Cipriano de Rore
Cipriano de Rore (született a flamandiai Ronse-ban, 1515 vagy 1516; meghalt Pármában, 1565 szeptemberében) a reneszánsz korszakban élt zeneszerző. Flamand származású volt, de egész felnőtt életét Itáliában töltötte. A de Rore név valódi flamand név, nem pedig olaszosra változtatott név. A 16. század egyik legjelentősebb madrigálkomponistája volt.
Life
Rore korai életéről nagyon keveset tudunk. Egy Ronse (Renaix) nevű kisvárosban született a mai Belgium területén. Lehetséges, hogy Antwerpenben vett zeneórákat. Úgy gondoljuk, hogy 1533-ban Pármai Margit vitte magával Itáliába, mint egyik szolgáját. Margit, aki V. Károly törvénytelen lánya volt, nagyon gazdag volt, és beházasodott a Medici családba. Rore valószínűleg Itáliában folytatta a zenei tanulmányokat.
Zenei kiadványaiban de Rore-t Adrian Willaert "tanítványának" nevezi. Nem tudjuk, hogy ez azt jelenti-e, hogy Willaertől vett órákat, vagy csak azt, hogy Willaert zenéjét tanulmányozva tanult meg komponálni. Első madrigálkönyve 1542-ben jelent meg, majd két motettás könyvet adott ki.
1546-ban Rore Ferrarába ment, ahol maestro di cappella (karnagy) volt. 1546-ban Ferrarában rengeteg zenét írt. Ercole II d'Este hercegnek dolgozott. Miséket, motettákat, sanzonokat és sok madrigált komponált, amelyek közül néhány a ferrarai udvarban történt eseményekről szólt. A herceg fontos kitüntetésben részesítette. Rore zenét írt a Münchenben élő V. Albrecht bajor hercegnek is.
Otthagyta ferrarai állását, és visszament Flandriába, ahol szülőfaluja, Ronse elpusztult a háborúban. Visszament Ferrarába, de nem tudta visszakapni a régi állását. Egy újabb flandriai látogatás után visszatért Olaszországba, és Pármában kapott munkát, de ott nem volt túl jó a zene. Rövid ideig nagyon fontos állása volt a Szent Márk templomban, mint maestro di cappella. Adrian Willaert éppen akkor halt meg. Rore azonban csak egy évig tartotta meg ezt az állást, 1564-ben visszatért Pármába, és a következő évben ott halt meg.
Művek és befolyás
Rore leginkább olasz madrigáljairól ismert, de rengeteg egyházi zenét is írt, köztük miséket és motettákat. Josquin zenéjének tanulmányozásából tanult. Madrigáljai Willaert stílusán alapulnak. Szeretett sűrű ellenpontokat írni, és nagyon szerette, ha a hangok egymást utánozzák. Az általa megzenésített szavak többnyire komoly szavak voltak, nem könnyedek és mulatságosak. Gyakran használt kromatikát. Zenei stílusát sokat fejlesztette élete során. Zenéje nagyon fontos volt az olasz madrigál fejlődésében, és ez vezetett Monteverdi madrigáljaihoz.
