2011-Es norvégiai merényletek

Oslói robbantás

2011. július 22-én 15:26-kor (közép-európai idő szerint) nagy erejű robbanás történt a norvég miniszterelnök (H-blokka) és több más kormányzati épület, például a Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium (R4) és a Pénzügyminisztérium közelében. (Lásd a térképet)

A robbanást követően a közeli utca tele volt üveggel és törmelékkel. Az egyik érintett épület közelében egy autó roncsait látták. Hatalmas fehér füstfelhőt láttak, amint tűz égett a Kőolajminisztériumban. A robbanást legalább hét kilométerre hallották.

A robbanást követően a rendőrség megtisztította a területet, és további robbanószerkezetek után kutatott. A rendőrség arra kérte az embereket, hogy hagyják el Oslo belvárosát.

Áldozatok

A robbanásban nyolc ember vesztette életét, tizenöten megsérültek, tizenegyen súlyosan. Az oslói egyetemi kórház egyik orvosa elmondta, hogy a kórházi személyzet fej-, mellkas- és hasi sérüléseket kezel.

Jens Stoltenberg miniszterelnök nem sérült meg a robbanásban. A norvég pénzügyminiszter, Sigbjørn Johnsen a robbanás idején Dániában nyaralt.

Mivel július a fő ünnepek ideje Norvégiában, és a támadások a hétvégén történtek, nem volt annyi ember a környéken, mint máskor, ami sok életet menthetett meg.

A szállításra gyakorolt hatás

Oslo belvárosába vezető összes utat lezárták, miközben a rendőrség elszállította az embereket a területről, és figyelmeztette az oslóiakat, hogy maradjanak távol a városközponttól. Arra is felszólították őket, hogy korlátozzák a mobiltelefonok használatát egy esetleges újabb terrortámadástól való félelem miatt. A városba és a városból kifelé tartó tömegközlekedést leállították. A rendőrség ellenőrizte az autókat az oslói repülőtérre vezető úton, amely nyitva maradt, miközben a rendőrség a helyszínen motozást végzett az autókban.

A Lillestrøm és az oslói repülőtér közötti Gardermoen vasútvonalat lezárták, miután gyanús csomagot találtak a sínek közelében. Ugyanez történt a TV 2 irodáiban is, amelyeket kiürítettek, miután gyanús csomagot találtak az épület előtt.

A robbanás helyszínének térképe. Piros épület: Kormányzati épület. Narancssárga terület: Egy megsemmisült autó helye. Kék épület: Az olajminisztérium épülete.


A norvég miniszterelnök hivatala a felrobbant ablakokkal röviddel a robbanás után.


A norvég Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium röviddel a kitelepítés után

Utøya forgatás

Körülbelül 90 perccel az oslói robbanás után egy rendőrruhába öltözött fegyveres, aki feltehetően Anders Behring Breivik volt, felszállt egy kompra Oslótól mintegy 40 kilométerre északnyugatra. A komp a Tyrifjorden-tóban lévő Utøya szigetére tartott. A sziget a Munkáspárt éves Munkás Ifjúsági Szövetség (AUF) ifjúsági nyári táborának helyszíne volt. A szigetre érve a fegyveres lövöldözni kezdett a főleg kamaszokból álló táborozókra, mielőtt végül elfogták.

A lövöldöző rendőrnek volt öltözve, és azt mondta, hogy rutinellenőrzésre jött át az oslói robbantásos eseményt követően. Jelzett és megkérte az embereket, hogy gyűljenek köréje, mielőtt elsütötte fegyvereit, és sok embert megölt és megsebesített. Először a szigeten lövöldözött az emberekre, majd később lövöldözni kezdett azokra, akik a tavon átúszva próbáltak menekülni. A rendőrség jelentése szerint a legtöbb áldozat 15 és 16 év körüli fiatal volt. A jelentések szerint a szigeten tartózkodók a mosdókban vagy az aljnövényzetben rejtőztek el, és SMS-ben kommunikáltak egymással, hogy ne adják ki a helyzetüket a fegyveresnek.

A lövöldözés állítólag 90 percig tartott. A rendőrséget 17:27-kor értesítették a lövöldözésről, és 18:27-kor a fegyverest letartóztatták. Amikor a rendőrök a helyszínre érkeztek, a túlélők azzal szembesültek, hogy a rendőrök könyörögtek, hogy dobják el a fegyvereiket. Attól féltek, hogy az egyenruhás férfiak ismét tüzet nyitnak rájuk.

Øystein Mæland országos rendőrfőkapitány 2011. július 23-án 03:50 körül (közép-európai idő szerint) úgy vélte, hogy az Utøyán elhunytak száma "legalább 80", és a számuk várhatóan emelkedni fog. Hatvankilenc ember halt meg.

Perpetrator

A támadó Anders Behring Breivik. A lövöldözés miatt Utøyán tartóztatták le, és az oslói robbantásokkal is kapcsolatba hozták. Mindkét támadás elkövetéséért vádat emeltek ellene, és el is ítélték. Jelenleg börtönben van.

Politikai nézetek

Sveinung Sponheim megbízott országos rendőrfőnök elmondta, hogy a feltételezett fegyveres internetes bejegyzései "arra utalnak, hogy vannak jobboldali politikai vonásai és muszlimellenes nézetei, de hogy ez volt-e a tényleges cselekmény motivációja, azt még nem tudjuk". A rendőrség Breiviket szélsőjobboldali szélsőségesnek írta le. Breivik konzervatív nacionalistaként jellemezte magát. A hírforrások keresztény fundamentalistaként jellemezték. A jelentések szerint számos bejegyzést írt a "document.no" weboldalra, amelyet az Aftenposten "iszlámkritikusnak és Izrael-barátnak" nevezett. A honlaphoz kapcsolódó "Documents venner" (Dokumentum barátai) találkozókra járt. Egykor tagja volt a jobboldali Progresszív Pártnak (FrP) és annak ifjúsági szárnyának, az FpU-nak is. Az FpU vezetője, Ove Vanebo szerint Breivik a 2000-es évek elején aktív volt, de kilépett a pártból, mivel nézetei egyre szélsőségesebbé váltak.

Médiajelentések szerint Breivik olyan megjegyzéseket tett közzé az interneten, amelyekben Winston Churchill és Max Manus, valamint Geert Wilders holland politikus csodálója. Breivik azt mondta, hogy Wilders Szabadságpártja "a konzervatívok egyetlen igazi pártja". Breivik azt mondta, hogy "meleg- és Izrael-párti". A Twitteren John Stuart Mill utilitarista filozófust parafrazálta: "Egy ember, akinek van meggyőződése, egyenlő 100 000 ember erejével, akiknek csak érdekeik vannak". A norvég műsorszolgáltató társaság (NRK) közölte, hogy Breivik a támadások napján egy 1516 oldalas kiáltványt tett közzé, amelyben multikulturalizmus-ellenes és jobboldali militáns ideológiáját ismertette.

Az a meggyőződés, hogy más elkövető(k) is volt(ak)

Az ifjúsági táborban több szemtanú is úgy véli (2011. július 23-án), hogy egynél több lövöldöző volt. A rendőrség egy második fegyveresről is kapott személyleírást, és jelenleg ellenőrzi ezeket az információkat. A szemtanúk által adott leírások bizonytalansága és az események kaotikus jellege miatt a rendőrség elővigyázatosságból még nem nyilatkozott hivatalosan az ügyben. Sveinung Sponheim megbízott rendőrfőnök azt mondta, hogy "jelenleg nagyon nehéz megmondani, hogy egyedül cselekedett-e, vagy egy nagyobb hálózat részeként".

Reakciók

Belföldi

Jens Stoltenberg miniszterelnök a támadást követő reggeli sajtótájékoztatón "nemzeti tragédiának" és a második világháború óta a legsúlyosabb atrocitásnak nevezte a támadást. Stoltenberg azt mondta, hogy a támadás nem árt a norvég demokráciának, és úgy vélte, hogy az erőszakra a megfelelő válasz "több demokrácia, több nyitottság, de nem naivitás".

Eskil Pedersen, a Munkás Ifjúsági Ligától megfogadta, hogy "visszatérnek Utøyára", és sürgette Norvégiát, hogy folytassa a nyitottság és tolerancia hagyományát.

Harald király részvétét fejezte ki az áldozatoknak és családjaiknak, és egységre szólított fel.

Svein Østerud (no:), professor emeritus azt mondta, hogy mielőtt elemezhetnénk a nemzet traumáját, el kell ismernünk, hogy Breivik és [néhány] más terrorista olyan fiatalok, akik eltévedtek, amikor átmentek az intézményeken... miközben küzdöttek az identitásuk megtalálásáért, és ugyanakkor (és mindennap) arra kényszerültek, hogy [ megfeleljenek az iskola, a szülők és a közösségi média által meghatározott] normáknak.

Nemzetközi

Az Európai Unió, a NATO, az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a világ kormányai és vezetői elítélték a támadást, részvétüket fejezték ki, és szolidaritásukat fejezték ki Norvégiával.

Virágok az oslói székesegyház előtt a támadások másnapján

Emlékhelyek

Utøyán az emlékhely neve ["a tisztás"] "Lysninga"; egy része ["a gyűrű"] "Ringen" - egy "acélgyűrű, [amely] fák között lóg, és ide vésték be a 69 halott többségének nevét és életkorát"; "a sziget legmagasabb pontján fekszik"; 2015 nyarán avatták fel. Hegnhuset 2016-ban avatták fel.

2016. július 22-én Oslóban ideiglenes nemzeti emlékművet avattak.

Minden településen egy-egy monolit áll.

Norvégiában 53 [helyen] találhatóak Nico Widerberg névtelenül finanszírozott szobrai.

Az egyik monolitot Utsiktenben helyezték el - egy út menti pihenőhelyen, ahonnan kilátás nyílik Utøyára; az E16-os úton található Nes in Hole-nál (település).

Nemzeti emlékhely Hole településen

2017 júniusában a kormány úgy döntött, hogy az egyik nemzeti emlékművet Hole településen, Utøya-kaia-ban helyezik el; az emlékmű nem lesz [műalkotás, vagy] művészi kifejezéssel. A KORO (no), a Kulturális Minisztérium alá tartozó ügynökség, a továbbiakban hivatalosan nem lesz kötve a folyamathoz a Hole-i emlékművel kapcsolatban.

A populáris kultúrában

Jan Kjærstad (en) 2017-ben jelentette meg Berge című regényét, amely az 1999-es norvégiai támadásokról és egy hármas gyilkosságról szól (en).