Ulleungdo
Ulleungdo egy dél-koreai sziget, Ulleung megye fő része, Észak-Gyeongsang tartományban, Dél-Koreában, a Keleti-tengeren. A sziget az északi szélesség 37°30'É 130°52'K-en fekszik. Ennek a szigetnek a része a hegycsúcs. Ez a hegy egy nagy sztratovulkán, amely a tengerfenékből emelkedik ki. A vulkáni hegység kialakulásának ideje a kainozoikum harmadik korszaka és a kainozoikum negyedik korszaka közé esik. Az Ulleungdo legmagasabb csúcsa a Seonginbong-csúcs, 984 méter. Az északi lejtőn található a Nari-medence és az Albong-medence, amelyek a Caldera-kráter összeomlásából keletkeztek. Az Ulleungdo ötszög alakú. A keleti és nyugati rész hossza 10 km, a déli és északi rész hossza 9,5 km, a tengerpart teljes hossza pedig körülbelül 56,5 km.
Ulleungdo története
A bronzkor emlékei, mint például a dolmenek vagy a mintázat nélküli agyagáruk, Hyunpóban, Namsuban és Judongriban kerültek elő. Samguk Sagi és Samguk Yusa szerint Sillában Usan-guk volt. De 512 júniusában Lee Sa Bu uralkodó meghódította az Usan-gukot. Az 1000-es évek elején a japánok Ulleungdo Urumának nevezték. A hódoltság a Goryeo alatt is folytatódott. A 11. század elején, miután a Yeojin által megtámadott Usan-guk nép a szárazföldre menekült, Ulleungdo és Dokdo a Goryeo közvetlen ellenőrzése alá került. 1407 márciusában a Tsushima-sziget uralkodója követet küldött, aki bemutatta a helyi termékeket és visszaküldte az áldozatokat, hogy jóváhagyja, hogy a Tsushima-sziget uralkodója igazgassa Ulleungdót. Csoszun királya, Tae Jong azonban elutasította ezt. Chosun hivatalos ideje alatt a japánok fosztogatásai miatt sok kár keletkezett. Ezért Csoszun királya, Tae Jong, az "üres sziget" politikáját erőltette. A Sejong True Record Geographical Feature Papers-ben van egy feljegyzés Ulleungdóról, amelyet Usan-guknak hívnak. 1614-ben Tsushima uralkodója levelet küldött, hogy Tokugawa Ieyasu parancsának megfelelően nézzenek körül az Ulleungdóban. Csoszun királya, Gwang Hae Gun azonban ezt is elutasította, és kiadta a parancsot, amely megtiltotta a japánoknak, hogy az Ulleungdóba jöjjenek-menjenek. 1618-ban Tokugawa kormánya engedélyt adott az Otani és a Murikawa családnak, hogy Ulleungdóba menjenek. De a Chosun emberek már Ulleungdoban éltek. A családok panaszt tettek a Tokugawa-kormánynál, de a Tokugawa-kormány nem tudott gyakorlati támogatást nyújtani nekik. Az Ulleungdóval kapcsolatos vita után a japán feudális kormányzat, a sógunátus megtiltotta a japánoknak, hogy Ulleungdóba menjenek. 1787-ben a francia LaPerouse expedíciós csoport először mérte fel az Ulleungdót, és Ulleungdo Dagelet-nek nevezték el. Végül 1884-ben Go Jong királya megszüntette az "üres sziget" politikáját, és visszaszerezte az Ulleungdót.
Ulleungdo ökológiája
Ulleungdo növényzete nagyon változatos. A különböző növények mintegy 650 faja, köztük illatos fák, ezüst magnólia, kamélia fák, 39 különleges faj és 6 faj természeti emlékei. Emellett 50 féle madárfaj is él itt. Ebből 25 faj állandó madár, 38 faj pedig vándormadár. Ulleungdóban mintegy 340 rovarfaj él. A szomszédos vizekben, ahol a hideg és a meleg áramlat találkozik, sok tintahalat, szajrét és alaszkai süllőt fognak.
Ulleungdo egyéb jellemzői
Ulleungdóban 3無 5多 van. Ulleungdóban nincs környezetszennyezés, nincsenek kígyók, és annyi víz, szél és annyi szépség, kő, illatos fa van. Ulleungdo megye fája az ezüst magnólia. Ulleungdo megye virága a kamélia virága. Ulleungdo megye madara pedig az erdei galamb.
