megyei bírói posztért, és innentől több helyi és állami tisztséget is betöltött, amelyek révén hamar országos ismertségre tett szert.
Kormányzóként és politikai nézetei
Wallace kormányzósága alatt erőteljesen képviselte a déli államokra jellemző konzervatív, állami jogokra és helyi önrendelkezésre helyezett politikát. Leginkább a faji szegregáció melletti kiállásáról ismert: 1963-ban a University of Alabama bejáratánál híresen akadályozta a faji integrációt, ezzel a „stand in the schoolhouse door” eseménnyel vált nemzetközi hírűvé. Nézeteit és retorikáját gyakran kísérték a rasszista megnyilvánulások és a „segregation now, segregation tomorrow, segregation forever” típusú jelszavak, amelyek miatt erősen megosztotta a közvéleményt és vitákat váltott ki a civil jogi mozgalmakkal kapcsolatban. Ismert, hogy különböző nézetei voltak a szegregációról. Demokrata volt, bár 1968-ban függetlenként indult az elnökválasztáson.
Elnökválasztási szereplések és merénylet
1968-as elnökjelölti indulásakor Wallace jelentős támogatást kapott a déli fehér munkásrétegektől: több déli államban erős eredményt ért el és összességében jelentős számú elektori szavazatot kapott, ami rávilágított a déli politikai átrendeződésre. 1972-ben, amikor ismét a Demokraták elnökjelöltségéért indult, merénylet áldozata lett: 1972. május 15-én Laurelben (Maryland) Arthur Bremer rálőtt, a sérülés súlyos gerincsérülést okozott, amely következtében élete hátralévő részében részben megbénult és kerekesszékbe kényszerült. A merénylet jelentősen befolyásolta későbbi politikai pályafutását és egészségi állapotát.
Későbbi évek, elnézés és örökség
A 1970-es és 1980-as években Wallace politikai és személyes nézeteiben is voltak változások. Később nyilvánosan bocsánatot kért korábbi megnyilvánulásaiért, és többször hangsúlyozta, hogy megbánta a faji megosztást előmozdító retorikát. A történészek és közvélemény ma is megosztott a megítélésében: egyesek bűnbakképző, rasszista politikusként emlékeznek rá, mások pedig azt hangsúlyozzák, hogy később próbált kiengesztelődni és politikai hatása, illetve a déli pártszerkezet átalakulása mindenképp jelentős volt az amerikai politikában.
Wallace 79 éves korában halt meg gerincfertőzés okozta szepszisben, miután 26 évig kerekesszékben ült. Halála után viták és elemzések követték politikai örökségét: emlékeznek hírnevére mint a déli populizmus és a rasszista politikai retorika egyik legismertebb alakjára, ugyanakkor néhány későbbi lépése és bocsánatkérései miatt az is része a történetnek, hogy személyes változásra is képes volt.