Színkép
Ez a cikk a látható spektrumról szól. Minden más felhasználásra lásd: spektrum (disambiguation)
A spektrum, többes számban: spektrum, több színből álló sáv: ibolya, indigó, kék, zöld, sárga, narancs és vörös. A spektrumot akkor láthatjuk, ha a Nap fényét egy prizmán átvezetjük, és hagyjuk, hogy egy fehér képernyőn összegyűljön. Ez a látható spektrum a nagyobb elektromágneses spektrum része.
A spektrum természetes példája a szivárvány. A spektrum szót először az optikát tanulmányozó tudósok használták. A szóval a látható fény szivárványos színeit írták le, amikor prizmával szétválasztották őket. A fény prizmán való áthaladásakor látható spektrum a fény szóródásának példája. Az anyag, amelyből a prizma készül, más n törésmutatóval rendelkezik, mint a levegő. Általában az nprizma nagyobb, mint a nair, és a nair értékét megközelítőleg egynek vesszük. Ez azt jelenti, hogy a fény egy kicsit lassabban terjed a prizma anyagában, mint az azt körülvevő térben. A törésszög a beesési szögből és a törésmutatókból a Snell-törvény segítségével meghatározható.
A fehér fény ahelyett, hogy fehér maradna, azért oszlik szét az alkotó színeire, mert a rövidebb hullámhosszú fényt jobban megtöri, vagyis elhajlítja, mint a hosszabb hullámhosszúakat. Így a leghosszabb látható hullámhosszúságú vörös fény az anyag felületére merőleges egyeneshez (a normálishoz) legközelebb fog megjelenni, azaz a legkevésbé fog elhajlani. A látható spektrumban a legkisebb hullámhosszúságú lila fényt hajlítja meg a leginkább. A keletkező szivárvány mindig ugyanabban a sorrendben lesz: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya.
A szivárvány spektruma
Kérdések és válaszok
K: Mi az a spektrum?
V: A spektrum több színből álló sáv, köztük az ibolya, az indigó, a kék, a zöld, a sárga, a narancs és a vörös. Akkor látható, ha a Nap fényét egy prizmán keresztülvezetjük, és hagyjuk, hogy összegyűljön egy fehér képernyőn.
K: Mi az a spektroszkópia?
V: A spektroszkópia a spektrumok tanulmányozása.
K: Mi okozza a fehér fény szétválasztását az alkotószíneire?
V: A rövidebb hullámhosszú fényt jobban megtörik, mint a hosszabb hullámhosszúakat, ami a fehér fénynek az alkotószínekre való szétválasztását okozza.
K: Hogyan határozza meg a Snell-törvény a fénytörési szöget?
V: A Snell-törvény a beesési szög és a törésmutatók felhasználásával határozza meg a törésszöget.
K: Miért a vörös szín jelenik meg legközelebb a felület anyagára merőleges egyeneshez?
V: A vörös szín jelenik meg a legközelebb ehhez a vonalhoz, mert ennek van a leghosszabb látható hullámhossza, és a prizmán áthaladva a legkevésbé hajlik meg.
K: A prizmák által keltett szivárványoknak mindig van egy sorrendje?
V: Igen, a prizmák által létrehozott szivárványok mindig ebben a sorrendben jelennek meg: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya.
