Az Egyesült Államok elnökének és alelnökének megválasztása közvetett szavazás. A választópolgárok, vagyis a polgárok közvetlenül nem az elnökjelöltre adják le voksukat, hanem az amerikai elektori kollégium tagjaira szavaznak; ezek az elektorok aztán személyesen, zárt szavazáson döntik el az elnökre és az alelnökre leadott hivatalos szavazatokat. A gyakorlatban a választás akkor ér véget, ha valamelyik jelölt megkapja az elektori kollégium abszolút többségét.

Az elektori rendszer fő elemei

  • Elektorok száma: Az elektori kollégium létszáma megegyezik a kongresszus teljes létszámával: a képviselőház tagjaival és a szenátorokkal, valamint Washington D.C.-nek megadott külön kvótával (23. alkotmánymódosítás). Jelenleg ez 538 elektort jelent; a győzelemhez abszolút többség, vagyis legalább 270 elektori szavazat szükséges.
  • Kiosztás: az egyes államok elektorszáma az államok képviseletén alapul (képviselők + szenátorok) — a tagállami képviseletet a tízéves népszámlálás után felülvizsgálják, így az elektorszámok is változhatnak.
  • Általános gyakorlat: a legtöbb államban a jelöltek győzete állami szinten winner-take-all elven adja meg az összes elektori szavazatot az adott állam számára. Kivételt képeznek Maine és Nebraska, amelyek egy részleges, körzeti alapú rendszert alkalmaznak (egy-egy elektort a kongresszusi választókerületek győztese kap).
  • Elektorok személye: az elektorokat általában a pártok nevezik ki; legtöbbször lojális pártaktivisták vagy helyi vezetők, akik általában a párt jelöltjére tett esküt is aláírják.

A választás menetrendje és a jogi keret

  • Időpont: az elnökválasztásra négyévente kerül sor a választások napján, amelyet 1845 óta a november első hétfőjét követő keddre (Election Day) tűzött ki a Kongresszus.
  • Előválasztások és konvenciók: az elnök- és alelnökjelöltek kiválasztása a jelölő előválasztásokon (primaries) és/vagy caucus-okon keresztül zajlik, amelyet nyár eleji, pártonkénti elnökjelölő konvenciók követnek, ahol hivatalosan is megkapják a párt támogatását.
  • Elektorok összeülése: az államok általában decemberben hívják össze az elektorokat, hogy formálisan leadják szavazataikat (az időpontot a Kongresszus határozza meg — hagyományosan a decemberi időszakban).
  • Szavazatok nyilvános megszámlálása: a választási eredményt a Kongresszus január elején, közös ülésén hivatalosan megszámolja és hitelesíti; az ünnepélyes beiktatás az új elnök részére január 20-án történik (20. alkotmánymódosítás).

Mi történik, ha nincs abszolút elektori többség?

  • Ha egyik jelölt sem kapja meg az elektori többséget (pl. több jelölt miatt megoszlanak a szavazatok), a 12. alkotmánymódosítás és az Alkotmány előírásai szerint a képviselőház dönt az elnökről. A képviselőházban a szavazás állami delegációnként történik: minden állami küldöttség egy szavazattal rendelkezik, és a szavazást az elektori eredmények három legjobban szereplő jelöltje között tartják.
  • Az alelnök választásában, ha nincs többség, a szenátus dönt, egyszerű többséggel a két legtöbb elektori szavazatot kapott alelnökjelölt közül.
  • Történelmi példák: 1800-ban és 1824-ben a képviselőház döntött az elnökről; 1800-ban Jefferson, 1824-ben John Quincy Adams nyert így. A modern korban előfordult, hogy az elektori és a népszerű szavazat eredménye eltért (pl. 1876, 1888, 2000, 2016 — az utolsó esetben az amerikai közvélemény népszerű szavazatában vezető jelölt nem kapta meg az elektori többséget).

Jogszabályi és gyakorlati kérdések

  • Elektorok hűsége: néha előfordulnak úgynevezett faithless electors (hűtlen elektorok), akik nem a párt jelöltjére adják le az elektori szavazatot. Számos állam törvényben köti az elektorok helytállását, és az USA Legfelső Bírósága 2020-ban (Chiafalo v. Washington döntés) kimondta, hogy az államok érvényesen kötelezhetik az elektorokat a választók által választott jelölt támogatására, illetve büntethetik vagy helyettesíthetik őket, ha eltérnének a pledgtől.
  • Vita és reformjavaslatok: sok vita folyik arról, hogy az elektori rendszer mennyire tükrözi a népakaratot. Kritikák között szerepel, hogy a rendszer kis államokat túlreprezentálja, és a winner-take-all megoldás a swing államokra koncentrálja a kampányt. Ennek miatt léteznek alternatív javaslatok, például a közvetlen népszavazásra áttérés vagy az úgynevezett National Popular Vote Interstate Compact (NPVIC), amelyben csatlakozó államok vállalják, hogy elektoraikat a nemzeti népszerű szavazat győztesének adják — ez a megállapodás csak akkor lépne életbe, ha olyan államok csatlakoznak, amelyek összesen legalább 270 elektori szavazattal rendelkeznek.
  • Vitás eredmények: ha jogi viták, kérelmek vagy újraszámlálások vannak (például 2000-ben Florida esetében), az államok bíróságai és végső esetben a szövetségi bíróságok dönthetnek a hiteles eredményről, mielőtt az állami hatóságok kiadják az elektori névjegyzéket (certificate of ascertainment).

Fontos tartalmi és adminisztratív lépések röviden

  • A kampányév elején előválasztások és caucusok döntenek a jelöltekről.
  • Nyáron a pártok tartják a nemzeti konvenciókat, ahol hivatalossá válnak a jelöltek.
  • November első keddjén tartják a választást; a választók állami szinten az elektori jelöltekre szavaznak (gyakorlatilag a jelöltpárosra).
  • Decemberben az elektori testület összeül és leadja hivatalos szavazatait.
  • Január elején a Kongresszus megszámolja és hitelesíti az elektori szavazatokat; a beiktatás január 20-án zajlik.

Az Egyesült Államok legutóbbi elnökválasztását 2016. november 8-án tartották, amely jól szemléltette az elektori rendszer sajátosságait: a népszerű szavazatban vezető jelölt nem kapta meg az elektori többséget, így az elektori rendszer döntött a hivatalos eredményről.

Az elnök és az alelnök megválasztására vonatkozó szabályok részben az Alkotmányban és annak alkotmánymódosításaiban találhatók (különösen az Alkotmány 12., 20., 22. és 23. módosításai), valamint a Kongresszus és az államok törvényeiben és precedenseiben. A rendszer egy évszázadok óta vitatott, többlépcsős mechanizmusa azonban továbbra is központi eleme az amerikai választási rendszernek.