Aeneász: trójai herceg, Vergilius hőse és Róma alapító mítosza

Aeneász — a trójai herceg és Vergilius hőse; legendás útja, Dídó szerelme és Róma alapító-mítosza részletes, izgalmas összefoglalója.

Aeneas trójai herceg és hős volt. Apja Anchises volt, anyja pedig Aphrodité görög istennő (a római forrásokban Vénusz). Homérosz és Vergilius is említi őt történeteiben. Vergilius egész könyvsorozatot írt róla. E könyvek eredeti latin nevükön Aeneis. A cím szokásos angol fordítása Aeneis.

A könyvek a "jámbor Aeneas" történetét mesélik el, és arról, hogyan jött létre Róma városa.

A történet azzal kezdődik, hogy Aeneas kihozza apját az égő Trójából, és azzal végződik, hogy Romulus és Remus megalapítja Rómát (miután Aeneas partra szállt, miután hosszú ideig hajózott a Földközi-tengeren). Aeneas megjelenik a Homérosz által írt Iliász 5. könyvében is.

William Shakespeare is írt egy történetet, amelyben Aeneasról van szó. Christopher Marlowe darabot írt Aeneasról és Didóról, a királynőről, aki beleszeretett. Dido és Aeneasról egy opera is készült, amelyet Henry Purcell írt.

Ki volt Aeneasz? — rövid áttekintés

Aeneasz a trójai hősök egyik fontos alakja: egyszerre családapa, katonai vezető és isteni eredetű személy (anyja istennő). A római irodalomban a "jámbor Aeneasz" (latinul pius Aeneas) jelképezi a kötelesség-, sors- és hazaszeretet eszményét: elsősorban családját, a trójai nép túlélőit és végül az isteni akaratot szolgálja, amely Róma alapítását írja elő.

Vergilius és az Aeneis

Bár a fenti bekezdés szerint Vergilius „könyvsorozatot” írt, pontosabban: Vergilius megírta az Aeneis című eposzt, amely tizenkét könyvből álló mű. A műet Kr. e. 29 és 19 között írta, és – Vergilius haláláig – több részében befejezetlen maradt. Az Aeneis célja részben irodalmi: a trójai-mítosz átköltése volt a római kor kívánalmaihoz; részben politikai és ideológiai: a mű Augustust és a Iulius-Claudius dinasztia előzményét, illetve Róma isteni és történelmi jogát igyekszik igazolni, összekapcsolva a trójai Aineas leszármazottait (a Iulus- vagy Iulius-családot) Augustus családjával.

Aeneasz útja és mitikus események

• A trója eleste után Aeneasz elvezeti a túlélőket, magával viszi apját, Anchises-t (akit a hagyomány szerint vállán cipel), és a háztartási isteneket (penates).
• Hosszú bolyongás következik a Földközi-tengeren: útja során több helyen kitér, köztük Kyréné (vagy más szigeteken) és végül Karthágóban meglátogatja Didót, aki beleszeret. A szerelem tragédiába torkollik: isteni beavatkozás arra készteti Aeneaszt, hogy továbbálljon; Didó kétségbeesésében öngyilkosságot követ el (a Vergilius-mítosz legismertebb szerelmi tragédiája).
• Az Aeneis egyik központi jelenete a holtak országába (az alvilágba) való leszállás: Anchises bemutatja Aeneasnak Róma jövőbeli nagyjai—a római történelmi-költői sor—képeit, így a mű történeti dimenziót is kap.
• Aeneas fia, akit több forrás Iulusnak vagy Ascaniusnak nevez, a római nemzetségek előfutáraként szerepel: az ő leszármazottai vezetik el a mitológiát végül Romulus és Remus-hoz, Róma alapítóihoz.

Tematikus hangsúlyok és jelentés

Az Aeneisz egyik fő témája a sors (fatum) és az isteni akarat, valamint az egyén kötelessége közti ellentét: Aeneas személyes vágyait többször feláldozza közössége és az istenek terve érdekében. Emiatt vált a figura a római erényről, különösen a pietas (jámborság, kötelességtudat) eszményének megtestesítőjévé. A Vergilius-féle ábrázolás politikai célokat is szolgált: Róma eredetének dicsőítése és Augustus hatalmának megszentelése.

Recepció és adaptációk

Aeneasz alakja és az Aeneis hatalmas befolyást gyakorolt az európai irodalomra és művészetre. A történet számos feldolgozást ihletett: drámákat, festményeket, költeményeket és operákat. Például Christopher Marlowe feldolgozta Dido és Aeneas történetét a színpadon (Dido, Queen of Carthage), és a barokk korban Henry Purcell megzenésítette a történetet a híres Dido and Aeneas operában. Aeneasz hagyománya továbbá inspirálta későbbi költőket és drámaírókat — hatása tetten érhető a reneszánsztól kezdve a modern irodalomig.

Források és történeti megjegyzések

Aeneasz története több rétegű: egyaránt tartalmaz homéroszi elemeket (mivel Homérosz hőskölteményeiben maga Aeneas is megjelenik), római hagyományokat és Augustus-kori politikai motivációkat. A Vergilius által megírt Aeneis a legismertebb és a legtöbb hatást gyakorló forrás, de a mitológia hátterét kiegészítik görög és korai római eredetű hagyományok is.

Ha érdekli a téma, érdemes elolvasni az Aeneist magyar fordításban, illetve tanulmányozni a mű történeti-kulturális hátterét (Augustusi kor, római propaganda, homéroszi hagyományok). Az Aeneasz alakja egyszerre mitikus ős és irodalmi hős, akinek története a nyugati irodalom egyik alapvető forrásává vált.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Aeneas?

K: Mit írt Vergilius Aeneasról?

K: Hol említi Homérosz Aeneast?

K: Ki írt még történeteket vagy színdarabokat, amelyekben Aeneas szerepel?

K: Hogyan kezdődött a "jámbor Aneas" története?

K: Hová került, miután hosszú ideig hajózott a Földközi-tengeren?

Keresés betűvel