Közlekedés Szingapúrban
Szingapúrban a közlekedés főként szárazföldi. Szingapúr számos része, beleértve bizonyos szigeteket, például Sentosát és a Jurong-szigetet, közúton is megközelíthető. A másik fő közlekedési forma Szingapúrban a vasút: a tömegközlekedés, amely Szingapúr hosszában és szélességében fut, valamint a kisvasút, amely néhány városrészen belül közlekedik. Szingapúr fő szigetét kompjáratok kötik össze a többi szigettel.
Szingapúrnak számos kapcsolata van a világ többi részével is. Két híd köti össze Szingapúrt Malajziával - a Causeway és a Second Link. A szingapúri Changi repülőtér Ázsia egyik legfontosabb légiforgalmi csomópontja, Szingapúr pedig jelentős átrakodási kikötő.
Tömegközlekedés
A Credo londoni tanácsadó cég tanulmánya szerint Szingapúr rendelkezik a világ egyik legjobb tömegközlekedési hálózatával. A tömegközlekedés magában foglalja a buszt, a vonatot és a taxit.
Szabályzat
A tömegközlekedési rendszert a szárazföldi közlekedési hatóság szabályozza, amely a három fő tömegközlekedési módot felügyeli. A viteldíjszabályozás és az autóbusz-szolgáltatási szabványok egy független testület, a Közlekedési Tanács hatáskörébe tartoznak, míg az SBS Transit, az SMRT Trains és az SMRT Buses által létrehozott TransitLink segít egy integrált multimodális rendszer létrehozásában, közös viteldíj-fizetési móddal, információs platformmal és fizikai hálózattal, a szolgáltatások megkettőzése nélkül.
A szárazföldi közlekedési hatóság politikájának célja, hogy ösztönözze a tömegközlekedés használatát Szingapúrban. A fő célok közé tartozik, hogy ösztönözzék a központi kerületektől távolabb történő tartózkodást, valamint a légszennyezés csökkentését. Szingapúrban öt vonalból álló tömegközlekedési (MRT) és könnyűvasúti (LRT) vasúti rendszer működik. A sziget egész területén buszjáratok rendszere is működik, amelyek többségében Szingapúr trópusi éghajlata miatt légkondicionáló berendezéseket szereltek fel. A készpénz mellett az EZ-Link nevű érintésmentes intelligens kártyával is lehet fizetni a busz- és MRT-díjakat.
Statisztikák
Szingapúrban az emberek átlagosan 84 percet töltenek tömegközlekedéssel, például a munkahelyükre és onnan vissza, egy hétköznap. A tömegközlekedést használók 25%-a naponta több mint 2 órát utazik. Az emberek átlagosan 12 percet várakoznak egy megállóban vagy állomáson a tömegközlekedésre, míg az utasok 11%-a naponta átlagosan több mint 20 percet várakozik. A tömegközlekedéssel utazók átlagos távolsága egy út során 7,3 km, míg 16%-uk több mint 12 km-t utazik egy irányban.
Tömegközlekedés a turisták számára
A 2007 decemberében a Szárazföldi Közlekedési Hatóság, a Szingapúri Turisztikai Hivatal és az EZ-Link által 2007-ben bevezetett Szingapúri Turista Bérlet korlátlan utazást biztosít a Szingapúrba érkező turisták számára a szingapúri tömegközlekedési rendszerben. Napi 10 S$-ért (2017 áprilisától 20 S$ 3 napra) és 10 S$ kaució ellenében a turisták tetszőleges számú utazást vehetnek igénybe az SBS Transit, az SMRT Buses és az SMRT Trains által üzemeltetett buszokon és vonatokon. Bizonyos buszok, mint például a Night Rider, vagy a Sentosa Express vonatjáratok nem vehetők igénybe. A Szingapúri Turista Bérlet bizonyos MRT-állomásokon kapható.
Szingapúr tömegközlekedési rendszerét a busz, az MRT, az LRT és a taxi rendszer alkotja.
Vasúti közlekedés
Gyorsvasút (MRT)
Szingapúr tömegközlekedési rendszere 1987-ig, a tömegközlekedés első szakaszának megnyitásáig főként buszokból állt. Bár a buszok átlagos napi utaslétszáma még mindig meghaladja az MRT- és LRT-rendszereken utazók számát (2016-ban 3,9 millióan utaztak buszon, szemben az MRT és LRT 3,1 millióval), a földi közlekedési hatóság a vasúti rendszer bővítését tervezi úgy, hogy a buszok végül csak a kiterjedt vasúti hálózat betétjárataként fognak működni.
A jelenlegi MRT-hálózat öt fővonalból áll, a hálózat teljes hossza 198,6 kilométer, 119 állomással. Az észak-déli vonalat, az East West Line-t és a Circle Line-t az SMRT Trains (SMRT Corporation), míg az észak-keleti vonalat és a Downtown Line-t 2013. december 22. óta az SBS Transit üzemelteti. A Circle Line meghosszabbítása a Promenade-tól a Marina Bay-ig 2012. január 14. óta üzemel.
Könnyűvasút (LRT)
A fő MRT-hálózat betáplálójaként működő könnyűvasút már jó ideje tanulmányozás tárgyát képezi, különösen mivel a külvárosokban elterülő, önálló új városok meglévő városi konfigurációja miatt elképzelhető, hogy a könnyűvasútrendszerek összekötik az egyes városokat a városközpontban lévő MRT-állomással, amit hagyományosan a betápláló buszok látnak el. Így az első SMRT Light Rail (SMRT Corporation) által üzemeltetett LRT-t 1999-ben Bukit Panjangban nyitották meg, hogy kapcsolatot biztosítson a szomszédos Choa Chu Kang New Townban lévő Choa Chu Kanggal. Bár később több mint 50 incidens történt, amelyek közül néhány több napos rendszerleállást eredményezett, 2003-ban és 2005-ben Sengkangban és Punggolban hasonló, bár más vállalat által üzemeltetett rendszereket vezettek be, amelyeket az SBS Transit üzemeltetett.
Egyéb vonalak
Szingapúrban a városi könnyűvasút-rendszerek más formái is léteznek, például a Sentosa-szigeten 1982 februárjában megnyitott egysínes vasúti rendszer. Ezt a 6,4 km hosszú, 6 állomásból álló rendszert 2005 márciusában bezárták, és 2006 decemberére új Sentosa Express rendszert építettek. A Changi Skytrain, a szingapúri Changi repülőtér három terminálja között közlekedő személyszállító rendszer, amelyet eredetileg 1990-ben nyitottak meg a 2. terminállal együtt, és 2006-ban a 3. terminál elkészültével korszerűsítették. A Jurong BirdParkban korábban egy légkondicionált panorámasíneket üzemeltettek, amely 2012-ben bezárt.
Egy C751B vonat az Eunos MRT állomáson.
Egy LRT-szerelvény a Punggol LRT-rendszeren a szingapúri Punggol állomáson.
Közúti közlekedés
Buszok
Taxik és közlekedési hálózati társaságok
A taxi a tömegközlekedés népszerű formája Szingapúr kompakt, szuverén városállamában, ahol a viteldíjak viszonylag alacsonyak a fejlett országok legtöbb városához képest. Szingapúrban 2014 decemberében a teljes taxiflotta 28 736 taxit számlált, amelyeket 6 taxitársaság és 178 független sofőr üzemeltetett. A taxik a nap bármely szakában leinthetők a központi üzleti negyeden (CBD) kívüli bármely közúton. Az Uber és a Grab megnövekedett használata azonban a taxik használatának csökkenését eredményezte.
SBS Transit
SMRT buszok
Egy SMRT tulajdonában lévő Chevrolet Epica szedán taxi
ComfortDelgro LimoCab Mercedes-Benz E-osztály taxi
Légi közlekedés
Hat helyi menetrend szerinti légitársaság működik, amelyek mindegyike a szingapúri Changi repülőtérről közlekedik, és hat kontinens több mint 70 városába kínál menetrend szerinti járatokat. A nemzeti légitársaság, a Singapore Airlines a Changi repülőtér 2-es és 3-as termináljáról közlekedik. Leányvállalatai, a SilkAir és a Scoot a Changi repülőtér 2-es termináljáról üzemelnek.
Szingapúr két olcsó légitársasága, a Jetstar Asia Airways és a Valuair a Changi repülőtér 1-es termináljáról közlekedik. Csak egy olcsó légitársaság, a Tiger Airways döntött úgy, hogy a költségvetési terminálon üzemel; a többi olcsó légitársaság különböző okokra hivatkozott, hogy miért nem a költségvetési terminálra helyezte át a működését, többek között a megközelíthetőségre és a csatlakozó járatokra való átszállás megkönnyítésére.
Szingapúrból 6 légitársaság közlekedik. ezek a következők
- Jetstar Asia Airways - alapítva 2004
- Scoot - alapítva 2011
- SilkAir - alapítva 1976
- Singapore Airlines - 1937-ben alapították (Malayan Airways néven).
- Tigerair - 2003-ban alapították (2017-ben egyesült a Scoot-tal)
- Valuair - 2004-ben alapították (2005-ben egyesült a Jetstar Asia légitársasággal, a márkanév megmaradt a Jetstar Asia egyes szolgáltatásai esetében).
A Singapore Airlines Airbus A380-as repülőgépe a szingapúri Changi repülőtéren
Légi felvonószállítás
Kötélpálya
A szingapúri drótkötélpálya a Szingapúr fő szigetén található Mount Faber és Sentosa üdülősziget között közlekedik, amely alternatív módja a turistalátványosság elérésének. A drótkötélpálya-rendszert 2010 augusztusában felújították.
Tengeri szállítás
A fő szigeten belüli vízi közlekedés a Szingapúr folyó mentén közlekedő River Taxira korlátozódik. A szolgáltatást 2013 januárjában vezették be, alacsony utasszámmal. A Marina déli mólójáról naponta menetrend szerinti kompjáratok indulnak a déli szigetekre, például a Kusu-szigetre és a Szent János-szigetre.
A Singapore Cruise Centre (SCC) üzemelteti a Tanah Merah és a HarbourFront kompterminálokat, amelyek kompjáratokkal kapcsolódnak az indonéziai Riau-szigetekhez, Batamhoz, Bintanhoz és Karimunhoz. Kereskedelmi kompjáratok foglalhatók az SCC leányvállalatánál, az SCC Travel Services-nél, amely a wowgetaways.com portált üzemelteti.
Bumboat a Szingapúri folyón
Infrastruktúra
Repülőterek
Szingapúr célja, hogy Ázsia légiközlekedési központjává váljon, elsősorban a liberális légiközlekedési politikák előmozdítása révén, hogy a légitársaságokat arra ösztönözze, hogy ott kezdjék meg és tartsák fenn tevékenységüket. A légiközlekedési ágazatot a Szingapúri Polgári Légiközlekedési Hatóság (Civil Aviation Authority of Singapore) szabályozza, amely a szingapúri kormánynak a közlekedési minisztérium alá tartozó, jogszabályban előírt testülete.
Az Egyesült Királysággal 2007 októberében nyílt égbolt-megállapodást kötöttek, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság légi fuvarozói korlátlanul közlekedhessenek Szingapúrból. A szingapúri légitársaságok engedélyezték a belföldi brit járatok üzemeltetését, valamint a London Heathrow repülőtéren kívüli járatok üzemeltetését számos célállomásra, többek között az Egyesült Államokba és Kanadába.
A szingapúri Changi repülőtér négy termináljával a régió egyik legfontosabb légi csomópontja. A nemzetközi repülőtér a fősziget legkeletibb csücskében található, és 58 ország 185 városát szolgálja ki. A harmadik terminál nemrégiben történt megnyitásával Changi már évi 64 millió utas kezelésére képes.
A Seletar repülőtér Szingapúr első polgári légiközlekedési repülőtere, amelyet ma elsősorban a magánrepülésre használnak. A repülőtéren a Berjaya Air korlátozott menetrend szerinti kereskedelmi járatokat is indít a malajziai Tioman-szigetre és Redang-szigetre.
Repülőtér és légibázis műszaki adatok | |||||||
Repülőtér | ICAO | IATA | Használat | Kifutópálya | Hosszúság | Hosszúság | Megjegyzések |
Paya Lebar légi bázis | WSAP | QPG | Katonai | Kövezett | 12400 | 3800 | Volt civil |
Seletar repülőtér | WSSL | XSP | Polgári/katonai | Kövezett | 6023 | 1836 | Főként nem menetrend szerinti járatok |
Sembawang légibázis | WSAG | Katonai | Kövezett | 3000 | 914 | ||
Szingapúri Changi repülőtér | WSSS | SIN | Civil | Kövezett | 13200 | 4000 | |
Tengah légibázis | WSAT | TGA | Katonai | Kövezett | 8900 | 2713 |
Kikötők és kikötők
Hajók és kompok közlekednek a közeli malajziai és indonéziai szigetekre. Ezek a szolgáltatások a Changi kompterminálon, a Changi Point kompterminálon, a Tanah Merah kompterminálon, a Singapore Cruise Centre-ben és a Marina Bay Cruise Centre Singapore-ban találhatók.
A PSA International (korábban Port of Singapore Authority) és a Jurong Port által üzemeltetett szingapúri kikötő a világ legforgalmasabb kikötője a hajózási tonnatartalom tekintetében. 2004-ben 1,04 milliárd bruttó tonnát kezeltek, ezzel Szingapúr tengeri történetében először lépte át az egymilliárd tonnát. Ugyanebben az évben Szingapúr 393 millió tonna rakománytonna-mennyiséggel a legjobb kikötőnek bizonyult, és ezzel először előzte meg a rotterdami kikötőt. 2006-ban összesen 448 millió tonna rakományt kezelt.
Szingapúr a konténerforgalom tekintetében világszinten a második helyen áll, 2004-ben 21,3 millió húsz láb egyenértékű egységet (TEU) kezeltek, és a világ legforgalmasabb csomópontja az átrakodási forgalomban is. Ezen kívül Szingapúr a világ legnagyobb bunkerüzemi csomópontja is, 2004-ben 23,6 millió tonnát értékesítettek itt.
2007-ben a szingapúri kikötő a világ legforgalmasabb kikötője lett, megelőzve Hongkongot és Sanghajt. A szingapúri kikötőt Ázsia legjobb tengeri kikötőjének is minősítették.
Vasút
Malajziai vasút
A Malajziába vezető nemzetközi vasútvonal a Keretapi Tanah Melayu (Maláj Vasutak) által üzemeltetett malajziai vasúthálózat meghosszabbítása. 2011. július 1. óta Woodlands Train Checkpoint a KTM vasúthálózat déli végállomása. Korábban a KTM vonatok a Szingapúr központjában található Tanjong Pagar vasútállomáson álltak meg. Két további vasúti összeköttetést terveznek: a Jurong Eastben végződő Kuala Lumpur-Szingapúr nagysebességű vasútvonalat, valamint a Johor Bahru-Szingapúr gyorsvasútrendszert Woodlands North és Bukit Chagar, Johor Bahru között.
MRT vonalak
Az MRT vonatok alagutakon és viaduktokon keresztül közlekednek a következő vonalakon:
- Észak-déli MRT vonal (SMRT)
- Kelet-nyugati MRT vonal (SMRT)
- Észak-keleti MRT vonal (SBS Transit)
- Circle MRT vonal (SMRT)
- Belvárosi MRT vonal (SBS Transit)
LRT vonalak
Az LRT-vonatok a következő vonalakon közlekednek viaduktokon:
- Bukit Panjang LRT vonal (SMRT)
- Sengkang LRT vonal (SBS Transit)
- Punggol LRT vonal (SBS Transit)
Gyalogos híd és összekötő híd
Szingapúrnak két szárazföldi összeköttetése van Malajziával. Az 1920-as években épült Johor-Szingapúri átjáró, amely a malajziai Johor Bahrut a malajziai Johorban található Johor Bahruval és a szingapúri Woodlands-szal köti össze, egy út és egy vasútvonal. A Tuas Second Link, egy nyugatabbra lévő híd, 1996-ban készült el, és a szingapúri Tuast köti össze a Johorban található Tanjung Kupanggal.
Utak és gyorsforgalmi utak
Szingapúr úttörő szerepet játszott a legzsúfoltabb belvárosi területre való behajtás modern útdíjköteles útjainak alkalmazásában a szingapúri területi engedélyezési rendszerrel, amelyet azóta felváltott az elektronikus útdíjszedés egy formája, az Electronic Road Pricing.
- A gyorsforgalmi utak teljes hossza: 161 km
- A főbb főútvonalak teljes hossza: 645 km
- A gyűjtőutak teljes hossza: 557 km
- A helyi bekötőutak teljes hossza: 2048 km (2011-től)
A forgalom balra halad, ami a Nemzetközösség országaira jellemző.
- Ayer Rajah gyorsforgalmi út (AYE)
- Bukit Timah gyorsforgalmi út (BKE)
- Központi gyorsforgalmi út (CTE)
- East Coast Parkway (ECP)
- Marina Coastal Expressway (MCE)
- Kallang-Paya Lebar gyorsforgalmi út (KPE)
- Kranji gyorsforgalmi út (KJE)
- Pan Island gyorsforgalmi út (PIE)
- Seletar gyorsforgalmi út (SLE)
- Tampines gyorsforgalmi út (TPE)
- Észak-déli gyorsforgalmi út (tervezés alatt)
A gyorsforgalmi utak hatása a szingapúri közlekedéspolitikára nem sokkal a függetlenség elnyerése után, Szingapúr története során alakult ki, mivel a központi kerületben gyakori volt a forgalmi torlódás. A cél az volt, hogy ösztönözzék a sziget más részeinek lakóövezeteit, és hogy ezekben az új "szatellitvárosokban" a lakosok számára kényelmes összeköttetést biztosítsanak otthonuk és munkahelyük között (amelyek többnyire a városközpont körül helyezkedtek el.).
A szingapúri Changi repülőtér irányítótornya
Keppel konténerterminál Szingapúrban
Tuas második összekötő kapocs
Az Ayer Rajah gyorsforgalmi út egy szakasza.
Az összes gyorsforgalmi út, valamint a szingapúri félautópályák.
Kérdések és válaszok
K: Melyek a fő közlekedési módok Szingapúrban?
V: A Szingapúron belüli fő közlekedési formák a közút, a vasút (tömegközlekedés és a könnyűvasút), a kompjáratok és a hidak.
K: Melyik két híd köti össze Szingapúrt Malajziával?
V: A két híd, amely összeköti Szingapúrt Malajziával, a Causeway és a Second Link.
K: Hogyan kapcsolódik Szingapúr a világ más részeivel?
V: Szingapúr a Changi repülőtéren található fő légiforgalmi csomópontja és átrakodási kikötője révén kapcsolódik a világ más részeihez.